Törjük át az üvegplafont!

A Magyar Telekom székházában megrendezésre került konferenciára online üzenetet küldött Marusa Gortnar, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) kutatója. Elhangzott, hogy az Európai Parlament tavaly év végén egy olyan irányelvet fogadott el, amely szerint 2026 júliusára a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatoknak több női vezetője kell legyen, a társaságok nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát a vezetőtestületekben nők töltsék be. A kvótát nem teljesítő vállalatok szankcióra számíthatnak.

Marusa Gortnar: „A vállalatok ismerjék fel és támogassák a tehetséges nőket és a munkájuk során bennük rejlő potenciált. A nemek közötti sokszínűség vezetői pozíciókban jobbá teszi a döntéshozatalt, serkenti az innovációt.” A fiatal, vállalkozó szellemű, vezetői készségekkel felvértezett nőkhöz így szól: „Koncentrálj a céljaidra, légy kitartó és soha ne add fel az álmaidat! Törekedj a szenvedélyedre, vállalj kiszámított kockázatot, mindez sikerhez vezet és személyes kiteljesedéshez. Keress mentorokat, példaképeket, akik útmutatást tudnak adni és inspirálnak, valamint ne félj segítséget vagy támogatást kérni, amikor szükséged van rá.”

Kell-e női kvóta?

Friedl Zsuzsanna

A délelőtti program keretében eltérő nézőpontok ütköztetését hallhattuk azon kerekasztal szereplőitől, akik az elfogadott női kvótára való hatékony felkészüléssel kapcsolatos témát boncolgatták. „Elindított egyfajta gondolkodást” – jegyzi meg Dr. Kricskovics-Beli Boglárka, a KPMG Magyarország jogásza, majd folytatja: „A kvóta egy irányvonal, ami alapján szabályzatokat alkothatunk, amelyeket szükséges majd átültetnünk a magyar jogba, illetve a gyakorlatba.” A Nokia magyaroszági vállalatánál az inszentív része a női kvóta, a Magyar Telekomnál nem ehhez kötik. Friedl Zsuzsanna, HR igazgató olyan vállalati kultúrában hisz, ahol a tehetségek kinevelése a cél. A tehetségek ambiciójának megtalálása részben vezetői felelősség. Véleménye szerint: „ne a kvóta legyen fontos az inszentívben, hanem maga a tehetség felkutatása.”

Tomán Szabina: áttörés a tárgyalóasztalnál

Tomán Szabina

A déli harangszó előtti ebédre hívást Tomán Szabina, a Tomán Lifestlye alapítójának személyes sikersztorija gördíti tovább, aki a példamutatás és kommunikáció fontosságában hisz, nemektől függetlenül: „Ne férfiról vagy nőről beszéljünk, hanem kezdjünk el együtt gondolkodni és cselekedni.” Véleménye szerint, amikor valamilyen komfortzóna plafont törünk át – esetében ez akkor történt, amikor a tárgyalóasztal túloldalán már nem modellként, hanem üzletasszonyként tekintettek rá -, arra legyünk rettentően büszkék. „Voltam már kiégésközeli állapotban.” – jegyzi meg az üzletasszony, majd folytatja: „...észrevettem és keményen húztam egy határvonalat, pár hétig nem is dolgoztam.” Mivel teljes mértékben nem vonhatta ki magát cégének irányítása alól helyettes nélkül, azt a kompromisszumot kötötte, hogy bárhol is legyen a világban, napi másfél óra munkát engedélyez magának. Ennek betartására nagyon ügyelt.

Fremda Balázs, Morgan Stanley: Miért fontos a női egyenjogúság férfi szemmel?

Fremda Balázs

Az ebédszünet utáni programot az egyenlőség férfi nagykövete, Fremda Balázs, a Morgan Stanley budapesti irodájának HR igazgatója indítja be egy költői kérdésfelvetéssel: Miért fontos férfiként a női egyenjogúság nagykövetének lenni? Az odafigyelés, a nyitottság és a jelenlét miatt, hogy jelen legyen olyan programokon, amelyek a nemek közötti egyenlőségre lehetőséget teremtenek. Mivel a Morgan Stanleynél úgy gondolják, hogy a mérnöki, természettudományos, matematikai, informatikai pályák nem csak fiúknak valók, Smartiz néven létrehoztak egy olyan programot, amely középiskolás lányokat éven keresztül játékos eszközökkel, interaktív módon ismertetik meg a programozás és a matematika szépségeivel. Szintén fontos a vállalatnál, hogy azok a szülők, akiknek a párja veszi igénybe a hosszabb szülési szabadságot, szintén jogosultak legyenek 4 hónap fizetett szülési szabadságra a gyermek érkezésekor. „Mindezt azért tettük meg, mert azt gondoljuk, nagyon fontos, hogy mindkét szülő hasonló módon tehesse hozzá a részét az újszülött körüli feladatokhoz és hasonló módon élhesse meg a szülői szerepét az első hónapokban” – magyarázza Fremda Balázs. A Morgan Stanley HR igazgatója az otthoni házimunkából is kiveszi a részét, kedvence a vasalás. Feleségével együtt szánnak időt a háztartásbeli feladatokra, ez lehetőséget ad arra, hogy közben beszélgessenek, majd utána együtt pihenjenek.

A délutáni programon szellősebbek a helyek a közönség soraiban, az első kerekasztal-beszélgetéséből többek között azt is megtudhatjuk, hogy a női közösségek ereje részben abban rejlik, hogy krízishelyzetben összetartanak.

