Ügyvezetői felelősség: mettől meddig tart?
Gyakran felmerül az ügyvezetők részéről az a kérdés, hogy fennáll-e és ha igen, milyen mértékben áll fenn a felelősségük az üzleti döntéseikért. Vajon felelősségre vonhatja-e a társaság tulajdonosi köre az ügyvezetőt, ha a gazdasági társaság helyzetét, valamint a piaci környezetet tévesen méri fel, és emiatt túl nagy kockázatot vállal a társaság hátrányára? Kérhet-e igazolást a tulajdonosoktól arról, hogy megbízatását megfelelően látta el? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A vezető tisztségviselő a társaság üzletpolitikájának legfőbb alakítója. Felelőssége jelentős, mivel minden döntését a társaság érdekeit szem előtt tartva kell meghoznia, betartva a rá vonatkozó kötelező előírásokat, a társasági szerződés rendelkezéseit, a legfőbb szerv határozatait, elkerülve a társaság számára előnytelen ügyletek vagy a tisztességtelen versenyügyletek megkötését. Arra az esetre, ha mégis porszem kerülne a gépezetbe, érdemes tisztázni, hogy meddig terjed az ügyvezető felelőssége a társasággal szemben.
Felelősség a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésért
Az ügyvezető megbízását megbízási szerződés alapján vagy munkaviszonyban látja el. Ha az ügyvezető megbízási szerződéses jogviszonyban áll a társasággal, akkor a szerződésszegéssel okozott károkért a Polgári törvénykönyvben rögzített szabályok szerint felel a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, létesítő okirat, a társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve a kötelezettségei megszegésével a társaságnak okozott károkért, emeli ki Dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Ügyvezetői felmentvény
Kevésbé terjedt el a köztudatban az ügyvezetők részére nyitva álló azon lehetőség, hogy a társaság éves beszámolóját elfogadó taggyűlésen a tulajdonosoktól határozat formájában kérjék annak megállapítását, hogy az előző üzleti évben az ügyvezetési tevékenységüket megfelelően látták el. A Polgári törvénykönyv által nevesített ügyvezetői felmentvény biztosítja az ügyvezetők részére, hogy velük szemben a társaság csak akkor érvényesíthet felelősségi alapon igényt, ha bizonyítani tudja, hogy a felmentvény alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
Felmerülhet a kérdés, hogy kérheti-e az ügyvezető a felmentvény megadását akkor, ha megbízatása év közben szűnik meg. A gyakorlati igényekhez igazodva a Ptk. lehetővé teszi a felmentvény megadását két beszámoló elfogadása közötti időben is akkor, ha a vezető tisztségviselő megbízatása ekkor szűnik meg. Ilyen esetben azért lehet szükség felmentvényre, hogy a társaság és a tőle megváló vezető tisztségviselő a közöttük fennálló viszonyt a véglegesség igényével le tudja zárni.
Az üzleti életben az ügyvezetők megbízásának megszűnése esetén kívül is több olyan helyzet adódhat, amikor a felmentvény kiadása, illetve kérésének lehetősége indokolt lehet, ilyen például, ha a társaság tulajdonosi körében változás következik be, vagy akár egy tranzakció vagy más jogügylet lezárásához is fűződhet ilyen jogos érdek.
Az ügyvezetőnek adott felmentvény kizárólag a társaság és a vezető közötti kártérítési felelősségre van hatással, így nem jelent mentesülést az ügyvezető társaságon kívüli harmadik személy felé fennálló kártérítési felelőssége alól, hívja fel a figyelmet Dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Felelősség a munkaviszonyban ellátott ügyvezetésért
Amennyiben az ügyvezető nem megbízási szerződés alapján, hanem munkaviszonyban látják el feladatait, akkor az ügyvezetői felmentvény megadása során a munkavállalói felelősség szabályaira is figyelemmel kell lenni.
A munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető a Munka törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. A munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltató társaság felé megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítést megalapozó körülményeket a társaságnak kell bizonyítania. Amennyiben az ügyvezető felelőssége bizonyítást nyer, úgy a kártérítés mértéke tekintetében alapvetően nincs különbség a nem munkaviszonyban tevékenykedő ügyvetőhöz képest, hiszen a Munka törvénykönyve szerint a vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel.
A munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető számára adott felmentvénnyel a társaság mentesíti az ügyvezetőt az alól, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért a társaság felelősségre vonja. Ebben az esetben is érvényesül az a kiegészítő rendelkezés, hogy ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a felmentvény alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak, akkor a társaság az ügyvezető ellen a felmentvény ellenére is felléphet.
Az ügyvezető felelősségének korlátozása
Úgy a Polgári törvénykönyv az ügyvezetői megbízási jogviszony létrejöttekor, mint a Munka törvénykönyve a munkaszerződés megkötésekor biztosítja a szerződéskötő felek számára a károkozással kapcsolatos felelősség korlátozását, illetve kizárását. Ennek következtében a vezetők és a megbízó vagy munkáltató társaság számára kulcsfontosságúvá válhat, hogy megállapodjanak egymással arról, hogy milyen mértékig kell helytállnia a vezetőnek a saját vagy az általa ellenőrzött munkavállalók kötelezettségszegéséből a társaságnak okozott esetleges károkért.
Az ügyvezetői felmentvény megadása, illetve a felelősségi kérdések korlátozása alapos megfontolást igényel a társaság részéről, ezért minden esetben szakértő bevonását javasoljuk a döntés meghozatalát megelőzően, zárta szavait Dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre... Teljes cikk
A gyors nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó társaságok körében egyre népszerűbb az ún. employer of record (EoR) szolgáltatás igénybevétele. Ez... Teljes cikk
Cikksorozatunk első fejezetében a kiküldetés legfontosabb jogi kérdésit vettük górcső alá, most az adózási és társadalombiztosítási... Teljes cikk
- Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban 4 napja
- Munkaerőhiány? Itt a rejtett 400 ezres tartalék - digitális, rugalmas, elérhető 5 napja
- Egyre többen vannak, akik a szabadságuk alatt sem tudnak elszakadni a munkától 2 hete
- Döntött a bíróság: Jogilag mindegy, hogy a tanár tiltakozik vagy részegen otthon marad – kirúgható 2 hete
- Rövidítene a munkanapokon két közép-európai ország - forradalmi lépés vagy gazdasági öngól? 2 hete
- A vezetők rejtett fegyvere: így alakítják át a munkahelyeket a túlélésért 2 hete
- Le kell szögezni: az irodai kultúra, ahogy eddig ismertük, halott 4 hete
- Aki hazamegy időben és nem túlórázik, fizetésemelést kap – figyelem, igaz történet! 1 hónapja
- Ennyien dolgoznak hétvégente is az EU-ban – a magyarok inkább pihennek? 1 hónapja
- Itt van május 1-je: mit is ünneplünk ma pontosan? 2 hónapja
- Több tízezer külföldi dolgozik engedély nélkül Hollandiában - hol a kiskapu? 2 hónapja