Stressztől szenved az ideális vezető

Olyan világot élünk, amely naponta döntéshozatalok sora elé állít minket földi halandókat is, nemcsak a nemzetközi bankok fejeseit. Elég, ha elmegyünk egy szupermarketbe bevásárolni. A fogyasztói társadalom elénk dobja termékeinek végtelen sorát és nekünk el kell döntenünk, melyiket vesszük meg. - Húsz évvel ezelőtt nem voltak ilyen "problémái" az embereknek, kevesebb stressznek voltak kitéve - világítja meg a háttérben megbújó tényezőket Dr. Valló Ágnes, orvos, terapeuta, a SOTE Egészségtudományi Karának főiskolai adjunktusa, akinek Menedzserbetegségek című könyve (Nemes János belgyógyász-újságíróval karöltve) 2000-ben jelent meg.

Dr. Valló Ágnes szerint fontos tisztázni, hogy stresszmentes világ nincs és nem is cél, hogy az legyen. Ha minden típusú stressz ártalmas lenne és megbetegítene, minden bizonnyal kihalt volna már az emberiség. A stressz hiánya - maga a halál. Kétségtelen, hogy a stressz sajtója nemcsak igazságtalan, hanem félrevezető is - hangsúlyozza a belgyógyász-mentálhigiénikus.

- Létezik például olyan dolgozó, akit egy kisebb adag stressz sarkall arra, hogy kész legyen a munkájával határidőre, így tudja magából kihozni a legtöbbet - meséli Dr. Valló Ágnes. A belgyógyász azonban azt is hozzáfűzte, hogy a túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan "negatív" stressz felemészti az energiáinkat, kiégést (burnout) okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat, és súlyosan romboló hatással van egészségünkre.

A személyiségtípus is meghatározó a stresszkezelésben

- Nemcsak az a fontos, hogy mi történik velünk, hanem az is, hogy a történteket hogyan éljük át. Az, hogy miként hatnak ránk egyes helyzetek, elsősorban attól függ, hogyan gondolkodunk róluk, milyen jelentést tulajdonítunk neki, és az, hogy képesek vagyunk-e befolyásolni az eseményeket. A stressz csak előkészíti a talajt a betegség számára, de nem a stressz okozza a betegséget - nyomatékosítja az orvos. A helyzet rendezését, megoldását pedig nagymértékben befolyásolja annak egyéni jelentése. - Vagyis nem magára a helyzetre reagálunk, hanem arra, amit az számunkra jelent. Mást jelent az állásvesztés 20, illetve 50 éves korban, mást a kistelepülésen élő szakképzetlen bedolgozónak és mást a magasan képzett menedzsernek, aki után fejvadászcégek kapkodnak - hoz egy életszerű példát a szakember, aki szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a stresszkezelés attól is függ, hogy mit gondol az illető önmagáról, mekkora veszteségnek éli meg az adott dolog elvesztését.

Fontos azonban kiemelni, hogy minden személyiségtípus másképp éli át a feszültséget. A szangvinikus típust gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás jellemzi, lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak. Számára az unalom, a monotónia alig elviselhető stresszt jelent. A kolerikus típusú egyén érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik. Ő attól borul ki, ha nem ura az eseményeknek, ha nincs kezében a kontroll. A melankolikus típust lassan keletkező erős érzelmek jellemzik, a tetteire azonban nincsenek ösztönző hatással. Számára minden olyan dolog stresszt vált ki, amelyet nem kalkulált be előre, nehezen bírja a változásokat. A flegmatikus típus érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek, a viselkedését kevéssé befolyásolják. Mindenre úgy reagál, hogy "ráérünk arra még!" Ö valószínűleg sosem betegszik meg menedzserbetegségben, igaz hogy ritkán lesz menedzser. A döntő tehát nem maga a stressz, hanem az, hogy valaki hogyan birkózik meg vele. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén "megbirkózási technikája" hibás, túlzott, vagy nem felel meg a megoldandó problémának.