Munk Veronika, Telex.hu: kellenek a látható csajok az újságírásban

A közel egy órás záróbeszélgetés a nők szerepét, ’hangját’ boncolgatja az előadók saját tapasztalatainak megosztásával, ezáltal a közönség is mintegy részesévé válik az asztal körüli véleménycserének. Sőt! Kérdéseivel formálhatja is azt.

Munk Veronika, a Telex.hu egyik alapítója nem gondolja, hogy a hír műfajban el kellene különíteni a férfi vagy női hangokat, mert hogy mindannyiunk életére hatással lévő dolgok azok, amiket egy hír újságban, hírportálon tényszerű alapokon fogyaszthat bárki. „Amit viszont gondolok, hogy szervezeti szinten igenis fontos - pláne egy ilyen sztereotipikusan férfi a szakmában, mint az enyém -, hogy legyenek látható csajok, legyenek olyan szereplők, akik miatt azt gondolják a fiatalok, hogy az újságírás egy olyan szakma, amibe érdemes belevágni.”

Bombera Krisztina: nőként férfi politikus szavába vágni hisztis, férfiként tökös

Balról jobbra: Gryllus Dorka, Bombera Krisztina, Munk Veronika, Heal Edina és Mészáros Antónia

A beszélgetés moderátora, Mészáros Antónia is megoszt egy személyes történetet a női, férfi témákhoz kapcsolódóan. Élete bizonyos szakaszában előfordult, hogy kizárólag a női ismerőseinek szervezett bulikat. A férfi barátai pedig szentül hitték, hogy ezeken az összejöveteleken csak a divatról és a pasikról társalognak. „Ehhez képest ebben a női körben politikáról, a világ alakulásáról, technológiáról..., tehát mindenféle olyan témáról esett szó, hogy tulajdonképpen pasi beszélgetések is lehettek volna, csak az volt feltűnő, hogy szóhoz jutottak a nők.” Mindezt, mintha alátámasztaná a Heal Edina, Egyenlítő Alapítvány vezetője által hozott statisztika, miszerint tudományos körökben (professzorok, kutatók esetében) a beszélgetések 8-38 % -ban jut szóhoz a női jelenlévő. Munkahelyi környezetben pedig négyszer annyiszor szakítanak félbe nőt, mint férfit. „Női műsorvezetőként egy politikus szavába vágni: hisztis, férfi műsorvezetőként ugyanezt tenni: tökös” – idézi fel Bombera Krisztina, a CauseArt Platform társalapítója a közéleti-politikai múltjának megéléseit.

Heal Edina: Amikor a brexit majdnem lenullázta a brit női jogokat...

Miért van szükség egyaránt női és férfi munkaerőre a csapatoknak? „Mást vesznek észre a nők és mást a férfiak. Részben azért, mert máshogy élünk és más dolgok vannak ránk hatással.” –  mondja Heal Edina, majd elmesél egy igen érdekes példát a brexit kapcsán. Amikor egy ország kiválik az Európai Unióból, ennek következményeként számos uniós törvény is megszűnik, illetve hatályát veszti. Amikor az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kiválik az EU-ból, az utolsó pillanatban egy női politikus vette észre, hogy mindezzel a nőjogi-, a nővédelmi- és a családvédelmi előírásaik is mind megszűnnek, mert azok alapjai mind az EU-nak köszönhetőek.  A csatlakozás előtt az Egyesült Királyságnak nem voltak ilyen jellegű törvényei. „Amennyiben mindezt ez a női politikus nem veszi észre, akkor egyik napról a másikra megszűntek volna az egyenjogúsági és egy rakás nagyon fontos olyan törvény, ami törölte volna a nők jogait.” Kvázi megszűntek volna a női jogok az Egyesült Királyságban.

Mikor lesz női miniszterelnöke Magyarországnak?

A záróbeszélgetés végéhez közeledve a közönség soraiból is érkezik kérdés, miszerint: Mit gondoltok Magyarországnak mikor lesz női miniszterelnöke és van-e valaki, akit alkalmasnak tartotok erre a feladatra? „... a mesterséges intelligencia előbb lesz Magyarország miniszterelnöke...” – üti le a kérdést Bombera Krisztina.  „A férfiak lassan annyira elszúrják, hogy lesz női, mert nem lesz más kiút és oda kell adni majd egy nőnek, hogy csináljon már valamit” – válaszol a kérdésre Heal Edina is, majd folytatja: „Szerintem nagyon sok nő alkalmas lenne erre - nagyon sok alkalmasabb lenne, mint akink most van – és nem feltétlen azért, mert nő, hanem mert nők és férfiak ugyanúgy alkalmasak erre. Vezető pozíciókra - legyen az az ország vagy egy cég vezető pozíciója - az alkalmas, akinek megvan a tudása és a tapasztalata hozzá, tehát tanult, ért hozzá, tud bánni az emberekkel, jól tud kommunikálni, emberséges, gondoskodási hajlammal rendelkezik. Egy ország irányításához ez iszonyatosan fontos lenne, tehát valószínűleg egy nő sztereotipikusan még jobb is lehetne, mint egy férfi.”

A kerekasztal zárógondolatainál Bombera Krisztina úgy fogalmaz: „A 21. század az együttműködés évszázada.... közös ügyeinket, közösen tudjuk megoldani.”

Akit részletesen érdekel a konferencia, itt visszanézheti a teljes programot.

A nyitóképen Heal Edina, az Egyenítő Alapítvány elnöke. A fotók az online közvetítésből készültek.