Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 6 éve

Egy év szabadság hétévente - vajon teret hódíthat-e a sabbatical a munka világában?

images

Hétévente egy évre kiírni magunkat a munkaerőpiacról. Megpihenni, feltöltődni, könyvet írni, utazni. Mennyire jó lenne, nem? Az elképzelés magas beosztású menedzserek, vezetők között nem ismeretlen: ez a bibliai eredetű sabbatical - a Teremtés hetedik napján történő megpihenést véve alapul. A földnek is parlagon kell maradnia hét évente, ehhez hasonlóan az embernek is szüksége van a megújulásra. A sabbatical szerint minden hetedik évben ki kellene szállni a mókuskerékből - csakis így lehet elkerülni a kiégést, megerősíteni a rengeteg munka miatt meggyengült családi kapcsolatokat, elmélyülni önmagunkban.

Fekete István az Interim.hu Kft. vezető tanácsadója mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról látná ennek az itthon még gyerekcipőben sem járó kezdeményezésnek az értelmét. A tanácsadó korábban egy nagyvállalat vezetője volt, és állandóan szembesülnie kellett azzal a problémával, hogy magas beosztású kollégái kiégnek, elveszítik motivációjukat. Ez óriási veszteség mind a vállalatnak, mind a munkavállalónak - ha ilyenkor egy hosszabb pihenést igénybe lehetne venni, mindenki jól járna. Fekete István munkavállalóként is érezte már, hogy ráférne egy megújító pihenés. Elmondása szerint 30-40 éves kora között van tele mindenki olyan tervekkel, melyek miatt egy évet szívesen kihagyna. Ő ezt akkor úgy képzelte, hogy a kihagyott időszak miatt esetleg plusz egy évet ráhúzna a munkára a nyugdíj előtt - ez végül nem valósult meg, a hazai munkáltatók nem igazán nyitottak még a sabbaticalra.

90 ezer menedzser egy év alatt

Nyilvánvaló, hogy ez az elképzelés tőlünk nyugatabbra indult: felmérések szerint 2012-ben az Egyesült Királyságban 90 ezer menedzser beosztású személy vett igénybe sabbaticalt. Ez azért is lehetséges, mert a cégeknek már kidolgozott sabbatical politikájuk van, azaz része a vállalati kultúrának az alkotói szabadság, tudják kezelni ezen igényeket.

A sabbatical célja többrétű: egyrészt a tehetségek megtartása - hiszen, ha nem tud megújulni, motiváltnak lenni a munkavállaló, akkor jön a kiégés, ilyen vezető pedig már senkinek sem kell. Ha a vállalati kultúra része a sabbatical, akkor ez egyrészt a fiatalok számára igazi vonzerő, másrészt a kiégés határán lévő vezetőnek is egy pluszt nyújt, ami átlendíti őt a nehézségeken - hiszen tudja, hogy bizonyos idő elteltével vár rá a feltöltődés. Egy-egy vezető képzésére egy cég mindig sok energiát, pénzt fordít, ezért nekik is érdekük, hogy ne égjen ki, ne menjen el, ne romoljon le munkájának színvonala.

Az egészségtudatosságról, az önmagunkra való odafigyelésről az Y és Z generációnak egészen más elképzelései vannak, mint a korábbi nemzedékeknek. Számukra már fontos, hogy valóban jól érezzék magukat a munkahelyen, ha valami nem tetszik, továbbállnak. Az előző generációk tagjai között természetesnek számított, hogy az emberek többsége egy munkahelyen dolgozott egész életében. Ezért is tud teret hódítani a sabbatical - felnőtt egy generáció, mely igényli, hogy a munkáltató törődjön vele. Másrészről viszont éppen a munkahelyeken töltött rövidebb idő akadálya is a szabadságos év elterjedésének - ha valahol 1-3 évet tölt el az ember, nyilván nem mehet el szabadságra egy teljes évre. A munkaerőpiac is rettentő gyorsan változik - ki tudja megmondani, mi lesz egy év múlva? Meglesz-e még a cég, a hely, a munka, a feladat? Ezen okok miatt egyelőre csak a nagyvállalatok, multinacionális cégek között találni hazai példát a sabbatical alkalmazására. Fekete István itthon a Shellnél, a British American Tobacconál és a Thales Nanonál talált olyan vállalati kultúrát, melynek eleme a sabbatical lehetősége.

Ami nem sabbatical

Fontos megkülönböztetni a sabbaticalt egyéb kihagyásoktól. Nem minősül sabbaticalnak a szülési szabadság, a kutatói szabadság, a pedagógusok szabad éve (ez utóbbi német nyelvterületen létezik), az adult gap year (az illető felmond a munkahelyén, majd bizonyos idő elteltével új állást keres). A sabbatical mindig az, amikor a saját munkahelyéről megy szabadságra az ember előre meghatározott időre, melynek leteltével visszatérhet a korábbi pozíciójába.

Több formája létezik: egyrészt lehet fizetett - ez a legritkább, a már említett 90 ezer brit menedzser elenyésző része kapott fizetést a sabbatical éve alatt. Lehet fizetetlen, ezzel egyébként az a probléma, hogy nincs társadalombiztosítási ellátás, nem számít bele a szolgálati időbe. Ezen kívül lehet részben fizetett, amikor valamiféle feladatot kap a munkavállaló, de az nagyban eltér a normál munkájától, munkahelyétől távol is végezhető, akár a világ másik végén. Még egy megoldás létezik, mely szerint a munkavállaló előre törleszt, azaz 6 éven át minden fizetéséből a munkahelye félretesz neki a hetedik, pihenő évre, így abban az évben is kap fizetést a saját megtakarításai révén.

Könyvírás, önkénteskedés, nyelvtanulás

Mire szokták felhasználni a sabbaticalt? Azt javasolják azoknak, akik megkapják ezt a lehetőséget, hogy menjenek el minél messzebbre, más kultúrába, ne a megszokott helyen és emberek között töltsék el ezt az egy évet. Van, aki az így nyert időt tanulásra fordítja, de sokan írnak könyvet, meditálnak, önkéntes munkát végeznek, sportolnak, megerősítik a meggyengült családi kapcsolatokat, azaz feltöltődnek. Ennek köszönhetően az év leteltével a munkaadó egy megújult, friss, motivált embert kap vissza - igaz, hogy egy évig őt valamiképp pótolni kellett, ami extra kiadást jelent egy cégnek.

A sabbatical nemcsak vállalati szinten, hanem vállalkozói, egyéni szinten is elképzelhető. Stefan Sagmeister vállalkozó dizájnnal foglalkozik, és akkor gondolt először arra, hogy ki kéne szállni egy időre, amikor az általa elképzelt tárgyak kezdtek egymásra erősen hasonlítani. Az ő immár rendszeres és abszolút sikeres sabbatical éveiről itt lehet többet megtudni saját elbeszélése alapján.

Vajon megjelenhet mindez a munkaszerződésben? Igen, hiszen tíz évvel ezelőtt az sem volt elképzelhető, hogy a coaching benne legyen a szerződésben, ma pedig már rengeteg helyen benne foglaltatik. Így egy nap, bizonyos területeken, beosztásokban automatikus része lehet a munkaszerződéseknek.

Természetesen millió kérdést vethet fel a sabbatical: "van-e visszaút a céghez, fognak-e bennem bízni a beosztottaim azután, hogy elhagytam őket?" Fontos kérdések ezek is, de érdemes végiggondolni annak az amerikai kutatásnak a tapasztalatait, melynek során haldoklókat kérdeztek arról, hogy mit csinálnának másképp az életükben. Egytől-egyig azt mondták: nem dolgoznának ennyit.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mérhető a pedagógiai munka változása

Az intézményválasztás az egyik legnagyobb dilemmája a gyereknevelésnek. Mikor-hova írassuk be a gyerekünket, ahol jó helyen lesz, és ami... Teljes cikk

Vezetői dilemma: mivel motiváljuk a munkavállalókat?

A munkáltatók nagy része gondolkodás nélkül ezt felelné: pénzzel! HR-szakemberként feladatunk: fejleszteni a vezetők gondolkodását, szélesíteni a... Teljes cikk

Ilyen a jó vezető

Csapatmunkában gondolkodik, érzékeny mások érzelmi állapota iránt, céltudatos, óvatos és megbecsüli a munkatársait - ezek a jellemzői az átlagon... Teljes cikk