Gyimóthy Éva Szerző: Gyimóthy Éva Megjelent: 1 éve

Szuper itt élni, de nem leányálom itt dolgozni

A külföldi menedzserek szerint Magyarországon kevés a képzett, kreatív és a piacukat jól ismerő helyi vezető, sok viszont a passzív főnök, és hiányzik a dinamizmus és a vevő-orientált szemlélet. A háttérben a hiányzó vezetőfejlesztés húzódik meg. „Ezeket a hiányosságokat nem lehet egyik napról a másikra orvosolni például egy tréninggel. Ez 2-5 éves folyamatot igényel. Tapasztalatokat kell gyűjteni, majd ezeket trénerrel/coach-csal vagy netán kollégákkal, de még jobb szerintem szervezet keretekben közösen „feldolgozni”. Úgy gondolom a hazai vezető ismerőseim közül is azok találják meg jobban ezt a bizonyos belső egyensúlyt, akik nem csak nyugat felé pislognak, törtetnek, hanem el tudják magukat helyezni egy tágabb, globálisabb kontextusban - mondta a HR Portálnak Dr. Buzády Zoltán, a CEU Business School egyetemi docense.

A HR Portálon is megjelenta TARGET fejvadász cég, a GfK Piackutató Intézet (SK) és a Közép-Európai Egyetem (CEU Business School) közös felmérése, amelyben 1100 vezetőt kérdeztek meg a kelet-közép-európai országok munkavállalóival kapcsolatban. Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában mérték fel a helyzetet Magyarország mellett. Az ilyen összehasonlító és ilyen nagyszámú tanulmány önmagában ritkaság, de az eredmények is nagyon érdekesek: „Szuper itt élni, de nem mindig leányálom itt dolgozni” – foglalta össze az egyik külföldi vezető a felmérésük során. Mit nem szeretnek a külföldi vezetők hazánkban a legkevésbé és miért?

A külföldi menedzserek képzett, kreatív és a piacukat jól ismerő helyi vezetőket, a dinamizmust és a vevő-orientált szemléletet hiányolják leginkább, és nehezményezik továbbá a vezetők passzivitását.

Igen, olvastam a kutatásban, hogy a külföldi vállalatvezetők szerint a magyar alkalmazottak közül keveseket jellemez kezdeményező- és kompromisszumkészség, túl érzékenyek, személyeskedésnek veszik a kritikát. Mit gondol, milyen tényezők húzódnak meg ennek hátterében?

Buzády Zoltán
Bármilyen vezető teljesítményének az alapja szerintem mindig a kiegyensúlyozott személyiség: Csak a belső egyensúly kialakításának képességre lehet a külső vezetői eszközök megfelelő alkalmazásának ismeretét és tapasztalatát építeni. Ezért a háttérben a hiányzó vezető fejlesztés/ vezetővé válás húzódik meg. A fent leírt vezetői hiányosságokat nem lehet egyik napról a másikra orvosolni, például egy tréning sorozattal sem. Ez csak egy 2-5 éves folyamat során alakítható át. Tapasztalatokat kell gyűjteni, majd ezeket tanár/tréner/coach vagy netán kollégákkal közösen „feldolgozni”. Szerintem ennél még jobb, ha ez szervezet keretekben történik (pl. egy képzés), mert ott más vezetőkkel is találkozhat, és azokkal közösen fejlődhet érettebb vezetővé. Később pedig majd ez adja meg az alapot a jó csapat és munka vezetéséhez (ide értve éppen azon vezetői készségeket, amelyeket a felmérés során hiányoltak: kezdeményezések felkarolása, kompromisszumok elősegítése) és a kellő hosszú távú szemléletet, amely a túl érzékenységet tudja csökkenteni.
Dr. Buzády Zoltán Münchenben nőtt föl. Jogi diplomája után (London School of Economics) 1994-ben MBA diplomát is szerzett (CASS Business School, London). 2001-ben vállalati stratégiai szövetségek és vezetés témában szerzett Ph.D. fokozatot. Majd a Corvinus Egyetem és 2004 óta a CEU Üzleti Kar főállású egyetemi docense. Szakterületei a Leadership, Flow & vezetésfejlesztés valamint a Design Thinking. Számos nemzetközi versenyt nyert üzleti esettanulmányaival. Kollegáival néhány hete publikált a Flow és vezetés elmélet valamint a szimulációs játékok ötvözéséről angol nyelvű könyvet, melyben Csikszeítmihályi Mihály is közreműködött (Missing Link Discovered). Vezetőket szakmailag mentorál és coach-ol (Transactional Analysis).

Még valami: szerencsémre munkám során nagyon sok tőlünk kelete vagy még távolabbra (és gyakran szegényebb) országból érkező, de kimagaslóan tehetséges és szorgalmas fiatal vagy középkorú vezetőkkel találkozom, őket képezem vezetés-szervezés területen. Úgy gondolom a hazai vezető ismerőseim közül is azok a találják meg jobban ezt a bizonyos belső egyensúlyt, akik nem csak nyugat felé pislognak, törtetnek, hanem el tudják magukat helyezni egy tágabb, globálisabb kontextusban. Ezért érdemes velük találkozni, tapasztalatokat cserélni és közösen megvitatni, hogy „milyen és mitől jó egy kimagasló vezető?”

Ez nagyon érdekes. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok többsége lojális a munkahelyéhez, de azért a magánéletet fontosabbnak tartjuk a munkánál és a munkahelyi humort is bírjuk. Mindezek alapján mi jellemezi a magyar munkakultúrát?

Az emberi viszonyokat tekintve tényleg minden rendben van a magyarokkal a hazánkban kiküldetésben lévő vezetők véleménye szerint. Inkább a hazai vezetők hiányolják, hogy személyesebben is megismerhessék a külföldi vezetőjüket, akiknek ez gyakran saját kultúrájukból fakadóan nem is ismert, gyakran blokkolt magatartás. Az ilyen helyzetekben szoktam nekik, a külföldi vezetőknek, az ún. kereszt-kulturális hátteremet, mint lehetséges minta példa szemléltetni, s így megváltoznak fokozatosan, ők is jobb vezetők lesznek a hazai kontextusban.

Mi a fő tanulsága ennek a felmérésnek, amelyből a magyar munkahelyeken dolgozó HR-esek is okulhatnak? Milyen kompetenciák szorulnak fejlesztésre?

Jelenleg hiányosak a hazai vezetők stratégiai gondolkodás képességei, túlságosan rövidtávon gondolkoznak, és nem ismerik a stratégiai módszertan és eszköztár bevált elemeit – ezeket szerintem tréningen manapság már nem is annyira divatos tanítani, inkább csak mesterfokú diploma programokban találhatóak. Fontos, hogy ezt ne tévesszük az ezzel éppen ellentétes, egyre divatosabb „Design Thinking” módszerrel, amit immár néhány éve a MOME design intézettel közösen tanítok. A fenntarthatóság koncepciót is ide sorolnám, mert ezek mind az általános vezetés (general management) terület részévé váltak manapság.

2009-ben már készült egy hasonló TARGET kutatás, ehhez képest a válaszadók elégedettsége összességében csökkent. A hat ország rangsorában a felmérés nyertesének a legmagasabb átlaggal Lengyelország számít. Mit csinálnak jobban, mint mi?

Valójában nincs nyertes vagy vesztes, mivel nincs egy ideális, azaz minden helyzetre megfelelő vezetési módszer sem. Gondoljon csak bele a kedves olvasónk, mennyire más a német, az amerikai, az olasz, az indiai, a kínai, az orosz stb. vezetői stílus. Ezek mind a sajátos kulturális közegükből alakultak ki, és abban az adott országban működnek igazán jól. Az elmondható, hogy tanulmányunk szerint a lengyelek jobban odafigyelnek arra, mire is adják a szavukat és azt be is tartják, nem „ügyeskednek” annyira, mint felénk szokás. Kezdeményezőek, a probléma megoldására és nem pedig a bűnbakkeresésre összpontosítnak, továbbá vevőorientáltak, jobban szívükön hordják, hogy a vevőnek vagy kliensnek érdeke legyen megint minket választania a következő alkalomkor is.
Follow hrportal_hu on Twitter

Egy társadalmi innováció születése, amit Magyarország ad a világnak

A magánélet-barát munkahely a cég érdeke is, hiszen az elégedett munkavállaló érzi, hogy törődik vele a vállalat, az szívesen dolgozik, lojális, és profitot termel. A működő családbarát programok versenyelőnyt jelentenek a piacon, mondja el tapasztalatait első kézből Marton Éva, a GE Working Parents programjának alapítója és vezetője, aki a témáról bővebben is beszél a BaBér Panoráma tavaszi rendezvényén. tovább..

További cikkek
Új ügyvezető igazgatója van a Bayer Hungáriának

Kárpát Krisztina tölti be a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatói posztját 2017. január 1-től - közölte a cég az MTI-vel. Teljes cikk

Orbán: megbüntetjük az osztrák tőkét, ha nem kérnek a munkavállalóinkból

Orbán Viktor szerint nem megy, hogy az osztrákok azt szeretnék, az ő tőkéjük szabadon áramolhasson Magyarországra, közben viszont a magyar... Teljes cikk

Befolyásos nők gyűltek össze Zágrábban

A politikai és üzleti életben fontos pozíciót betöltő 50 horvát és magyar nő részvételével rendeztek kapcsolatfejlesztő fórumot Zágrábban a... Teljes cikk

A közép-európai emberek szívesen dolgoznának külföldön

A közép-kelet-európai munkavállalók szívesen dolgoznának külföldön - derül ki a Paylab.com nemzetközi bérösszehasonlító portál 11 országban,... Teljes cikk

Az osztrákok 3 évre csökkentenék a munkáltatói költségeket

Az osztrák kormány "foglalkoztatási jutalék" címén a munkahelyteremtést segítené. A terv szerint három éven át csökkentett munkaadói járulékot... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Az érzelmi intelligencia 12 összetevője. Melyiken kell dolgoznod?

Az érzelmi intelligencia alatt saját és mások érzelmeinek helyes érzékelését, kezelését értjük, azonban ez a meghatározás túl...