Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 3 éve

"Rúgj belém", "rajtakaplak gazember" vagy "űzött vad" - játszmákba ragadunk a munkahelyen

A játszmák - bár ezt sugallja az elnevezés - cseppet sem játékosak. Vidámság helyett kölcsönös lealázottság, kellemetlenség, jótól való megfosztottság a végeredményük. Mindenki játszmázik, nemtől, kortól függetlenül. Különleges játszmaterep a munkahely, ahol a hatalommal való (vissza)élés élesíti be a játszmafegyvereket. Azt, hogy van-e a játszmáknak nemi identitása, Tóth Tímea Lilytől, Guseo Ritától és Nagy Gábortól tudhattuk meg.

Nemhogy a közönség, de még az eladó trió sem ismerte igazán egymást azon az esten, amelyet a HATA (Magyar Tranzakcióanalítikus Egyesület) szervezett a KAPTÁR-ba. A „Férfias és nőies játékok” első diaképe alá Elisabeth Taylor és Richard Burton képe került, ahogy eltorzult arccal, egymással- valószínűleg – üvöltenek. Ők egy olyan jellegzetes, és életveszélyes játszmát játszottak, amelyhez díszlet volt egész Hollywood.

A téma mindenkit megmozgatott, még a helyszínt adó KAPTÁR előtt jövő-menő járókelők is néha megálltak, bele-belenéztek az előadásba.

Más a kiindulás - más a cél

A HATA azért kezdett el egy, a Tranzakcióanalízist népszerűsítő beszélgetés-sorozatot, hogy egyrészt minél többen megismerhessék a módszert, láthassák, mi mindenre hat a játszmák sora, és annak felismerése. Ezen kívül cél még az is, hogy egy kicsit „tágítsák a határokat”, és a sok-sok új érdeklődőből közösséget teremtsenek, ahol meg lehet beszélni fontos, társadalmi jelenségeket.

A három előadó nagyon különböző háttérrel rendelkezik. Tóth Tímea Lily szervezetfejlesztő, terapeuta, akinek az a tapasztalata, hogy azzal játszmázunk a legtöbbet, leggyakrabban, aki a legközelebb áll hozzánk. Guseo Rita multinacionális cégeknél volt marketingvezető, mielőtt „átállt a másik oldalra”, és trénerként, fejlesztőként kezdett volna dolgozni. Ő a saját játszmáit redukálta már, de azt szeretné, ha mindenki kevesebbet játszmázna azáltal, hogy felismeri az adott helyzetet. Nagy Gábor pedig gyakorló ügyvéd, akit az ügyvéd-ügyfél kapcsolatokban tapasztalt másodlagos játszmák elkerülése vitte a Tranzakciónalaízis (TA) képzésére.

„Hát itt vagy már megint?”

A játszma sötét alagút Guseo Rita szerint

































A játék arra való, hogy közben jól érezzük magunkat. A játszma azonban pontezt azt a „jól-lét”-et nem adja meg. Ismétlődő, beprogramozott viselkedésmintáról van szó, aminek a végén mindenki veszít. Ahogy Guseo Rita elmondta, „egy sötét alagút, amelyből nincs kijárat, elveszítjük a racionalitásunkat, és zsigerből játsszuk végig a kölcsönös rosszullétig”.

Mindenkinek van játszmája, amit az úgynevezett játszmaforgatókönyvvel bárki végiggondolhat. Ezt ugyan rossz megtenni, de könnyen átélhetőek ezek a helyzetek, és ha hajlandóak vagyunk az interakcióinkra ezen a módon ránézni, felismerhetjük az ismétlődő, megmagyarázhatatlan indokkal kitörő harcokat.

Amitől igazán játszma a játszma, az a csavar. A „horog, amin ott a csali”, bárkinél ott lehet. Például, a főnökünk kezében. Keresi a gyenge pontunkat, és lesi a válaszunkat a felvetésére. Ezután jön ez a bizonyos „csavar” a történetben, és elkezdünk egészen máshogyan viselkedni a kezdeti felálláshoz képest.

