Raccsolók, selypítők, diszlexiások: milyen munkavállalók válnak belőlük?

"A diszlexiám semmilyen problémát nem okozott a munkahelyi elhelyezkedésemnél" - mondta Vaskó Ilona, egy diszlexiával küzdő tanárnő. "Aki diszlexiás, megtanul ezzel együtt élni, és számára már nem tűnik akadálynak. Ha kell, felolvasó programot használok, vagy többször elolvasom, amit szerkeszteni akarok a következő órámra. Sokkal gyorsabb a hallás utáni memóriám, míg olvasásnál a betűkre figyelek, és mindig marad bennem egy belső bizonytalanság, hogy biztosan jól értelmezem-e a szöveget. Emiatt persze nálam kialakult egy teljesen más, logikusabb gondolkodás is."

A funkcionális analfabetizmus egy gyűjtőfogalom, amely azt a jelenséget takarja, amikor valaki ugyan tud írni-olvasni, de valójában csak igen nagy nehézséggel, és így nem képes ezeket a funkciókat rendeltetésük szerint információszerzésre és kommunikációra használni. Tehát alig tudja kibetűzni vagy leírni a szöveget, és nem is igazán érti meg az írottakat, olvasottakat - mondta el a HR Portálnak Gyarmathy Éva, a Nap-Kör Alapítvány Serdülő és Felnőtt Diszlexia Központjának szakmai koordinátora, aki szerint a funkcionális analfabetizmus már nagyjából a populáció harmadát, negyedét érinti. Elsősorban a fiatal és felnőtt korosztályra vonatkozik, tehát arra az életkorra, amikor az írást, olvasást már használni kellene.

Beszédzavarról akkor beszélünk, amikor valakinek nehézséget jelent a könnyen gördülő beszéd létrehozása. A beszédhibák közé a pösze- és orrhangzós beszéd, a dadogás, a hadarás és a hanghiba tartozik. A pöszeségnek sok formája lehet, ilyen például a selypítés vagy a raccsolás. A beszédhibát valamilyen hangképző szervi eltérés vagy a hangképzés neurológiai zavara okozza. A beszédhibák működésbeli zavara már kisgyerekkorban jelezheti a későbbi specifikus tanulási zavarokat - hívta fel a figyelmet a szakember.

A népesség 15 százalékát érinti

Ezek közé a tanulási zavarok közé tartozik a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia. A diszlexia az olvasás elsajátításánál, a diszgráfia az írás, a diszkalkulia pedig a számolás terén jelentkező zavar. Gyarmathy Éva elmondta, ezek mindegyike neurológiai eltéréseken alapuló, intelligenciától független teljesítmény zavar. Tehát akár nagyon intelligens egyéneknek is jelenthet gondot ezeknek az iskolai készségeknek az elsajátítása és használata - tette hozzá a Nap-Kör Alapítvány munkatársa. Tapasztalata szerint néha a funkcionális analfabetizmus hátterében is ilyen neurológiai alapú eltérés azonosítható. A különböző specifikus tanulási zavarok, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, és ezek kevert formája a népesség körülbelül tizenöt százalékát érintik. A súlyosabb formájuk, a mély diszlexia illetve a mennyiségi diszkalkulia előfordulása azonban öt százalék alatt van - tudtuk meg a szakembertől.

Sokáig gyerekkori problémaként kezelték a specifikus tanulási zavarokat, de a neurológiai eltérés egész életében befolyásolja az érintetteket. Az eltérő gondolkodásnak előnyei is lehetnek, ezért gyakran kifejezetten a tehetségfejlődésben is fontos szerepet játszhat - mondta el a Nap-Kör Alapítvány szakmai koordinátora.

Felnőttkorban is lehet kezelni

A funkcionális analfabetizmus kulturális jelenség. A digitális korban egyre kevesebb a kidolgozott nyelvi teljesítmény és az írás-olvasás, sok tekintetben nincs is szükség ezekre a készségekre. Emiatt - különösen a hátrányosabb szociokulturális rétegekben - jelenik meg a probléma, és így növekvő hátrányt okoz. Egyre nagyobb figyelem fordul a kérdés felé, és olvasáskurzusokat is indítanak felnőtteknek. Ritka azonban az igazán sikeres program, mert ezek nem alkalmazkodnak a résztvevők érdeklődéséhez és életkorához - hívta fel a figyelmet a Nap-Kör Alapítvány munkatársa.

A beszédhibák és a dadogás terápiája felnőtt korban is sikeres lehet. Több alapítvány foglalkozik felnőtteket célzó, csoportos és egyéni terápiával. A szakember tapasztalatai szerint a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia felnőtt korban is jól kezelhető. Megfelelő tanulás módszertani és életmódbeli eljárásokkal csökkenteni lehet az egyén teljesítmény problémáit, azonban célszerű szakmai segítséget kérni a folyamathoz.
A szakember elmondta, az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet a diszlexiások beilleszkedésére, mivel ezek az emberek is kiemelkedő teljesítményekre lehetnek képesek. Egy hároméves kutatási projekt, a Literacy Project keretében online portál kerül kialakításra, amely a diszlexiás felnőttek teljesítményzavarainak megelőzését és csökkentését szolgálja. A portál - www.literacyproject.eu címen - hamarosan elérhető lesz magyar nyelven is. A célcsoportja főleg a diszlexiások, de a funkcionális analfabetizmus kezelése szempontjából is jelentős.

