Megjelent: 3 éve

Röghöz lehet kötni a munkavállalókat?

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról, jogellenes. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E jogintézmények egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással).

Milyen jogintézmények útján érheti el a munkáltató azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon?

Előrebocsátom, hogy természetesen a munkáltatók többféleképpen elérhetik ezt a célt, például jó munkakörülmények, valamint feltételek biztosítása révén, illetve a munkavállalókat ösztönző kedvező jutalmazási vagy premizálási programok kidolgozásával. Ugyanez a hatás elérhető azonban néhány kevésbé kézenfekvő munkajogi megoldás alkalmazásával is.

A gyakorlatban tipikus, hogy a felek határozatlan időre szóló munkaviszonyt létesítenek, pedig már önmagában az, ha a munkáltató a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződés köt, azzal az eredménnyel jár, hogy munkavállaló nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással.

Emellett mind határozott, mind határozatlan időre létrejött munkaviszonyoknál lehetőség van arra, hogy

a) a munkavállaló felmondási joga legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 évig kizárásra kerüljön, a felek az erre vonatkozó megállapodásukban rögzíthetik a munkavállaló kötbérfizetési kötelezettségét is arra az esetre, ha a munkavállaló a munkaviszony kezdetétől számított 1 éves időtartam alatt mégis megszüntetné munkaviszonyát,

b) a munkavállaló felmondási ideje meghosszabbításra kerülhet legfeljebb 6 havi felmondási időre.

Melyek a határozott időre szóló munkaszerződés megkötésének szabályai, illetve előnyei?

Határozott idejű munkaviszony legfeljebb 5 éves időtartamra köthető, azzal, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama annak meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg az 5 évet, illetve az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát az 5 év számításánál össze kell számolni.

Amennyiben a munkáltató a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződést köt, nagyobb biztonsággal számolhat azzal, hogy a határozott idő tartama alatt a munkavállaló az alkalmazásában marad. A jogszabály alapján mind a határozatlan, mind a határozott időre létrejött munkaviszony megszüntethető felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással). Amíg azonban a munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással indokolás nélkül megszüntetheti, és ilyen esetben a munkavállaló munkaviszonya a felmondási idő elteltével (amely alapesetben 30 nap) megszűnik, addig a határozott idejű munkaviszonyt felmondással a munkavállaló csak úgy megszüntetheti meg, hogy felmondását indokolni köteles. A határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása csak akkor jogszerű, ha arra igazolhatóan olyan okból kerül sor, amely ok miatt a munkaviszony fenntartása a munkavállaló számára lehetetlen, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. Például tipikusan ilyen ok a munkavállaló magánéleti, személyi családi körülményeiben beálló változás (munkavállaló egészségi állapotában beálló változás, hozzátartozó ápolása, gondozása), de ide tartozhat például a munkaviszony lényeges, a munkáltató által egyoldalúan módosítható elemeinek megváltoztatása is.

Megjegyzendő, hogy a határozott idejű munkaviszony a határozott idő tartama alatt nagyobb biztonsággal biztosítja ugyan a munkáltató munkaerő-, illetve szakember-szükségletét, a munkáltatónak azonban, ha határozott idejű munkaszerződést köt a munkavállalóval, számolni kell azzal is, hogy saját maga is nehezebben szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Erre ugyanis csak a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból, vagy akkor kerülhet sor, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
felmondásParazsó Helga azt mondja: előírhatja a munkáltató, hogy egy évig tilos felmondani

Melyek a munkavállaló felmondási jogának kizárásakor figyelembe veendő szempontok?

A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Ennek időbeli korlátja legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 év. Egy ilyen megállapodás során lehetőség van megállapodni abban is, hogy a munkavállaló kötbért köteles fizetni a munkáltató részére, ha a munkaviszony kezdetétől számított 1 éves időtartam alatt mégis megszünteti a munkaviszonyát felmondással. Megjegyzem, hogy a bírósági gyakorlat maximum 3 havi alapbérnek megfelelő kötbér kikötését tarja elfogadható mértékűnek.

Milyen rendelkezések vonatkoznak a felmondási idő meghosszabbítására?

A felmondási idő főszabály szerint mind a munkáltató, mind a munkavállaló felmondása esetén 30 nap, amely időtartam a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt figyelembe véve meghosszabbodik: 3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, 8 év után 20 nappal, 10 év után 25 nappal, 15 év után 30 nappal, 18 év után 40 nappal, 20 év után 60 nappal. A felek ezektől a rendelkezésektől megállapodásukkal eltérhetnek és hosszabb, legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkavállaló felmondása esetén a teljes felmondási időt köteles ledolgozni, így a munkáltató tehát a 30 napos felmondási idő helyett, akár a munkavállaló felmondása közlését követő naptól számított 6 hónapig biztosíthatja munkaerő-szükségletét.

Megjegyzendő, hogy amennyiben a felek a munkaviszony munkáltató általi felmondása esetére állapodnak meg 6 havi felmondási időben, akkor e jogintézmény biztosítja ugyan a munkáltató munkaerő-, illetve szakember-szükségletét, a munkáltatónak azonban számolnia kell azzal is, hogy e meghosszabbított felmondási idő alatt köteles a munkavállaló részére munkabért fizetni.

A fentiekről milyen formai követelmények megtartása mellett állapodhatnak meg a felek?

Figyelemmel arra, hogy a határozatlan vagy határozott idejű munkaviszony létesítésének kérdése, a munkavállaló felmondási jogának kizárása, illetve a felmondási idő esetleges meghosszabbítása általában a munkaviszony létesítésékor merül fel, ezekről a kérdésekről a felek tipikusan a munkaszerződésben állapodnak meg, amelyet főszabály szerint írásba kell foglalni. Ha e kérdések rendezésére nem a munkaszerződésben kerül sor [például ha a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete (munkába állás napja) között hosszabb időtartam telik el, és a felek ez alatt az időtartam alatt állapodnak meg a munkavállaló felmondási jogának kizárásáról vagy a felek a munkaviszony fennállása alatt állapodnak meg a felmondási idő meghosszabbításáról], akkor is irányadó az írásbeli forma, mivel a felek ilyen tartalmú megállapodása az eredetileg nem ilyen tartalommal létrejött munkaszerződés-módosításának tekintendő, amelyre a törvény szintén kötelezővé teszi az írásbeliséget. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés, vagy munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést, vagy munkaszerződés-módosítást követő 30 napon belül - hivatkozhat.

(Az érvénytelenségre vonatkozó legfrissebb munkatörvényi rendelkezéseket a következő linken tekintheti meg a HR Portalon)

Mennyiben korlátozzák a fenti jogintézmények a munkavállaló jogát a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése tekintetében?


Kiemelendő, hogy a fenti esetek csak azzal a hatással járhatnak, hogy a munkavállaló nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással), az említett jogintézmények azonban nem korlátozzák a munkavállaló azon jogát, hogy a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntesse, ha annak törvényi feltételi fennállnak (abban az esetben, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha a munkáltató egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi).

Melyek a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei?


Ilyen esetben (például, ha a munkavállaló felmondási joga legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 évig a munkaszerződésben kizárásra került, de a munkavállaló ennek ellenére megszünteti felmondással a munkaviszonyát ez alatt az 1 éves időtartam alatt, vagy ha a munkavállaló felmondási ideje meghosszabbítása került és a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét stb.) a munkáltató a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos igényei érvényesítése érdekébe pert kell, hogy indítson. A munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén a bíróság kötelezze a munkavállalót a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére, határozott idejű munkaviszony esetén pedig a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére. Emellett a munkáltató ebben a bírósági eljárásban a jogellenes munkaviszony-megszüntetésből eredő kárának a megtérítését is kérheti, amennyiben ilyen kára felmerült.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk a fenti lehetőségek alkalmazásának valamelyikét, amennyiben biztosítani kívánják munkaerő-, illetve szakember-szükségletüket. Közvetetten ezek megoldások egyúttal azt is eredményezik, hogy a munkavállaló nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Elképesztően megugrottak a kormány munkaerő-piaci kiadásai

Egy félév alatt elköltötte a kormány a passzív munkaerő-piaci kiadásokra szánt előirányzat 83,2 százalékát. Az év hátralévő részére már... Teljes cikk

Komoly veszélybe kerültek az európai textilipari munkahelyek

Több mint 150 ezer munkahely került veszélybe az európai ruházati és textiliparban a koronavírus-járvány következtében az Euler Hermes... Teljes cikk

Hetente mintegy másfél millióan folyamodnak segélyért az Egyesült Államokban

Az elemzők által vártnál kevésbé csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a múlt héten. A... Teljes cikk