Szerző: HR Portal
Megjelent: 2 éve

Ügyvezetői felelősség: mettől meddig tart?

Gyakran felmerül az ügyvezetők részéről az a kérdés, hogy fennáll-e és ha igen, milyen mértékben áll fenn a felelősségük az üzleti döntéseikért. Vajon felelősségre vonhatja-e a társaság tulajdonosi köre az ügyvezetőt, ha a gazdasági társaság helyzetét, valamint a piaci környezetet tévesen méri fel, és emiatt túl nagy kockázatot vállal a társaság hátrányára? Kérhet-e igazolást a tulajdonosoktól arról, hogy megbízatását megfelelően látta el? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Majoros Lilla, act Bán és Karika-

A vezető tisztségviselő a társaság üzletpolitikájának legfőbb alakítója. Felelőssége jelentős, mivel minden döntését a társaság érdekeit szem előtt tartva kell meghoznia, betartva a rá vonatkozó kötelező előírásokat, a társasági szerződés rendelkezéseit, a legfőbb szerv határozatait, elkerülve a társaság számára előnytelen ügyletek vagy a tisztességtelen versenyügyletek megkötését. Arra az esetre, ha mégis porszem kerülne a gépezetbe, érdemes tisztázni, hogy meddig terjed az ügyvezető felelőssége a társasággal szemben. 

Felelősség a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésért

Az ügyvezető megbízását megbízási szerződés alapján vagy munkaviszonyban látja el. Ha az ügyvezető megbízási szerződéses jogviszonyban áll a társasággal, akkor a szerződésszegéssel okozott károkért a Polgári törvénykönyvben rögzített szabályok szerint felel a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, létesítő okirat, a társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve a kötelezettségei megszegésével a társaságnak okozott károkért, emeli ki Dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. 

Ügyvezetői felmentvény

Kevésbé terjedt el a köztudatban az ügyvezetők részére nyitva álló azon lehetőség, hogy a társaság éves beszámolóját elfogadó taggyűlésen a tulajdonosoktól határozat formájában kérjék annak megállapítását, hogy az előző üzleti évben az ügyvezetési tevékenységüket megfelelően látták el. A Polgári törvénykönyv által nevesített ügyvezetői felmentvény biztosítja az ügyvezetők részére, hogy velük szemben a társaság csak akkor érvényesíthet felelősségi alapon igényt, ha bizonyítani tudja, hogy a felmentvény alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.    

Felmerülhet a kérdés, hogy kérheti-e az ügyvezető a felmentvény megadását akkor, ha megbízatása év közben szűnik meg. A gyakorlati igényekhez igazodva a Ptk. lehetővé teszi a felmentvény megadását két beszámoló elfogadása közötti időben is akkor, ha a vezető tisztségviselő megbízatása ekkor szűnik meg. Ilyen esetben azért lehet szükség felmentvényre, hogy a társaság és a tőle megváló vezető tisztségviselő a közöttük fennálló viszonyt a véglegesség igényével le tudja zárni.

Az üzleti életben az ügyvezetők megbízásának megszűnése esetén kívül is több olyan helyzet adódhat, amikor a felmentvény kiadása, illetve kérésének lehetősége indokolt lehet, ilyen például, ha a társaság tulajdonosi körében változás következik be, vagy akár egy tranzakció vagy más jogügylet lezárásához is fűződhet ilyen jogos érdek. 

Az ügyvezetőnek adott felmentvény kizárólag a társaság és a vezető közötti kártérítési felelősségre van hatással, így nem jelent mentesülést az ügyvezető társaságon kívüli harmadik személy felé fennálló kártérítési felelőssége alól, hívja fel a figyelmet Dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. 

Felelősség a munkaviszonyban ellátott ügyvezetésért

Amennyiben az ügyvezető nem megbízási szerződés alapján, hanem munkaviszonyban látják el feladatait, akkor az ügyvezetői felmentvény megadása során a munkavállalói felelősség szabályaira is figyelemmel kell lenni.

A munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető a Munka törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. A munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltató társaság felé megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítést megalapozó körülményeket a társaságnak kell bizonyítania. Amennyiben az ügyvezető felelőssége bizonyítást nyer, úgy a kártérítés mértéke tekintetében alapvetően nincs különbség a nem munkaviszonyban tevékenykedő ügyvetőhöz képest, hiszen a Munka törvénykönyve szerint a vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel.

A munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető számára adott felmentvénnyel a társaság mentesíti az ügyvezetőt az alól, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért a társaság felelősségre vonja. Ebben az esetben is érvényesül az a kiegészítő rendelkezés, hogy ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a felmentvény alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak, akkor a társaság az ügyvezető ellen a felmentvény ellenére is felléphet.

Az ügyvezető felelősségének korlátozása

Úgy a Polgári törvénykönyv az ügyvezetői megbízási jogviszony létrejöttekor, mint a Munka törvénykönyve a munkaszerződés megkötésekor biztosítja a szerződéskötő felek számára a károkozással kapcsolatos felelősség korlátozását, illetve kizárását. Ennek következtében a vezetők és a megbízó vagy munkáltató társaság számára kulcsfontosságúvá válhat, hogy megállapodjanak egymással arról, hogy milyen mértékig kell helytállnia a vezetőnek a saját vagy az általa ellenőrzött munkavállalók kötelezettségszegéséből a társaságnak okozott esetleges károkért. 

Az ügyvezetői felmentvény megadása, illetve a felelősségi kérdések korlátozása alapos megfontolást igényel a társaság részéről, ezért minden esetben szakértő bevonását javasoljuk a döntés meghozatalát megelőzően, zárta szavait Dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.  

 

   

  • 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BMEinfo button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A pihenőidő és a munkaidő határán

A pihenőidő kérdésköre a munkajogi gyakorlatban számtalanszor felmerül. A pihenőidő definícióját a munka törvénykönyve nem tartalmazza, az... Teljes cikk

Védett kor: Biztonság és lehetőségek a nyugdíj előtti években

A Munka Törvénykönyvének védett korra vonatkozó rendelkezései biztosítják, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló, 60 év feletti... Teljes cikk

Üzleti titoknak minősül-e a munkabér?

Felmerült a közelmúltban, hogy egy állásinterjún a jelölt beszélhet-e jogszerűen a jelenlegi munkáltatójánál kapott fizetéséről – mivel a... Teljes cikk