Az úgynevezett „Drámaháromszögben” látszik a legplasztikusabban ez a jelenség. Áldozatként, megmentőként, vagy üldözőként kapcsolódhatunk be egy-egy játszmába. De ezek nem egyértelmű szerepek, hiszen például az üldöző lehet egy passzív-agresszív megnyilvánulás, a megmentő pedig azt feltételezi az áldozatról, hogy képtelen a problémamegoldásra. „A játszma öntudatlan, egy áldozat mindig vonzani fog egy üldözőt, és a megmentő is előbb-utóbb megtalálja a saját áldozatát”- mondta Nagy Gábor.

Az alkoholizmus például egy nagy életjátszma. Az alkoholista áldozatként tekint magára, aki betegsége áldozata. Ebben a helyzetben a házastárs üldöző, az elvonókúrát bonyolító szociális személyzet pedig a megmentő. Ekkor jön az „átkapcsolás”. Az alkoholista áldozatból családon belüli erőszakot elkövető üldözővé, a házastárs az ezt eltűrő megmentővé, a teljes sikertelenséggel működő szociális munkás áldozattá válik. „Már a gyerekek is pontosan tudják, hogy mikor-melyik szerepben lépnek bele egy játszmába, és mindenkinek van egy kedvenc szerepe”- mondta a családjogi ügyvéd.

Kedvenc szerepeink

„Az én kedvenc szerepem a megmentőé”-tette hozzá Guseo Rita. Azért, hogy kevesebb frusztráció érje, mára sokat segített neki egy hármas aranyszabály: „Akkor segíts, ha kérik, ha tudsz, ha akarsz”. Jó lenne, ha ezzel minél több, segítő területen dolgozó ember tisztában lenne.

Tóth Tímea Lily azt kutatta, vajon mi volt a célunk a játszmába belépéssel. „Add azt, amit kapni szeretnél”- bölcsességét a munkánkra, a munkahelyi helyzetünkre is hasznosíthatjuk. Sok segítő ugyanis nem szembesül azzal, hogy foglalkozásként azt választjuk, amit kapni szeretnénk. A közönség soraiból is többen említették, hogy ezzel az igazsággal szembesülni kell márcsak azért is, mert rengeteg, nem pszichológus végzettségű embertanul TA-t, hogy a hétköznapi életben segítő lehessen. Vajon mi volt ennek a sok embernek az igazi célja?

Segíteni akarnak, vagy segítséget kapni?

Az üldöző szeretné, ha őt is üldözné valaki - mondja Nagy Gábor
Azt, hogy mindig „csavar” egyet a játszma a szereplők szerepelosztásánál, jól szemléltethető a „gavalléron” keresztül. Látszólag ez egy „megmentő” szerep, aki formális udvarlási rítusokkal elárasztja a kiszemelt nőt. Azonban, egyszer csak „üldözőre” vált, de a lelke mélyén azt szeretné, ha őt is jól „megüldözné” valaki - ahogy azt Nagy Gábor mondta.

Társadalmilag hasznos, de nem kellemes az a játszma sem, amelyet azok a pszichológusok „játszanak”, akik belemerevedtek a segítő szerepükbe, és üldözik a segítségre szorulókat.

Munkahelyi játszmák

Az életünknek talán a munkahely az a területe, ahol a legnehezebb megkülönböztetni a férfi, és a női játszmákat. Azért, találtunk néhány példát, amelyet a tapasztalatok szerint egyik-másik nem képviselői mutatnak. Próbálgatásaink során szép csokor gyűlt össze ezekből a megfigyelésekből:

Tóth Tímea Lily: azzal játszmázunk, aki közel áll hozzánk
A kritikát a férfiak vezetik vissza biologizáló okokra. Legszebb példája az a – minden területen- nőies férfi főnök esete, aki a biológiailag egycsatornás figyelemre hivatkozott akkor, amikor elfelejtett valami fontosat.

Jellemzően női játszma a túlgondoskodóé. Ő főz kávét, ő megy boltba, ő szerzi be a fontos infókat a főnöknek. Van, akinek olyan jól sikerül ez, hogy egészen magasra „fölgondoskodja” magát. Ennek ellentéte a „macho-főnök”, aki éppen azt játszmázza el, hogy semmilyen gondoskodásra nincs igénye.

A versengés a nőket sokszor a munkahelyen áldozat-szerepbe „nyomja le”, akik mindig lojálisok, mindig segítőek, de ebből egy pillanat alatt intrikus üldözővé válnak. A férfiak ezt a versengő helyzetet sokkal keményebben űzik. Durvábban küzdenek, de feloldani is hatékonyabban bírják. A nők hánykolódnak egész éjszaka azokon a sérelmeken rágódva, amelyet egymásnak okoznak, üldözői és áldozati szerepeikben.

