Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 9 éve

Te csalsz, nem is értesz igazán a szakmádhoz

Bizonyára Ön is szorongott már amiatt, hogy lebukik és kiderül alkalmatlansága. Az emberek hetven százaléka érzett már így. Ha ez a furcsa önbizalomhiány és vizionált lebukás miatti szorongás uralja gondolatait, akkor beszélünk imposztor-szindrómáról. Bizonyos kutatások arra utalnak, hogy ez inkább a nőket és azok közül is inkább a magas pozícióban levőket érinti, amely összefügghet az önbizalomhiánnyal és a gyerekkorban beléjük nevelt szerepmintákkal. Hogyan lehet ebből az öngerjesztő folyamatból kitörni? A HR Portal Szabó Mónika egyetemi adjunktust, Dr. Répáczki Rita egyetemi adjunktust, és Izsó Gábor coachot kérdezte.

Dr. Szabó Mónika
Szabó Mónika ma szociálpszichológiát oktat az ELTE-n. Egyetemi évei alatt azonban csalónak érezte magát. „Tettem a dolgomat, és közben vártam, hogy előbb-utóbb ki fog derülni; nem vagyok méltó és alkalmas a feladatra; mégsem vagyok elég okos.” - írja blogjában. „Ez az érzés nem csak a nememből fakadt, egyéb hátrányaim is voltak az “elitképzés” útvesztőiben; például hogy nem ismertem egy csomó kódot és jelszót.” - írja. Kovács Mónika egyetemi docens személyisége volt a sorfordító. Az ő kurzusán elhangzottak egészen más pozícióba helyezték Szabó Mónika szorongásait, kérdéseit. „Lassan rájöttem, hogy nem vagyok csaló. Pontosabban nem én vagyok az.”

A Stresszblog női szerzője is sokszor érzi magát szélhámosnak. Erről így írt: „Gyakran hiszem azt, hogy többre vállalkozom, mint amit képességeim lehetővé tesznek.(…) Még a pozitív visszajelzéseket is nehezen fogadom el, hiszen tudom, hogy nem is annyira értékes, amit csinálok.”

Ezt szélhámos-szindrómának is nevezi a szakirodalom. A jelenséget Pauline Rose Clance és Suzanne Imes írta le először 1978-ban, az imposztor-szindróma elnevezés is tőlük származik.

Inkább a vezetőket és a nőket érinti

Kutatások igazolják azt a tézist, hogy bár munkakörtől, életszereptől függetlenül valószínűleg mindenki átélte már ezt, inkább a nőkre jellemző és közülük is inkább a magas pozíciót betöltőkre. Egy 2014-ben, 116 vezetővel készített mélyinterjún alapuló felmérés szerint a felsővezetők mindennél jobban félnek attól, hogy kiderül: valamiben inkompentesek - írja a Hvg.hu a khorus.com cikke alapján. Két szociológus, Jessica Collett és Jade Avelis pedig kutatók akadémiai pályáját vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a nőkre kétszer annyira jellemző, hogy egy magasabb pozícióból váltanak alacsonyabba, mint a férfiakra. Ennek oka a nők belső bizonytalansága, és az, hogy nem érezték alkalmasnak magukat a magas pozícióban való helytállásra.

A túl magas gyermekkori elvárások is okozhatják

Dr. Répáczki Rita





















A hazánkban is viszonylag gyakori jelenség táptalaja az önbizalomhiány és az egyén önmagával kapcsolatos kételyei. Sok minden állhat ennek hétterében, például a túl magas gyermekkori elvárások, de azzal az attitűddel is összefügghet, hogy ha valami megy, az természetes, de ha valami rosszul megy, azért szidás vagy büntetés jár. Állhat a háttérben a tanult tehetetlenség is, amikor az egyén azt éli meg, hogy ő nem lehet kompetens és nem lehet képes arra, hogy a különféle kihívásokkal hatékonyan megküzdjön. - mondta Dr. Répáczki Rita, a BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa.

Fontos tényező továbbá a teljesítményhez való viszonyulás. A sikerorientált emberek reális célokat tűznek ki, amit vállalható erőfeszítéssel el is tudnak érni, így lehetőségük nyílik kompetenciájuk, sikerességük megélésére. A kudarckerülők viszont vagy irreálisan magas, vagy szélsőségesen alacsony színvonalú célt tűznek ki. Az előbbit lehetetlen elérni, az utóbbit viszont túl könnyű, így nem éli meg a sikert, mert azt a következtetést vonja le a cél elérése után, hogy erre bárki más is képes. Az imposztor-szindrómával együtt járó félelmek egyik mellékhatása épp ebből ered: könnyen leragadhatnak olyan feladatnál, amiről tudják, hogy megy nekik, így szabotálva jövőbeni sikereiket.

Mindenki „megtanulja” kik valók a csúcsra

Az előbb említett oktató, Kovács Mónika, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habil. egyetemi docense készített egy tanulmányt “Nemi sztereotípiák, nemi ideológiák és karrier-aspirációk” címmel. Ebben részben választ kapunk a szélhámos szindróma kialakulásának mikéntjére és arra, miért a magasan teljesítő nők körében fedezik fel ennek tüneteit. “McIntosh szerint minél magasabbra sikerül valakinek alacsony státusból feljutnia a hierarchián, annál inkább fenyegeti az az érzés, hogy nem „jogosan” tölti be az adott pozíciót, annál inkább imposztornak érezheti magát. Azonban ez az érzés nem a valós teljesítmény hiányából fakad, hanem magának a társadalmi hierarchia belsővé tételéből. Mindenki „megtanulja” kik valóak a csúcsra – kik gyakorolhatják a hatalmat legitim módon –, és kik a hierarchia alsóbb régióiba. Ezt a belsővé tett normát sérti az alacsonyabb státusú csoportok – például a nők – tagjai esetében saját sikerük (McIntosh, 1985).”

Vagyis ennek oka a szocializációnkban, társadalmunkban keresendő. - A nőkhöz rendelt tulajdonságok - pl. kedvesek, barátságosak, érzékenyek - távol tartják őket a vezetői pozíció elvállalásától, lassítják karrierjüket és paradox helyzetek elé állítják őket - mondta Dr. Nagy Beáta a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalomtudományi Intézet egyetemi docense egy konferencián.

Tehát mindaddig, amíg a társadalmunkban, különösen az üzleti, tudományos világban a sikeres nő, menedzser kevésbé számít nőiesnek, továbbá beleütközik „a nemi sztereotípiák alkotott korlátokba”,teljesíthetetlen, ellentmondó elvárásoknak (kompetensnek, szerethetőnek kell lennie) kell megfelelnie, sokan esnek bele ebbe az önbizalmi szakadékba. - Hiszen már-már ő maga sem akarja elhinni a tényt, magyarázza Dr. Répáczki, hogy feljutott oda, mert nem az a sztenderd, nem az az átlagos.

Miért önbizalomhiányosak a nők?

A nők alacsonyabb teljesítményt várnak feladathelyzetben, mint a férfiak. „Ezt a különböző szocializációs tapasztalatokkal vagy egyszerűen az ön-sztereotipizálással magyarázhatjuk.” (Deaux, 1976) - olvasható az előbb említett tanulmányban. „A férfiak sikerre számítanak, ezért ha bekövetkezik, akkor azt saját képességeiknek tudják be. A kudarcot - mint nem várt eredményt - különböző instabil okoknak tulajdonítják. Ezzel szemben a nők, mivel alacsonyabb az elvárásuk, a sikert észlelik váratlan eredményként, és instabil okoknak tulajdonítják. A kudarcot viszont - mivel összhangban van elvárásaikkal - stabil belső oknak, képességeik hiányának tulajdonítják.” „Ezek az úgynevezett attribúciós különbségek miatt lesz különbözőek a jövőbeni teljesítményre vonatkozó elvárásaik is, és valószínűleg hozzá járulnak ahhoz, hogy a nők kisebb önbizalommal törekszenek a magas presztízsű állások betöltésére, mint a férfiak.”

A nők önbizalomhiánya a gyerekkorunkban beléjük nevelt szerepmintákra vezethető vissza - erre a következtetésre jutott a Feminfo.444.hu. Szociálpszichológiai kísérletekre hivatkozva írja a cikk szerzője, hogy mire a legtöbb lány felnő, nemcsak úgy érzi, hogy mások jóindulatától és támogatásától függnek a szakmai sikerei, de az önbizalma is kevesebb lesz, mint a fiúknak.

Megküzdési stratégiák

Ez a tünetegyüttes örökös vívódást, rosszkedvet és az egyén önmagával való elégedetlenségét eredményezi, valamint azt, hogy képtelen megélni a sikert. - Komoly kognitív munkafolyamat eredménye lehet az egyén olyan szintű fejlesztése az önbizalom és a magabiztosság terén, ami ezt át tudja fordítani - magyarázza Dr. Répáczki Rita.

Szabó Mónikának egyetemi oktatójának személyisége és kurzusa segített legyőznie ezt az érzést. A stresszblog szerzőjének és más érintettek beszámolója szerint a negatív gondolkodási stílus legyőzésének első lépése, hogy az ember felismerje, miről van szó. Másrészt sokat segít lelkileg, ha látja, mások is éreznek így, köztük több ismert ember.

Csalónak érezte már magát emiatt Maya Angelou író, Mike Myers színész, Natalie Portman, színésznő, a tech vállalkozó Clara Shih, aki 29 évesen már a Szilícium-völgy macsó világában volt vezérigazgató, valamint a Facebook élén álló Sheryl Sandberg. Egy 2011-es brit kutatásban vezetőket kérdeztek arról, hogy mennyire érzik magabiztosnak magukat a szakmájukban. A női válaszadók felének kétségei voltak saját munkahelyi teljesítményük és a karrierjük kapcsán, míg a férfiak kevesebb, mint egyharmada érzett így.


A Forbes magazinban a témában előadóként és coach-ként is érdemeket szerző Margie Warrell és az általunk megkérdezett Izsó Gábor coach, valamint Répáczki Rita javaslatait összefoglalva: hatásos az imposztor-szindróma ellen az illető sikerben való szerepének tudatosítása, az eredmények számba vétele, azok személyes vagy cégszintű megünneplése, kockázatvállaló, hibázást toleráló munkakultúra kialakítása, külső segítség kérése. De az imposztor-szindróma legfontosabb ellenszere: azonnal hagyjuk abba a saját magunk összehasonlítását másokkal.

Az előbb idézett cikk szerint pedig az önbizalomhiány kialakulását kellene megelőzni a nemek szerinti kategorizálás mellőzésével, több női vezetővel.

Forrás: Kovács Mónika: Nemi sztereotípiák, nemi ideológiák és karrier-aspirációk. Educatio, 2007/1. szám
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek