Új munkakörök nyílhatnak meg a látássérültek előtt

83 000 látássérült ember él hazánkban, évente feltehetően négyezer új, felnőttkorában látássérültté váló személy rehabilitációjára lenne szükség, ezzel szemben 2005-ig évente alig 70 fő jutott ellátáshoz Budapesten, míg vidéken egyáltalán nem volt elérhető a látássérült emberek számára nélkülözhetetlen elemi rehabilitációs szolgáltatás. Ezért nagy előrelépést jelent, hogy a korábbi 3 szervezet mellé 5 civil szolgáltatót sikerült bevonni a rehabilitációs hálózat fejlesztésébe. Év végéig összesen 440 ügyfelet látnak el a budapesti, győri, kaposvári, szegedi, debreceni, miskolci székhelyű szolgáltatók. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tervei alapján 2013-ig régióközpontok, majd megyei kirendeltségek hálózatának létrehozásával fedik le a ma még ellátatlan térségeket. A fejlesztés végére régiónként évente legalább 450 látássérült személy elemi és foglalkozási rehabilitációját végezhetik el, ami a 7 régiót tekintve 3150 fő fejlesztésére ad lehetőséget.

A látássérült emberek elemi rehabilitációja elsősorban azokat a - betegség, baleset következtében - felnőtt korban látássérültté váló személyeket segítő szolgáltatás, melynek keretében a mindennapos tevékenységeket tanítják újra. Az elemi rehabilitáció körébe tartozik a tájékozódás- és közlekedéstanítás, az életvitelt segítő eszközök használatának tanítása - például Braille karóra, speciális pénztárcák, hangos lázmérő, speciális mobiltelefonok -, a kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása - mint például a JAWS szoftver használatának megtanítása, ami az elektronikus szöveget hangzó beszéddé alakítja - mondta a HR Portálnak Fehér Ildikó, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány rehabilitációs programirodájának vezetője.

Az elemi rehabilitáció során újra tanítják az érintetteknek azokat a mindennapos tevékenységeket, amelyek a látássérülés előtt teljesen természetesek és automatizáltak voltak, ilyen például a pénzkezelés, a főzés, a mosogatás, a mosás, a vasalás vagy a vásárlás. Ennek során egyrészt az eszközhasználatra helyeződik a hangsúly, másrészt apró trükkökre, praktikákra tanítják meg az embereket. Az elemi rehabilitációt különféle kiegészítő szolgáltatások, így funkcionális látásvizsgálat, funkcionális látástréning, Braille-olvasás megtanítása, célzott szociális és kommunikációs készségfejlesztő tréning illetve rehabilitációs, életviteli és életmód tanácsadás segítik - tette hozzá Fehér Ildikó.

Az elemi rehabilitáció azért fontos, mert ez adja az alapot a látássérült emberek munkavállalásához, tanulásához és a társadalmi életben való részvételükhöz. A foglalkozási rehabilitáció során a munkavállalásra készítik fel a látássérült személyeket. Vagyis először úgynevezett munkavállalási stratégiát alakítanak ki számukra, amely magában foglalja az alkalmassági vizsgálatokat, munkaerő-piaci tanácsadást, illetve az egyéni fejlesztési terv kidolgozását. Ezután felmérik, szükség van-e szakmai ismereteket felújító elméleti és gyakorlati képzésre, vagy a hiányzó iskolai végzettség pótlására, a látássérültek így különböző fejlesztő tréningeken vehetnek részt. A szakemberek emellett segítik az érintetteket felkészíteni a munkavállalásra; feltárják a munkavállalást akadályozó tényezőket, illetve a munkában tartást is támogatják, segítenek a karriertervezésben.

Emellett a munkahelyeket is felkészítik a látássérült dolgozó fogadására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatók kevés, vagy szinte semmilyen információval nem rendelkeznek a fogyatékossággal élő emberekről, foglalkoztatási potenciáljukról, alkalmasságukról - mondta Fehér Ildikó. Hozzáfűzte: a munkaadók többsége nem törekszik arra, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetből induló embereket foglalkoztassa, a társadalmi felelősségvállalás nem erős motivációs tényező, és a foglalkoztatást ösztönző bér- és járulékkedvezmények önmagukban nem jelentenek kellő segítséget.

A szakember véleménye szerint a munkáltatókat célzottan tájékoztatni kell, meg kell láttatni velük, hogy miért érdemes fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztatni; fel kell tárni az adott munkahelyen betölthető azon munkaköröket, amelyeket látássérült emberek is be tudnak tölteni. Az elvégzett rehabilitációs tevékenység után nyílt munkaerő-piaci viszonyok mellett a többi dolgozóval közel azonos teljesítményt és eredményességet lehet elvárni a fogyatékossággal élő dolgozóktól is - emelte ki Fehér Ildikó. A komplex - különösen a korszerű foglalkozási - rehabilitációs tevékenység arra törekszik, hogy minden ember a képességeinek, érdeklődésének leginkább megfelelő foglalkozást gyakorolhassa - összhangban a munkaerőpiac adta lehetőségekkel. Ennek eredményeképpen a "tipikus" szakmák köre lassan kibővül, így például a call center ügyintéző, üzleti adminisztrációs asszisztens, szociális munkás, nyelvtanár, informatikus munkakörök is elérhetőek lesznek a látássérült emberek számára.

Szilágyi Katalin, HR Portal