Férfi és női vezető

Másképp reagál a különböző szituációkra és így a nyomásra is az ember aszerint, milyen a neme. A férfiak kevesebb szempontot vesznek figyelembe, objektívebbek, mint hölgy társaik, akik szubjektívek viszont sokkal körültekintőbbek, így nagyobb stressz is hárul rájuk. - Ha el kell küldeni egy embert, a férfi menedzsert kizárólag az érdekli, hogy kit vesz fel helyette, hogyan alakul annak pénzügyi háttere, milyen kötelezettségekkel jár a dolgozó elbocsátása, tehát kizárólag a gyakorlati dolgokkal foglalkozik. A női vezető ezzel szemben az érzelmi hátteret is figyelembe veszi. Ennek az az oka, hogy a nő mindkét agyféltekéjét használja, globalizáltabban látja a dolgokat, le tudja belőle vonni a következtetéseket. A férfinél az érzelmi oldal egy fiókhoz hasonlítható, amelyet kihúzhat és visszatolhat, ha úgy érzi szükségét - vázolja fel a különbségeket Dr. Valló Ágnes.

A stressz gyengíti az immunrendszert

A stressz károsan befolyásolja az immunrendszer működését is, és ezáltal elősegíti a fertőzések, sőt akár a rák kialakulását is. Régóta ismert, hogy természeti katasztrófák, háborúk után hatalmas járványok söpörtek végig a kontinenseken. E járványokban a higiénés állapotok romlása kedvezett a kórokozók szaporodásának és fertőzőképességének, az éhezés, az alultápláltság, valamint a katasztrófa, a háború okozta nagyfokú stressz pedig gyengítette az áldozatok immunrendszerét.

A tartós stressz komoly megbetegedésekhez, rosszindulatú daganatokhoz, rákhoz vezethet. Míg az aktuális stressz csupán egy influenzát okoz, amellyel eléri a dolgozó, hogy pár napig kiiktassa magát a munkából. - Ha egy vállalatnál az évi rendes influenza-járvány idején a szokásosnál több a betegek száma, akkor egyrészt vizsgáljuk meg a klímaberendezést, vajon nem terjeszti-e a kórokozókat, másrészt keressük meg azokat a stresszforrásokat, amelyek ronthatják a dolgozók hangulatát, közérzetét és ezáltal ellenállóképességét is - vallja Dr. Valló Ágnes.

A stresszre visszavezethető betegségek

Bizonyos betegségeket meghatározott személyiségjegyekkel illetve konfliktus-szituációkkal hoztak összefüggésbe kutatók és megalkották az alarm- vagy riadóbetegség fogalmát, amely az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar következtében jön létre és magas vérnyomást, infarktust okoz. Vészhelyzet hatására ugyanis megszólal szervezetünkben egy rejtett "csengő", a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és minden erőforrásunkat a veszély leküzdésére mozgósítja. Nincs gond, ha az izgalom csak átmeneti; különösen akkor nem, ha feszültségeinket, indulatainkat le tudjuk vezetni. Ha azonban a feszültség tartóssá válik, vagy állandóan ismétlődik, és levezetése is akadályba ütközik, akkor megbillen a vegetatív idegrendszer egyensúlya, szimpatikus túlsúly alakul ki. Ez az állandóan visszafojtott feszültség alarm betegségekhez vezethet.

A fekély a beosztottak betegsége

A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. - Aki a legrosszabbat várja, lélekben át is éli, anélkül, hogy az bekövetkezett volna, ezzel nap mint nap megteremti, megsokszorozza önmaga számára a stresszt. Ha nem hagy fel vele, akkor fekélybetegség, vagy valamilyen más emésztőszervi megbetegedés fenyegeti - hoz összefüggést a betegség és a lelki tényezők között Dr. Valló Ágnes, aki szerint az emésztőszervi betegségek inkább a két tűz közé szorított középvezetőket és a beosztottakat veszélyeztetik.

"A" típus és a menedzserstressz: ideális vezető?

Az utóbbi évtizedekben az infarktus jól ismert rizikófaktorain (dohányzás, magas koleszterinszint, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, ülő életmód) kívül egy újabbat is számításba szokás venni, ez pedig az úgynevezett "A" típusú viselkedés. Az A típusú személyiségű egyén lázasan tevékeny, örökké siet, egyszerre mindig többfélét csinál, türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatait azonban elfojtja. Ez a típus a tökéletességre törekszik mindenkivel szemben, állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. Ráadásul így határozzák meg az "ideális" menedzser fogalmát is, sőt nemegyszer a menedzsertréningek is erősítik ezt a magatartási mintát.

- Jó tudni, hogy a szélsőségesen A típusú viselkedés önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezethet, mivel a szélsőségesen, túlzottan teljesítmény- és sikerorientált személyiségben nem működnek a "biztosítékok", s így a túlterhelés magát a szerkezetet károsítja - figyelmeztet Dr. Valló Ágnes.

Így alakul ki a menedzserstressz, amelynek fő jellemzője, hogy a vezető sokat dolgozik, gondolatainak nagy részét is hivatása tölti ki, magánéletét is ennek rendeli alá. A vezető a nap csaknem minden percében dönt, amelyekért felelős, ráadásul nemcsak önmagáért, hanem másokért is. Ez a döntéskényszer iszonyúan megterhelő és feszültséget generál. A harmadik jellemző a kreatív, sokszínű munka hátulütője, ugyanis szüntelenül ötletdúsnak, kreatívnak kell lenni, akkor is, ha fáradtak, levertek vagyunk. S mindezt egy időben - írja le a menedzserbetegség jellemzőit a szakértő, aki azt is elmondja, hogy ez a középvezetőknél, de még a felsővezetőknél is elő szokott fordulni.

Így nem csoda, hogy egyre több vállalat szervez vezetői számára menedzserszűréseket, hogy betegségeiket minél előbb felfedezzék és gyógyítsák. Éppen ilyen fontos a munkahelyi stressz minimalizálása, vagy inkább optimalizálása. Természetesen vannak a cég életében elkerülhetetlenül stresszterhes időszakok, halmozódó munka, szorító határidők, időszakonként szükségessé váló átszervezések. A probléma akkor keletkezik, ha megsokszorozzuk a stresszt önmagunk (és beosztottaink, környezetünk számára), ami felőrli egészségünket és óhatatlanul a munka hatékonyságának rovására megy. Azzal kapcsolatban, hogy egy HR vezető ilyen esetben mit tehet, egyáltalán kinek a felelőssége ennek lereagálása, Dr. Valló Ágnes azt mondta, hogy ez nagyban függ a köztük levő viszonytól, valamint attól, milyen a személyisége. A legfontosabb a megelőzés: stresszoldó, stresszkezelő, stressz-optimalizáló tréningek segítségével megelőzhető a betegségek jelentős része, javul a munkahelyi hangulat, sőt hosszú távon a hatékonyság is.

Zwack Unicum: a hangsúly a kölcsönös felelősségvállaláson van

Fontosnak tartják az egészséges munkahely kialakítását a Zwack Unicum Nyrt.-nél. A dolgozók egészségének megőrzéséről, illetve a stresszről a cég HR igazgatója, dr. Segesváry Gábor mesélt portálunknak. Arra a kérdésre, hogy mennyire figyelnek oda a dolgozók munkakörnyezetére, az iroda kialakításánál az ergonómiai tényezőkre, azt válaszolta, hogy igyekeznek betartani ezeket az írott és íratlan szabályokat, de nem minden részlet (pl. színdinamika) szerepel a prioritási listájukon. A dolgozók érdekében igyekeznek stresszmentes és kellemes munkakörnyezetet kialakítani, de Segesváry Gábor szerint a környezet tárgyi tényezői csak egy részét jelentik a befolyásoló faktoroknak. Úgy véli, hasonlóan fontos a dolgozók egészségének egyéb módon való megőrzése is, valamint a mentális tényezők közül a cég iránti elkötelezettség, a kultúra ápolása, a dolgozókról való gondoskodás, munkájuk elismerése. -A Zwack Unicum egy családi cég, és igyekszünk ennek a kulturális jegyeit megőrizni, amelyek közül az egyik leglényegesebb a kölcsönös felelősségvállalás és méltányosság. Ennek körébe tartozik többek között az egészséges munkahely kialakítása, a nehéz helyzetbe került munkatársak lelki és anyagi segítése, kiemelkedő teljesítmény esetén az elismerés - mondja a HR vezető.

