Miért nem érti a HR-es a középkorú jelöltet?

„Szükségszerű lenne a kiválasztás során azt is figyelembe venni, hogy ki beszélget egy középkorú jelölttel, mert elkerülhetetlen sajnos, hogy egy-egy értékes jelölt azért is kieshet a szűrőn, mert nincs közös kommunikációs felület. Így egy rendkívül fiatal kolléga nem biztos, hogy képes megnyitni, megérteni a középkorú jelöltet, megtalálni erősségeit. A generációs híd ilyenkor nehezen átjárható, és bármennyire nyitott a pályázó, könnyen kerülhet a meg nem értettség csapdájába. Tudatosan vagy tudat alatt ez egy kiszolgáltatott szerep, amiből csak akkor lehet a legtöbbet kihozni, ha a jelölt és az interjúztató is szakértelemmel, toleranciával, bizalommal kezeli a szituációt” - mondja Pethő Anikó, a Restart-Up közösség egyik alapítója, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy segíti a 45 feletti munkavállalókat az állástalálásban.

A HR-eseket képezni, érzékenyíteni kellene az „idősebb” korosztály megértésére, kezelésére. Mint a szakember hangsúlyozta, fontos lenne, hogy mindenkit a maga minőségében mérjenek egy állásinterjún, és például ne a fiatalabb generációhoz hasonlítsák őket, ne sztereotípiákban gondolkodjanak róluk.

Gyakran maguk a fiatal HR-esek is zavarban vannak. Egyszerűen azért tartanak a tapasztaltabb jelentkezőktől, mert nem ismerik azt a kommunikációs eszközrendszert, amellyel az „idősebb” szakemberek szemében hitelesek lehetnek. A másik oldalról pedig az önbizalom hiánya jelent komoly gondot, ami miatt a korosztály tagjai gyakran nem tudják elég hatékonyan képviselni saját magukat, nincsenek tisztában piaci értékükkel, és így nehezen képesek az önérvényesítésre.

A generációra büszke munkáltatók kellenek

Azt gondolhatnánk, hogy a munkaerőhiány ezen a területen is változást hoz a munkáltatói hozzáállás tekintetében, hiszen még a nyugdíjasok újrafoglalkoztatása is elindult, ugyanakkor utóbbihoz erőteljes szabályozói és egyben anyagi támogatás is járul, míg ugyanez a nagyon is aktív korosztály esetében nem érvényes. Pethő Anikó szerint észrevehető változás még nem mutatható ki a területen, de a nyitottság már kezd látszani, mint mondta a szemléletváltozáshoz idő kell, és jó gyakorlatok, amelyekből tanulni lehet, valamint olyan munkaadókra, akik büszkék erre a generációra.

„Radikális változás 2-3 éven belül várható, amikor a munkaerőpiac telítettsége tettekre és befogadásra készteti a cégeket. Fel kell tudni vállalni nyíltan a szervezeteknek, hogy ők befogadóak. Ennek pedig látszania kell a hirdetésekben, a kommunikációban és a belső körülményekben.”

Féltékeny vezető

A korkülönbség a vezető-beosztotti viszonyban is teremthet feszültséget, különösen, ha a vezető fiatalabb, és „idősebb”, szakmailag tapasztaltabb kollégákat kell irányítania. Sőt az esetleges pozícióféltés az alkalmazást is meggátolhatja. Pedig a vizsgálatok alapján a sztereotípiák mögött ritkán vannak a foglalkoztatást valóban gátló tényezők. A surlódások pedig kiküszöbölhetők.

„Egy fiatal vezető kétféleképpen tud rosszul reagálni. Ha elnyomni próbálja a csapattagot, hatalmi pozíciójából eredően, vagy éppen ellenkezőleg, túl nagy teret enged neki, mivel nehezen húzza meg a határokat, gondolva kollégája mélyebb tapasztalatára. Egy egészséges vezetői szemlélet tanulható és ehhez az eszközrendszer nagyon könnyen elsajátítható. Mi is a foglalkozunk ezzel a Restart-Up programban, hogyan legyünk tudatos és hiteles vezetők fiatalként”- hangsúlyozza Pethő Anikó.

Pethő AnikóUgyanakkor az ilyen konfliktusok viszonylag ritkák, hiszen ha valaki már bekerül, az általában egy megfontolt kiválasztási folyamat része, amely után a beilleszkedésre is kellő figyelmet fordítanak. Ha a nyitottság és a befogadókészség megvan, és a hangsúly az emberi értékeken van, akkor az esetleges konfliktusok előfordulásának esélye is jóval kisebb.

Az sem mindegy hogyan kommunikálunk egy korosztályról

Különbséget jelent még, hogy bár régebben is több generáció dolgozott együtt, manapság a digitalizáció és a szervezeti kultúrák sokfélesége, az állandó változás más elvárásokkal állítja szembe a munkavállalókat és a cégeket, mint korábban. Ráadásul a munkaerőpiacon a kommunikáció is sokkal inkább a fiatalabb generációk (Y, Z) felé tolódott el, és kevesebb dolog szól az egyéb korosztályok értékeiről, hacsak nem teszik a munkáltatókat kifejezetten érdekeltté foglalkoztatásukban (ha már erre a munkaerőhiány nem elég motiváció).

Pedig mint a Restart-Up alapítója kiemelte: „20 évvel ezelőtt az 50 körüli emberek tényleg egy más egészségügyi állapotban voltak. De ne felejtsük el, hogy kitolódott a nyugdíjkorhatár, komoly táplálkozási és tudatossági reformon vagyunk túl, az önfejlesztések aranykorát éljük és ezt lassan figyelembe kell vennünk a kiválasztás során. Mások ülnek velünk szemben, mint 20 éve.

A korosztály nem maradt le és nem szakadt le, mert sokaknak a munkahelyükön fel kellett, hogy zárkózzanak a digitalizációhoz. A korosztály legnagyobb része ezen már évek óta túl van. Amit meg lehet tanítani, azt is meg is lehet tanulni.”