Nyugodt évváltás, változatlan adóterhek - hogyan reagálnak a munkáltatók?

Szerencsére a stabil környezet pozitívan hatott a juttatási kedvre. Kis mértékű növekedést mutat a kiadott juttatások nettó értéke 2013-ról 2014-re. Ezt látszik igazolni a cafeteriatrend.hu oldal felmérése, melyben 538 munkáltató juttatási rendszeréről beérkező adatokat dolgozta fel Fata László cafeteria szakértő.

2012 óta folyamatosan csökken azok száma, akik felszámolják a béren kívüli juttatási rendszerüket. A két évvel ezelőtti 7,8 százalékos adathoz képest idén már csak a válaszadók 1,5 százaléka jelezte ebbéli szándékát.

Míg 2013-ban 1,7 százalék volt azok aránya, akik újonnan vezették be a kedvező adózású elemeket a juttatási rendszerükbe, addig ez a szám idén 3,16 százalékra nőtt.

Jó látni, hogy a változatlan közterhek mellett az összkép 2014-re óvatos növekedést mutat.

A kitöltők mindössze 4,46 százaléka csökkentette idén a dolgozói juttatások nettó értékét. Ez az arány 2013-ban 31 százalék, két éve pedig 52,6 százalék volt. A korábbi adatokhoz képest ez jelentős javulás. Emellett a válaszadók 14,3 százalék számolt be a cafeteria nettó értékének növekedéséről.

Átlagolva a változások mértékét, idén nettó 3,1 százalékkal több béren kívüli juttatást kaphatnak a dolgozók.

- Az elmúlt évekhez képest ez jelentős javulás, ugyanis ez az átlagérték eddig negatív tartományban mozgott - kommentálta az eredményt Fata László cafeteria szakértő.

Honnan fizessük a közterheket?

Gyakori az a megoldás a munkáltatók részéről, hogy a megadott keretösszegből a dolgozónak kell kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Így ha valaki 10.000 forint értékben szeretné tölteni például a SZÉP-kártyáját - kedvező adózás mellett - 13.570 forint fogy a cafeteria keretéből. Ezt a gyakorlatot alkalmazza a válaszadók 41 százaléka 2014-ben.

Ennél valamivel elterjedtebb gyakorlat, hogy külön munkáltatói keretből fizeti ki a munkáltató a béren kívüli juttatások szja és eho terheit. Idén a válaszadók 44 százaléka választotta ezt a lehetőséget.

Vannak olyan munkáltatók is, akik vagy csak a személyi jövedelemadót (5 százalék) vagy csak az eho-t (3 százalék) hárítják a dolgozókra, míg 7 százalék egyéb elosztást alkalmaz.