A szabadság pihenésre való

A stressztörvénnyel, előírásokkal kapcsolatban a HR vezető megjegyezte: - A jogalkotók azt a mellékesnek egyáltalán nem mondható tényezőt elfelejtik, hogy sokan egyenesen munkamániások, képtelenek elmenni szabadságra, de ha mégis, akkor napi szinten betelefonálnak, hogy minden rendben megy-e - mondja dr. Segesváry Gábor, aki azt vallja és gyakorolja, hogy a szabadság pihenésre való, ilyenkor nem szabad a cég ügyeivel foglalkozni, csak így lehet kikapcsolni, pihenni. - A három hetes szabadságom alatt megpróbálok nem gondolni a benti problémákra. A munkáltatónak is az az érdeke, hogy egy kipihent ember térjen vissza, aki újult erővel tudja bevetni magát a munkába - érvel Segesváry Gábor, hozzátéve: nem lehet mindent törvénnyel előírni, elintézni. - Ha valaki nem munkamániás, csupán szeretné rendesen végezni munkáját, akkor azzal együtt jár a stressz is. Ezt nem lehet kikerülni, ez a modern élet - vallja a HR vezető, aki felhívja a figyelmet, hogy a nehézségek, felelősséggel járó feladatok, projektek mind-mind stresszt okoznak.

A stresszel kapcsoltban kiemelte: minden munkakörben előfordulnak olyan időszakok, amikor a maximumot kell hozni egy időn keresztül, csúcsterhelésnek (pl. beszámolók készítése) vannak alávetve a munkavállalók. De ennek az időszaknak nem szabad állandóvá válnia. - Fontos, hogy mindenki legyen tisztában a maga és munkatársai erőhatáraival, és azon túl ne vállaljon, illetve ne kérjen munkát - nyomatékosítja a Zwack Unicum HR vezetője.

A dolgozókkal való törődés minden részleg feladata

A humán erőforrás menedzsernek nincs tudomása arról, hogy valaki menedzserbetegségben szenvedett volna a vállalatnál. Természetesen szív és érrendszeri betegségben szenvedők náluk is vannak, ám nem bizonyosodott be, hogy az a munkára, a munkahelyi környezetre vezethető vissza. Olyan természetesen előfordult, hogy egy dolgozó nagy nyomás alatt volt, sokat dolgozott, és a közvetlen főnöke észlelte, hogy dekoncentráltabbá vált, ezért elküldte szabadságra.

Azzal kapcsolatban, hogy kinek a felelőssége, a menedzserbetegségre utaló jelek felfedezése egy dolgozón, Segesváry Gábor elmondta: ez elsősorban a közvetlen vezető, másodsorban a HR-esek feladata. Az okok feloldása sem elsősorban a humán erőforrás szakember feladata, hanem a vezetőé, de előfordult már persze olyan eset is, amikor a HR vezetőnek kellett beavatkoznia. - Egyébként a dolgozókkal való törődés nincs külön munkakörhöz rendelve, ez mindenkinek feladata. A lényeg az, hogy észrevegyék, észleljék, ha valaki nincs jól, és megelőzzék a nagyobb bajt - mondta a szakember.

A Zwack Unicum Nyrt. vezetőinek egyébként több, mint 10 éve szerveznek menedzserszűréseket. Fontosnak és hasznosnak tartják. Elsősorban a rendszeresség miatt, és azért is, mert ennek során olyan kezdődő betegségek is napvilágra kerülhetnek, amelyek egy sima vizsgálatkor nem derülnének ki. A HR vezető és egyik pénzügyes kollégája részt vett a múltban egy relaxációs tréningen, amely a stresszkezelést szolgálta, de úgy érezték, hogy ezt nem tudják jól alkalmazni a vállalatuknál. A közeljövőben azonban újabb próbát tesznek, a pénzügyi terület középvezetőit viszik stresszkezelő tréningre.

A hobbi segít lazítani

Dr. Segesváry Gábor a napi munkája után olvasással, komolyzene hallgatásával vezeti le a feszültséget. Emellett szeret pipázni, szivarozni. - Nem vagyok ugyan nagy zeneértő, de a zenehallgatás mellett módszeresen gyűjtöm is a CD-ket, mert mindenkinek kell egy olyan hobbi, szabadidős tevékenység, amely örömet okoz, és eltereli a gondolatait a napi gondokról.

Gyimóthy Éva, HR Portal