Nem akarnak az életszínvonal rabjai lenni

Nagyon érdekes a zsoldos katona - karrier katona - szamuráj hármasság - mit is takar?

Míg a korábban végzett Aranykalitka kutatásban a „zsoldos katona” hozzáállás volt gyakran jellemző, azaz a vezetést a pénzért, az egzisztenciáért csinálta, addig most a „karrier katona” hozzáállás, vagyis a tudatos profizmus jellemző, de még mindig van hova fejlődni. Hiszen ott van a 3. típus, a „szamuráj”, aki hivatásként kezeli, küldetésnek tartja a munkát, aki ebben önazonosságra is törekszik. Még mindig jellemzőbb a rövid távra gondolkodás, az aktuális célok elérése, a csapat építése, a nagyobb léptékű hatás még kevésbé gyakran van fókuszban.

Mit csinálnak nagyon másképp a mai fiatal vezetők? Mit csinálnának másként a régiek? Mennyire vannak jelen a különböző vezetői generációk - mit tudnak adni egymásnak?

Abban az 1975-86 között születettek, és az ezredfordulós generáció is egyetért, hogy a mostanában a munkaerőpiacra kerülő fiatalokkal van problémájuk. A különbség, hogy míg a korábbi vezetők inkább ösztönből vezettek, inkább a szakmai tartalom volt fontos számunkra, addig a mai vezetők tudatosabban vezetnek. Azért vannak példák a generációk között jó együttműködésekre, a fiatalabbak tudtak jó mentorokat megnevezni az előző korosztályból.

A generációk esetében már 10 éven belül is megfigyelhető átmenet és változás. Már a 70-es és a 80-as években születettek esetében is különbözik a munka-magánélet egyensúlyának fontossága, régebben jellemzőbb volt a korai házasság, válások, addig most jellemzőbbek az átmeneti kapcsolatok, a későbbi elköteleződés, a fiatalabbak elszakadnak a tradícióktól.

35 éves korig nagyjából mindkét generációra jellemző, hogy a legfontosabb a pörgés, hogy haladjanak előre, de míg az idősebbek általában túlpörgették ezt a dolgot, addig a fiatalabbak már jobban felmérik, hogy „mennyibe is kerül a további előrelépés, és a plusz pénz vagy pozíció megéri-e ezt az áldozatot. Így nagy különbség, hogy az újabb generációk már nem csak sikeresek akarnak lenni, hanem fontos számukra a határ meghúzása, az egyensúlyban tartás.

Fontos jele ennek például az egészségtudatosság is, ami az előző generációhoz általában akkor érkezett meg, amikor probléma jelentkezett. A fiatalabbak ezt hamarabb megtalálják, jobban odafigyelnek: szűrésre járnak, az étrendre, minőségre figyelnek, rendszeres sportolnak, vitaminokat szednek, és alig jellemző rájuk a káros szenvedély. 50-ből mindössze hárman cigarettáznak.

Volt, aki az interjú során megjegyezte, hogy azért nem akar többet keresni, mert hozzászokna, rabjává válna az ebből adódó életszínvonalnak és fogyasztásnak, ez pedig akadályozná a szabad döntéshozatalban. Ezért nem akar feljebb lépni. Vagyis itt is sokkal hangsúlyosabban mutatkozik meg ennek a generációnak a tudatossága.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Új generáció a vezetői székben
2. oldal - Nem akarnak az életszínvonal rabjai lenni