Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 2 éve

"Rúgj belém", "rajtakaplak gazember" vagy "űzött vad" - játszmákba ragadunk a munkahelyen

A játszmák - bár ezt sugallja az elnevezés - cseppet sem játékosak. Vidámság helyett kölcsönös lealázottság, kellemetlenség, jótól való megfosztottság a végeredményük. Mindenki játszmázik, nemtől, kortól függetlenül. Különleges játszmaterep a munkahely, ahol a hatalommal való (vissza)élés élesíti be a játszmafegyvereket. Azt, hogy van-e a játszmáknak nemi identitása, Tóth Tímea Lilytől, Guseo Ritától és Nagy Gábortól tudhattuk meg.

Nemhogy a közönség, de még az eladó trió sem ismerte igazán egymást azon az esten, amelyet a HATA (Magyar Tranzakcióanalítikus Egyesület) szervezett a KAPTÁR-ba. A „Férfias és nőies játékok” első diaképe alá Elisabeth Taylor és Richard Burton képe került, ahogy eltorzult arccal, egymással- valószínűleg – üvöltenek. Ők egy olyan jellegzetes, és életveszélyes játszmát játszottak, amelyhez díszlet volt egész Hollywood.

A téma mindenkit megmozgatott, még a helyszínt adó KAPTÁR előtt jövő-menő járókelők is néha megálltak, bele-belenéztek az előadásba.

Más a kiindulás - más a cél

A HATA azért kezdett el egy, a Tranzakcióanalízist népszerűsítő beszélgetés-sorozatot, hogy egyrészt minél többen megismerhessék a módszert, láthassák, mi mindenre hat a játszmák sora, és annak felismerése. Ezen kívül cél még az is, hogy egy kicsit „tágítsák a határokat”, és a sok-sok új érdeklődőből közösséget teremtsenek, ahol meg lehet beszélni fontos, társadalmi jelenségeket.

A három előadó nagyon különböző háttérrel rendelkezik. Tóth Tímea Lily szervezetfejlesztő, terapeuta, akinek az a tapasztalata, hogy azzal játszmázunk a legtöbbet, leggyakrabban, aki a legközelebb áll hozzánk. Guseo Rita multinacionális cégeknél volt marketingvezető, mielőtt „átállt a másik oldalra”, és trénerként, fejlesztőként kezdett volna dolgozni. Ő a saját játszmáit redukálta már, de azt szeretné, ha mindenki kevesebbet játszmázna azáltal, hogy felismeri az adott helyzetet. Nagy Gábor pedig gyakorló ügyvéd, akit az ügyvéd-ügyfél kapcsolatokban tapasztalt másodlagos játszmák elkerülése vitte a Tranzakciónalaízis (TA) képzésére.

„Hát itt vagy már megint?”

A játszma sötét alagút Guseo Rita szerint

































A játék arra való, hogy közben jól érezzük magunkat. A játszma azonban pontezt azt a „jól-lét”-et nem adja meg. Ismétlődő, beprogramozott viselkedésmintáról van szó, aminek a végén mindenki veszít. Ahogy Guseo Rita elmondta, „egy sötét alagút, amelyből nincs kijárat, elveszítjük a racionalitásunkat, és zsigerből játsszuk végig a kölcsönös rosszullétig”.

Mindenkinek van játszmája, amit az úgynevezett játszmaforgatókönyvvel bárki végiggondolhat. Ezt ugyan rossz megtenni, de könnyen átélhetőek ezek a helyzetek, és ha hajlandóak vagyunk az interakcióinkra ezen a módon ránézni, felismerhetjük az ismétlődő, megmagyarázhatatlan indokkal kitörő harcokat.

Amitől igazán játszma a játszma, az a csavar. A „horog, amin ott a csali”, bárkinél ott lehet. Például, a főnökünk kezében. Keresi a gyenge pontunkat, és lesi a válaszunkat a felvetésére. Ezután jön ez a bizonyos „csavar” a történetben, és elkezdünk egészen máshogyan viselkedni a kezdeti felálláshoz képest.

Az úgynevezett „Drámaháromszögben” látszik a legplasztikusabban ez a jelenség. Áldozatként, megmentőként, vagy üldözőként kapcsolódhatunk be egy-egy játszmába. De ezek nem egyértelmű szerepek, hiszen például az üldöző lehet egy passzív-agresszív megnyilvánulás, a megmentő pedig azt feltételezi az áldozatról, hogy képtelen a problémamegoldásra. „A játszma öntudatlan, egy áldozat mindig vonzani fog egy üldözőt, és a megmentő is előbb-utóbb megtalálja a saját áldozatát”- mondta Nagy Gábor.

Az alkoholizmus például egy nagy életjátszma. Az alkoholista áldozatként tekint magára, aki betegsége áldozata. Ebben a helyzetben a házastárs üldöző, az elvonókúrát bonyolító szociális személyzet pedig a megmentő. Ekkor jön az „átkapcsolás”. Az alkoholista áldozatból családon belüli erőszakot elkövető üldözővé, a házastárs az ezt eltűrő megmentővé, a teljes sikertelenséggel működő szociális munkás áldozattá válik. „Már a gyerekek is pontosan tudják, hogy mikor-melyik szerepben lépnek bele egy játszmába, és mindenkinek van egy kedvenc szerepe”- mondta a családjogi ügyvéd.

Kedvenc szerepeink

„Az én kedvenc szerepem a megmentőé”-tette hozzá Guseo Rita. Azért, hogy kevesebb frusztráció érje, mára sokat segített neki egy hármas aranyszabály: „Akkor segíts, ha kérik, ha tudsz, ha akarsz”. Jó lenne, ha ezzel minél több, segítő területen dolgozó ember tisztában lenne.

Tóth Tímea Lily azt kutatta, vajon mi volt a célunk a játszmába belépéssel. „Add azt, amit kapni szeretnél”- bölcsességét a munkánkra, a munkahelyi helyzetünkre is hasznosíthatjuk. Sok segítő ugyanis nem szembesül azzal, hogy foglalkozásként azt választjuk, amit kapni szeretnénk. A közönség soraiból is többen említették, hogy ezzel az igazsággal szembesülni kell márcsak azért is, mert rengeteg, nem pszichológus végzettségű embertanul TA-t, hogy a hétköznapi életben segítő lehessen. Vajon mi volt ennek a sok embernek az igazi célja?

Segíteni akarnak, vagy segítséget kapni?

Az üldöző szeretné, ha őt is üldözné valaki - mondja Nagy Gábor
Azt, hogy mindig „csavar” egyet a játszma a szereplők szerepelosztásánál, jól szemléltethető a „gavalléron” keresztül. Látszólag ez egy „megmentő” szerep, aki formális udvarlási rítusokkal elárasztja a kiszemelt nőt. Azonban, egyszer csak „üldözőre” vált, de a lelke mélyén azt szeretné, ha őt is jól „megüldözné” valaki - ahogy azt Nagy Gábor mondta.

Társadalmilag hasznos, de nem kellemes az a játszma sem, amelyet azok a pszichológusok „játszanak”, akik belemerevedtek a segítő szerepükbe, és üldözik a segítségre szorulókat.

Munkahelyi játszmák

Az életünknek talán a munkahely az a területe, ahol a legnehezebb megkülönböztetni a férfi, és a női játszmákat. Azért, találtunk néhány példát, amelyet a tapasztalatok szerint egyik-másik nem képviselői mutatnak. Próbálgatásaink során szép csokor gyűlt össze ezekből a megfigyelésekből:

Tóth Tímea Lily: azzal játszmázunk, aki közel áll hozzánk
A kritikát a férfiak vezetik vissza biologizáló okokra. Legszebb példája az a – minden területen- nőies férfi főnök esete, aki a biológiailag egycsatornás figyelemre hivatkozott akkor, amikor elfelejtett valami fontosat.

Jellemzően női játszma a túlgondoskodóé. Ő főz kávét, ő megy boltba, ő szerzi be a fontos infókat a főnöknek. Van, akinek olyan jól sikerül ez, hogy egészen magasra „fölgondoskodja” magát. Ennek ellentéte a „macho-főnök”, aki éppen azt játszmázza el, hogy semmilyen gondoskodásra nincs igénye.

A versengés a nőket sokszor a munkahelyen áldozat-szerepbe „nyomja le”, akik mindig lojálisok, mindig segítőek, de ebből egy pillanat alatt intrikus üldözővé válnak. A férfiak ezt a versengő helyzetet sokkal keményebben űzik. Durvábban küzdenek, de feloldani is hatékonyabban bírják. A nők hánykolódnak egész éjszaka azokon a sérelmeken rágódva, amelyet egymásnak okoznak, üldözői és áldozati szerepeikben.

A hatalommal kapcsolatos viszony indítja be azt a játszmát, amelynek során a nők elkezdenek társadalmilag férfiasnak tartott viselkedésmódokat mutatni. Ugyanakkor, ugyanebben a helyzetben egy férfi sohasem válik nőiessé, ha hatalmi harcba kerül. És, bár ez valóban egyre ritkább, de sok nő még mindig előhúzza a „nőiesség-kártyát” az előrejutás érdekéében. Férfiak ezzel még mindig sokkal ritkábban élnek.

Guseo Rita a résztvevők játszma-példáit egészítette ki pár megfigyeléssel. Az egyik az úgynevezett „Igen, de…” játszma, amit jellemzően a főnökkel játszik az, aki szeretné a felelősségvállalást elkerülni. Hiszen a főnök mindegyik megoldási javaslatára lehet egy jó kifogást találni.

A másik a „Most rajtakaptalak, gazember…” típusú játszma. Ezzel áldozattá tehető bárki, akit a bizalmatlan kollégája, főnöke folyton olyan helyzetekbe hoz, ahol aztán végül leleplezheti, hogy na lám, megint hibáztál.

A harmadik típusa a munkahelyi játszmázásnak az „Űzött vad” szerepéből, áldozati szerepből indít. Ez lehet a munkamániás munkatárs, vagy a delegálni képtelen, tapasztalatlan, fiatal főnök, aki minden feladatot magára vállal, majd amikor betelik a pohár, egy átkapcsolás után üldözővé válik, és benyújtja a számlát.

Végül még egy jellemző példája a munkahelyi játszmáknak a „Rúgj belém”. Az illető addig-addig provokálja a főnökét, munkatársát, míg eléri a célját, és üldözőből áldozattá válhat.

A társadalmi játszmák végtelenek

A főnökök mindig be fogják lógatni a pecabotjukat, és amit ezzel kapcsolatban egy beosztottnak tudnia kell, hogy mikor valódi a kérés, kérdés, javaslat, és mikor indul az automatizmus. A kiutat Nagy Gábor az úgynevezett „Autonómiaháromszög” felrajzolásán keresztül mutatta be. Az üldöző személyes hatóerővel ruházza fel az áldozatot. A megmentő védelmet ad az áldozatnak a kibontakozáshoz, az áldozat pedig engedélyt kap a hibázásra. Ez a konstrukció segít leállítani a játszmázást.

Magabiztosságot kapunk, és nem leszünk annyira kitéve annak, hogy ál-nyereségeket kelljen felhasználnunk. „Ha elutasítjuk a játszmának az összes járulékos nyereségét, a saját játszmáinkkal foglalkozunk, azt elemezzük, és kifejezzük az összes rejtett tartalmat, akkor nagy lépést teszünk előre akkor is, ha zavarodottságunkban mégis bele-belecsúszunk a szokásos játszmáinkba”- mondta az ügyvéd.

Az ember felnőtt energiáit meg kell erősítse, ehhez azonban sok-sok önismereti munkára van szükség. Ami pedig jelentős tapasztalata volt a rendezvénynek, hogy Nagy Gábor szavai alapján ne reméljük, hogy női, vagy férfi jelzőt aggathatunk bármilyen tipikus játszmára.

Ugyanis, a tudattalan energiák, amelyek a játszmákat működtetik, semleges neműek. Mindegy, hogy valaki üldöző, áldozat, vagy megmentő, bármely pozíciót felveheti bármikor férfi is és nő is.
Follow hrportal_hu on Twitter

Munkahelyi perspektíva: hogyan küzdjünk a hatalommal való visszaéléssel szemben

Mostanában elég felkapott téma a Harvey Weinstein nevével fémjelezett szexuális zaklatási ügy, ami dominó effektust indított el világszerte. Ez az írás csak nagyon áttételes szól erről a témáról, sokkal inkább az életünk egyéb viszonyaiban előforduló (Tanár-diák, Főnök-beosztott, Megbízó-szolgáltató) hatalommal való visszaélést veszem górcső alá, és a hozzá kapcsolódó emberi működéssel foglalkozom. Az előző cikkemben az önérvényesítés gyakran téves, negatív megítéléséről írtam, most pedig az a célom, hogy segítséget nyújtsak ahhoz, hogy milyen elvek mentén érdemes beleállni egy ilyen helyzetbe.tovább..

További cikkek
Fontos dátumok 2018 tavaszán

Az ünnepek után pár héttel máris megkezdődik a második félév az iskolákban. Ezekre a dátumokra érdemes figyelni 2018 tavaszán a diákoknak - írja... Teljes cikk

A sör és a szürkeállomány mennyisége egyenes arányban van

Rendhagyó állásbörzét tartott nemrégiben a Dreher sörgyár, amiről most összefoglaló videó készült. Ebből többek között azt is megtudhatjuk,... Teljes cikk

Hatalmas az érdeklődés az országos diákvállalkozó vetélkedőre

A november végi határidőig összesen 126, közöttük 27 határon túli csapat regisztrált, azaz a felkészítő tanárokkal együtt több mint 600-an... Teljes cikk

8+1 tipp az utolsó ajándékvásárlási rohamban

Meghitt együttlét, vidám beszélgetések vagy a rengeteg kiadás? Sokaknak inkább az utóbbi jut eszébe a karácsonyról egy felmérés szerint. Hogyan... Teljes cikk

A Ryanair pilótáinak sztrájkjához az olasz légiforgalmi szektor majdnem egésze csatlakozik

Nem tántorodtak el a Ryanair légitársaság olaszországi pilótái a péntekre meghirdetett munkabeszüntetéstől, amelyhez az Alitalia és a Vueling... Teljes cikk