Új fegyver kerülhet a munkavállalók kezébe felmondáskor - így változhat a Munka törvénykönyve január 1-től
Az utóbbi évek legjelentősebb Munka törvénykönyve módosítása került két héttel ezelőtt a parlament elé - mondta Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász, aki a HR Portál konferenciáján vette sorra a várhatóan 2023. január 1-jén hatályba lépő változásokat. Most a teljesség igénye nélkül néhány fontos kérdéskör, amire munkaadóként érdemes figyelni.
A mostani módosítócsomag valójában két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételét jelenti. Mindkettőt augusztus elején kellett volna a magyar jogba átültetni. Ám csak november elején került a parlament elé az erre reagáló törvénymódosító csomag, amely ha átmegy a parlamenten, akkor 2023. január 1-től lehet hatályos.
A javaslatokból a médiában az apaszabadság duplázását emelték ki, de vannak ennél húsbavágóbb elemei is. Az egyik legfontosabb módosításnak Fodor T. Gábor a joggal való visszaélés tilalmának megsértésének szigorítását tartja (7. paragrafus, 3. bekezdés). Ez a diszkriminációs szabályrendszer elvén működik, növeli felmondásnál a munkavállaló mozgásterét. Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy joggal való visszaélés történt és megjelöli az okot (hogy szerinte munkaadója valójában miért mondott fel neki), akkor a munkáltatón lesz a bizonyítási teher, ami eddig a munkavállalón volt.
Az új szabályozás az összes munkáltató működését befolyásolja, rákényszeríti a cégeket az alaposabb adminisztrációra, az objektív teljesítménymérésre, a HR-nek jobban kell támogatnia a középvezetőket. Azaz: mielőtt létszámcsökkentésről döntök, legyen transzparens és számokkal alátámasztott a szempontrendszer, például csak egy bizonyos teljesítményszint alattiakat küldjünk el. Az pedig már most sem megfelelő indoklás, hogy “rosszul dolgozik”. A tét nagy: a jogellenes felmondás következménye nem maximálisan 12 havi távolléti díj, hanem visszahelyezés és a per végéig bérfizetés, ami több évig is eltarthat.
Tájékoztató: ennek kell benne lennie
Változás történt a munkaszerződés melletti tájákoztató tartalmában és az időpontokban. A munkaviszony kezdetétől számítva 7 napon belül át kell adni a munkavállalónak a tájékozatót (most még 15 nap), amelyben ezeknek az információknak kell benne lennie:
- ki a munkáltatói jogkör gyakorlója
- a munkaviszony kezdete, tartalma,
- a munkahely
- a munkakörbe tartozó feladatok
- a napi munkaidő tartama, a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő és befejező időpontjai,, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama, a munkáltató tevékenységének sajátos jellege (ez egy új pont a törvényjavaslatban)
- a munkabérről elszámolás módja, a bérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja
- az alapbéren felüli munkabér, juttatások
- a szabaságnapok száma, számítási módja, kiadási szabálya
- a felmondási idő megállapításának szabályai
- a munkáltató képzési politikája, igénybe vehető képzések és igénybe vehető időtartama
- a hatóság, ahová a munkaadó a közterheket fizeti
- kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e a munkáltatói
Kell-e új tájékoztatót adni meglévő munkaviszonyra? Ha fennáll a munkaviszony, akkor nem kell, kivéve ha a munkavállaló 3 hónapon belül kéri. Fodor T. Gábor azt javasolja, hogy állami tulajdonú munkaadóknál érdemes átadni mindenkinek egy új tájékozatót, egy idő után pedig mindenki kapja meg az újat.
Fontos szabály: ami a munkaszerződésben benne van, arról nem kell tájékoztatni.
A jövőben változás esetén azonnal - a változás hatályba lépésekor - kell tájékoztatást adni.
Apasági szabadság
Nagy visszhangot kapott az apaszabadság emelése. A munkavállalóknak gyerek születése esetén az eddigi 5 helyett 10 nap szabadság jár. Ám csak 5 napra kapják meg a távolléti díj 100%-át, a következő 5 napra a távolléti díjnak csak 40%-a jár. 5 napot megtérít az állam a munkaadónak, erről hamarosan még rendelet jön ki. Újdonság a szülői szabadság, ám erre csupán a távolléti díj 10%-a jár, így a fizetés töredékéért maradhat otthon a munkavállaló e jogcímből.
Ha a munkaadó meg akarja szakítani a munkavállaló szabadságát, akkor az új szabályozás szerint indokolnia kell. Jó tanács továbbra is a munkavállalóknak: kapcsolják ki szabadságuk alatt telefonjukat és ne nézzenek bele a vállalati emailekbe.
Újdonság, hogy a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzés helyének, munkarendjének módosítását, a távmunkás vagy a részmunkaidős foglalkoztatást. Írásban kell kérnie és indokolnia. A munkaadónak erről 15 napon belül válaszolnia kell szintén indoklással. Ha nem nyilatkozik a munkaadó vagy jogellenes az indoklás, akkor a bíróság dönt, ami hozzájárulást jelent.
Felmondást sok esetben nem kell indokolni: próbaidő, határozott idejű szerződés, nyugdíjas munkavállaló, vezető munkavállaló. Ha azonban valakit például apasági szabadságát követően, próbaidő alatt küldenek el, akkor a munkavállaló kérheti az indoklást 15 napon belül és arra a munkaadónak 15 napig válaszolnia kell. Így a fiókban kell lennie az indoklásnak. Ha a bíróság megállapítja a joggal való visszaélést, vissza kell őt venni, a munkajogi per alatt fizetését folyósítani kell.
A rokkantnyugdíjas felmondását is indokolni kell már.
Határozott idejű szerződések
Határozott idejű munkaviszonyban eddig is általában jogellenes gyakorlatnak számított, ha egy munkaadó folyamatosan így foglalkoztatta a munkavállalót. Persze érthető, hogy a munkaadónak ez miért előnyös: nincs felmondási idő, nincs végkielégítés, indoklás nélkül megszűnik a munkaviszony. Határozott idejű szerződéseknél újdonság, hogy ha egy lejáró határozott idejű szerződés után 6 hónapon belül ugyanannál a munkaadónál egy új köttetik, akkor próbaidő nem határozható meg.
Szintén újdonság, hogy a próbaidő is arányosan köthető ki egy évnél rövidebb munkaviszony esetén. Példa: ha valakit 3 hónapra veszek fel, akkor a 3 hónap próbaidő egynegyede (23 nap) próbaidő lehet. A próbaidő felső korlátja továbbra is 3 hónap, kollektív szerződésnél 6 hónap.
Fodor T. Gábor felhívta a figyelmet, hogy régóta benne van a munkajogban, de kevesekhez jutott el, hogy 15 napnál hosszabb külföldi munkavégzés (szerződés teljesítése, kiküldés anyacéghez, munkaerő-kölcsönzés) esetén a külföldi bért kell fizetni a munkavállalónak. Például a helyi kollektív szerződés alapján az adott szakmára vonatkoztatva. Fodor T. Gábor hallott olyan esetről, hogy egy ilyen jogsértés miatt egy munkavállaló után Spanyolországban 170 000 eurós büntetést szabott ki a hatóság. A tanulság: bárkit külföldre küldünk munkára, fizessük ki a helyi ügyvédet, tájékozódjunk a helyi szabályokról. A 15 napot meghaladó munkavégzésről a kiutazás előtt hét nappal tájékoztatni kell a munkavállalót a munkavégzés helyről, tartalmáról, pénzbeli, természetbeni juttatásokról, utazási, étkezési térítésekről, a juttatások pénzneméről.
Nyitóképen Fodor T. Gábor
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk
Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk
Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk
- Nincs több email áradat szabadság után - így segít az AI felvenni újra a fonalat 2 hete
- Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla 3 hete
- Melyik országban jár a legtöbb szabadság? 3 hete
- Az ukrajnai menekültek 60 százaléka képesítésén aluli munkát végez Csehországban 4 hete
- Mit tudunk tenni, ha nem akarják kifizetni a bent maradt szabadságot? 1 hónapja
- Ezek a legnépszerűbb munkák az Ausztriában dolgozó külföldiek körében 1 hónapja
- Nem jött be, vége a 4 napos munkahétnek a Telekomnál 1 hónapja
- Magyar nyelvű targoncás képzés indul Ausztriában 1 hónapja
- Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást? 1 hónapja
- Így zajlik a szervezeti evolúció a szemünk előtt 1 hónapja
- Nem csupán a konyhakertet támadhatják meg a kártevők! 2 hónapja