A hatalommal kapcsolatos viszony indítja be azt a játszmát, amelynek során a nők elkezdenek társadalmilag férfiasnak tartott viselkedésmódokat mutatni. Ugyanakkor, ugyanebben a helyzetben egy férfi sohasem válik nőiessé, ha hatalmi harcba kerül. És, bár ez valóban egyre ritkább, de sok nő még mindig előhúzza a „nőiesség-kártyát” az előrejutás érdekéében. Férfiak ezzel még mindig sokkal ritkábban élnek.

Guseo Rita a résztvevők játszma-példáit egészítette ki pár megfigyeléssel. Az egyik az úgynevezett „Igen, de…” játszma, amit jellemzően a főnökkel játszik az, aki szeretné a felelősségvállalást elkerülni. Hiszen a főnök mindegyik megoldási javaslatára lehet egy jó kifogást találni.

A másik a „Most rajtakaptalak, gazember…” típusú játszma. Ezzel áldozattá tehető bárki, akit a bizalmatlan kollégája, főnöke folyton olyan helyzetekbe hoz, ahol aztán végül leleplezheti, hogy na lám, megint hibáztál.

A harmadik típusa a munkahelyi játszmázásnak az „Űzött vad” szerepéből, áldozati szerepből indít. Ez lehet a munkamániás munkatárs, vagy a delegálni képtelen, tapasztalatlan, fiatal főnök, aki minden feladatot magára vállal, majd amikor betelik a pohár, egy átkapcsolás után üldözővé válik, és benyújtja a számlát.

Végül még egy jellemző példája a munkahelyi játszmáknak a „Rúgj belém”. Az illető addig-addig provokálja a főnökét, munkatársát, míg eléri a célját, és üldözőből áldozattá válhat.

A társadalmi játszmák végtelenek

A főnökök mindig be fogják lógatni a pecabotjukat, és amit ezzel kapcsolatban egy beosztottnak tudnia kell, hogy mikor valódi a kérés, kérdés, javaslat, és mikor indul az automatizmus. A kiutat Nagy Gábor az úgynevezett „Autonómiaháromszög” felrajzolásán keresztül mutatta be. Az üldöző személyes hatóerővel ruházza fel az áldozatot. A megmentő védelmet ad az áldozatnak a kibontakozáshoz, az áldozat pedig engedélyt kap a hibázásra. Ez a konstrukció segít leállítani a játszmázást.

Magabiztosságot kapunk, és nem leszünk annyira kitéve annak, hogy ál-nyereségeket kelljen felhasználnunk. „Ha elutasítjuk a játszmának az összes járulékos nyereségét, a saját játszmáinkkal foglalkozunk, azt elemezzük, és kifejezzük az összes rejtett tartalmat, akkor nagy lépést teszünk előre akkor is, ha zavarodottságunkban mégis bele-belecsúszunk a szokásos játszmáinkba”- mondta az ügyvéd.

Az ember felnőtt energiáit meg kell erősítse, ehhez azonban sok-sok önismereti munkára van szükség. Ami pedig jelentős tapasztalata volt a rendezvénynek, hogy Nagy Gábor szavai alapján ne reméljük, hogy női, vagy férfi jelzőt aggathatunk bármilyen tipikus játszmára.

Ugyanis, a tudattalan energiák, amelyek a játszmákat működtetik, semleges neműek. Mindegy, hogy valaki üldöző, áldozat, vagy megmentő, bármely pozíciót felveheti bármikor férfi is és nő is.
Follow hrportal_hu on Twitter

Online kommunikálnak egymással az egyterű irodában dolgozók

Egy friss kutatás szerint az egyterű irodákban dolgozó munkavállalók sokkal több időt töltenek azzal, hogy online kommunikáljanak egymással, mint amennyit személyesen beszélnek. Pedig az egyterű irodák lényege éppen az interakció lenne - írja az Index a BBC-re hivatkozva.tovább..

További cikkek
Négy nap munka, öt nap fizetésért

A munkaidő csökkentése általában a fizetés csökkenésével szokott együtt járni, ami a dolgozóknak általában nem esik jól, bármennyire szeretnék... Teljes cikk

Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk