Sabbatical: a szabadság nélkülözhetetlen íze és ereje

A cikkben felvázoljuk a sabbatical alkalmazásának nemzetközi gyakorlatát, annak előnyeit és esetleges kockázatait. Ismertetjük a hazai viszonyok megismerésére vonatkozó kérdőíves sabbatical-felmérésünk első eredményeit. Bemutatjuk, hogy milyen támogatás szükséges egy jól működő sabbatical-rendszer bevezetéséhez.

Mikor a sabbaticallal („alkotói szabadság”) kapcsolatos beszélgetéseink során megkérdeztük interjúalanyainkat „Mivel töltenék el a következő 3 hónapot, ha szabadon választhatnának?”, akkor az első megdöbbenés és rövid gondolkodás után rendre sorjáztak a válaszok: elutaznék, könyvet írnék, lazítanék, több időt töltenék a családommal és persze olyanok is akadtak, akik azt válaszolták, hogy dolgoznának, de valami mást csinálnának… Egy dologban viszont szinte mindenki egyetértet: egy ilyen „szabadon választott szabadság” gyakorlati megvalósítása a lehetetlen határait súrolja.

Pedig a sabbatical újrafelfedezése, bevezetése és folyamatos terjedése napjaink fejlett üzleti világának mindennapos gyakorlata. Ezzel együtt zajlik a sabbatical fogalmának és alkalmazási területeinek módosulása. Attól kezdve, hogy már a Bibliában is megjelenik („engedjétek a hetedik évben a földet is pihenni”), hagyományosan csak a tanárok, tudósok, a lelkipásztorok éltek/élhettek ezzel a lehetőséggel. Majd következtek a segítő foglalkozásúak, a különböző szervezetek menedzserei és a munkatársai. Alkalmazása napjainkra kiterjedt a profitorientált cégek mellett a non-profit szervezetekre is.

A sikereken felbuzdulva, az elmúlt évtizedben egyre több vállalkozás vezeti be a sabbatical különböző formáit. SAP, Accenture, British Telecom, Intel, Nike, KPMG és még hosszan sorolhatnánk azokat a világhírű vállalatokat, ahol már nem ismeretlen a sabbatical. Azonban nemcsak az óriáscégek alkalmazzák előszeretettel ezt a módszert, hanem fokozatosan teret hódít a kisebb vállalkozások körében is. Az is jelzi a sabbatical növekvő népszerűségét, hogy a gazdasági-üzleti szaksajtó rendszeresen közöl a témával foglalkozó –gyakran személyes példával alátámasztott- cikkeket. (pl. Forbes, Harvard Business, Fortune Magazine, Wall Street Journal)
Gyakran nyilatkoznak a sabbatical előnyeiről, kedvező hatásairól cégtulajdonosok, vállalatvezetők: „Nagyon sokszor azt gondolják, hogy csak az alkalmazottaknak jó, de rengeteg előnye van a cégek számára is. Tehetségesebb, képzettebb, energikusabb emberek jönnek vissza, mint akik elmentek” (Richard Floersch elnökhelyettes, McDonald’s)

Az elmúlt évtizedekben olyan munkaerő-piaci tendenciák jelentek meg, amelyek elősegítik a sabbatical elterjedését:

A rugalmasság növekvő szerepe (gyakrabban és könnyebben változtatjuk meg munkahelyeinket, tartunk karrierszünetet)

Más típusú „pszichológiai szerződés”-t köt a cég és a munkavállaló (pl. könnyebben áldozzuk fel hosszabb távú karriercéljainkat és csináljuk azt, amit igazán szeretnénk)

A sabbatical vonzó a potenciális munkavállalók számára „a szabadidő az új valuta”

Terjednek a sabbatical módosult (általában rövidített, néhány hetes) formái. Lényeges különbség van ugyanakkor egy nyaralás és a gondosan megtervezett, személyes fejődést is szolgáló sabbatical között.

Módszertanilag ugyancsak célszerű elkülönítenünk két egymással rokon, de mégis eltérő fogalmat, a sabbaticalt és a karrierszüneteltetést, illetve - megszakítást. Míg az elsőnél valószínűleg visszatérünk munkahelyünkre és valamilyen módon élvezzük a munkáltató támogatását, addig a második esetben kényszer, vagy saját elhatározásunk alapján magunk döntünk karrierünk átmeneti szüneteltetéséről. Annyiban viszont rokon a két „szabadidő”- forma, hogy ugyanolyan módon tölthetjük el a rendelkezésre álló időszakot.

A munkatársak, vezetők, tulajdonosok, vállalkozók - és az éppen különböző pozíciók/szerepek között levő magánszemélyek- az eltérő hosszúságú sabbaticalt (illetve karrierszünetet) általában az alábbi célok megvalósítására használják:

1. Kikapcsolódás, utazás, kaland
2. Pihenés, családdal való időtöltés
3. Feltöltődés, az egészség helyreállítása, regenerálódás
4. Új képesítés vagy készségek elsajátítása
5. Hobbi, sport aktívabb űzése
6. Önkifejezés, önmegvalósítás (pl.: könyv írása)
7. Önkéntes-, vagy a szokásostól eltérő munka

Annak érdekében, hogy a sabbatical bevezetésének lehetőségeiről árnyalt képet kapjunk, meg kell vizsgálni az alkalmazás különböző aspektusait.

Az elemzés kiterjedhet a sabbatical kedvező hatásira, illetve a bevezetést esetleg kísérő aggályokra és nézhetjük mindezeket a munkaadó és a munkavállaló nézőpontjából is.

A munkaadó számára

A munkavállaló számára

A kedvező hatásokat mindenki, aki volt már sabbaticalon igazolni tudja (még akkor is, hogy ha akkor nem is tudta, hogy ennek a tevékenységnek ez a neve) Az aggodalmak többsége pedig jó felkészüléssel és megfelelő szakértői támogatással orvosolható.

Számok, adatok a sabbaticalról

Ha körbenézünk a világban, akkor a sabbatical alkalmazásának számos példáját találjuk. A „Legjobb 100 munkahely Európában” csoportba tartozó cégek közül 34 ajánl a dolgozóinak fizetett sabbaticalt. (Forrás: Great Places to Work Institute) 2007-ben az Egyesült Királyság cégeinek 37 százaléke ajánlotta a sabbaticalt, ami jelentős emelkedés a 2004-es 20 százalékhoz képest (Forrás: The Confederation of Business Industry) Az is sokat mondó, hogy a Fortune 100-as listáján szereplő cégek közül 20 százalék ad fizetett sabatical lehetőséget.

Olyan szempontból is színes a kép, hogy a sabbatical milyen munkatársakra terjed ki: a vizsgált cégek jelentős részében nem csak a vezetők élhetnek ezzel a lehetőséggel. Alkalmazását tekintve, van ahol a hosszabb szabadság lehetőség és van ahol kötelező.

Eltérő a gyakorlat abból a szempontból is, hogy milyen összefüggés van a munkában töltött idő és a sabbatical hossza között. Van, ahol egy bizonyos számú év után jár a mindig hasonló hosszúságú sabbatical, míg máshol ez egy ideig növekszik (l,3.táblázat) A sokszínűséget mutatja, hogy van olyan szervezet is, ahol a munkaadó és a munkavállaló ad hoc módon dönt a sabbatical időpontjáról és hosszáról. A sabbatical igénybevételéhez általában feltétel a néhány éves munkaviszony megléte. (legalább 1-7 év).

Mi a helyzet Magyarországon?

A sabbatical hazai alkalmazásáról nincsenek pontos információk. A szórványosan megjelent cikkek a sabbatical témakörét az előnyök ismertetése mellett, elsősorban a sabbaticalon levő vezetők helyettesítése (interim menedzsment) aspektusából tárgyalják.

A Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpont kutatásai szerint hazánkban a munkavállalók több mint fele gondolja úgy, hogy a munkahelye gyakran stresszes. Mivel a tudományos vizsgálatok azt muttatják, hogy a sabbatical az egyik legjobb módszer a stressz tartós kezelésére, a kiégés elkerülésére, ezért a sabbatical hazai alkalmazása jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel kecsegtet.

A hazai helyzet alaposabb megismerése érdekében 2014. novemberében sabbatical kutatást indítottunk el. A kérdőíves felmérés célja a sabbatical hazai ismertségének, elterjedtségének, megítélésének és alkalmazási lehetőségeinek felmérése személyes és szervezeti szempontból. További cél, hogy lebontsuk azt a pszichológiai falat, amelyik részben a módszer ismeretlenségéből fakad és a sabbatical hazai alkalmazása előtt áll.
Bár a felmérés még folyik –eddig közel 100-an töltötték ki a kérdőívet- úgy gondoljuk már láthatóak a főbb tendenciák, amelyek közül most csak néhányat emelünk ki.

 A válaszadók kb. 40 százalékea hallott már a sabbaticalról (ez valószínűleg jóval magasabb a magyar átlagnál, mert mikor egy konferencián tettük fel azt a kérdést, hogy ki ismeri a sabbaticalt, akkor a résztvevőknek csak kb. 10 százaléka jelentkezett)
 A kérdőív kitöltőinek 21 százaléka már közvetlenül is megtapasztalta a sabbaticalt (mivel a kérdőív első kitöltői azok közül kerültek ki, akik valamilyen módon már ismerték a sabbaticalt, ahogy szélesedik a kitöltők köre, ez az arány valószínűleg folyamatosan csökken)
 A válaszadók kedvezően ítélik meg a sabbatical lehetőségét (ötfokú skálán 4,5)
 A sabbatical előnyei közül a válaszadók a megújulást-feltöltődést értékelték a legmagasabbra
 Igen figyelemre méltó, hogy míg a válaszadók személyes szempontból pozitív attitűddel tekintenek a sabbaticalra (4,2), addig szervezeti szempontból a megvalósíthatóságot illetően már jóval borúlátóbbak (2,3)

A sabbatical-kutatás jelenleg is folyik (A kutatásba bekapcsolódhat a Kérdőív kitöltésével, amelyik itt érhető el.

A sabbaticallal kapcsolatos kutatásunk eredményei várhatóan 2015. első felében kerülnek publikálásra.

A sabbatical bevezetésének kérdései

A nemzetközi tapasztalatok szerint a sabbatical bevezetését tanácsadók- coachok segítik. Ez a következő területekre terjed ki:

A nemzetközi gyakorlat tükrében a sabbatical bevezetési lehetőségének vizsgálata

A Sabbatical stratégiai és politika kidolgozása

Sabbatical prioritási sorrend meghatározása

Sabbatical célok kiválasztása és megtervezése

Közreműködés a sabbatical pénzügyi feltételeinek kidolgozásában (vállalkozás és a munkatársak részére)

Sabbatical alatt kapcsolattartás az ügyféllel

Az eredmények kiértékelése, a hatások elemzése

Az előzőekben több oldalról bemutattuk a sabbaticalt, egy Magyarországon még kevéssé ismert és alkalmazott pihenési- feltöltődési lehetőséget. Ezt a módszer a világban már viszonylag széles kőrben elterjedt, kedvező hatásait felismerték és kihasználják. A jelenleg folyó kutatásunkkal szeretnénk közreműködni a sabbatical hazai megismertetésében, ösztönözni a szervezeteket és magánszemélyeket, hogy éljenek a sabbatical nyújtotta páratlan előnyökkel. Ezt a törekvésünket a hazai kedvezőtlen munkahelyi stressz-felmérés eredmények adatai is indokolják. Szeretnénk hinni, hogy hozzájárultunk a HR szakemberek, cégvezetők, vállalkozók, munkatársak sabbaticalra vonatkozó véleményének újragondolásához.

Törekvésünk lényeget, alighanem az a résztvevő foglalta össze legjobban, aki az egyik sabbaticalról tartott előadásunk után ezt mondta: „Rájöttem, hogy amit eddig lehetetlennek gondoltam, az lehetséges…”

Csuport László viselkedés közgazdász, MBA, coach
Az Inspiráló Coaching vezető tanácsadója

Németh Mónika Viola, Életvezetés és tanácsadás