Megoldást jelenthet a digitális technika

A kézírás és a hosszabb szövegek olvasása egyre kevésbé jellemző a kultúránkban, aminek következtében elsősorban a módszeresebb gondolkodás, a belső irányító funkciók edzése gyengül. Akiknél ezek a készségek gyengébbek, sok tekintetben hátrányba kerülhetnek a kommunikáció és információ szerzés tekintetében. A digitális kultúrában ugyanakkor egyre inkább megoldást jelentenek a segítő technikák: például a felolvasó programok, az ingyenes fájl átalakítók, mint a RoboBraille, illetve videók és képek tömege áll rendelkezésre az információ megszerzésére - javasolta Gyarmathy Éva.

Tanulási zavarral bármely munkára alkalmas lehet az egyén

A funkcionális analfabetizmus sok tekintetben hátrányt jelent, így nyilvánvaló, hogy az írás-olvasás készségszintű tudását igénylő munkákban kizáró oknak számít, ahogy a beszédzavarok a helyes beszédet kívánó területeken jelentenek hátrányt. Ugyanakkor megfelelő képzéssel, terápiával kezelhetők a problémák, és így alkalmassá válhatnak a korábban problémákkal küzdők az addig előttük elzárt tevékenységekre is - mondta el Gyarmathy Éva.

A specifikus tanulási zavarok, mint a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia a sajátos gondolkodás miatt sok tekintetben előnyt is jelenthetnek, ezért az ezzel küzdők segítő technikák használatával és a számukra előnyös feltételek között bármely munkára alkalmasak - nyilatkozta a HR Portálnak a szakember.

Állásinterjún inkább ne diszkrimináljunk

Egy hatékony állásinterjú a munkavégzés során szükséges tevékenységekre való képességet vizsgálja, ezért ott nincs szükség a funkcionális analfabetizmus és a tanulási zavarok szűrésére - mondta el a Nap-Kör Alapítvány munkatársa. Például ha a munkakör nem kíván folyamatos olvasást vagy helyes beszédet, akkor ezeket különösebben nem kell vizsgálni. Gyarmathy Éva szerint hibás diszkrimináció lenne olyasmi miatt hátrányos helyzetbe hozni bárkit, ami a munka szempontjából irreleváns gyengeség. Ugyanakkor a pozitív diszkrimináció sem feltétlenül helyénvaló, hiszen ezzel mások kerülnek negatív megkülönböztetésbe - mondta a szakember. Erre példa a felsőoktatásban bevezetett többlet pontok a diszlexiások számára, amelyre nagyon gyorsan megjött a felsőoktatási intézmények válasza, és minden szakmai alap nélkül, több intézményben kizáró ok lett a diszlexia.

A sikeres vállalkozók egy része diszlexiás

Mindezek a sajátosságok intelligenciától és egyéb képességektől függetlenek, mert részterületeken megjelenő eltérések. Ezért a beszédhibás és tanulási zavaros emberek akármilyen alkalmazottak és vezetők lehetnek, amennyiben a hiányosságaikat képesek adaptívan kompenzálni - nyilatkozta a Diszlexia Központ szakmai koordinátora. A diszlexia és a hasonló neurológiai eredetű teljesítményzavarra jellemző különleges gondolkodásmód okozhat hátrányt, de igen sok kiemelkedő alkotó és üzletember előnyére fordította. Számos Nobel-díjas tudós diagnosztizált diszlexiás, és egyes kutatások szerint a kiemelkedően sikeres vállalkozók húsz százaléka is diszlexiás - mondta el Gyarmathy Éva. Ismert történet az is, hogy az ókori Démoszthenész súlyos beszédzavarával megküzdve lett kiváló szónok.

Külföldön keresik a diszlexiás munkavállalókat

A különlegesek megítélése társadalmi-kulturális kérdés. Gyarmathy Éva szerint Magyarországon a kirekesztőbb szemlélet a jellemző, bár európai elvárások miatt - szükséges rosszként egyelőre inkább kényszerből, mint meggyőződésből, de - megindult a megváltozott munkaképességű és egyéb különlegességű egyének elfogadása.

A szakember úgy látja, a munkaadók félnek a problémáktól, és az egyszerű megoldásokat preferálják. Sokszor azonban éppen az eltérő kisebbség hozza be különlegessége miatt az új megoldásokat, vagyis a kihívások felvállalása vezet a sikerhez - véli a Nap-Kör Alapítvány munkatársa, aki hozzátette: például Birminghamben egy cég kifejezetten keresi a diszlexiás munkavállalókat kreatív gondolkodásuk miatt. A pozitív diszkrimináció sem szerencsés, de a fenti hír is jelzi, hogy nem jelentene nagy kockázatot, ha a munkaadók és általában a társadalom természetesnek venné a többségtől eltérőt. A természet ugyanis a sokféleséget használja az evolúcióhoz, a fejlődéshez - mondta el a véleményét Gyarmathy Éva.