Üres állások számtalan munkakörben

Idén júniusban 18 600 állás maradt betöltetlen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) adatai szerint, és ez még viszonylag jó szám az elmúlt időszak adatait tekintve. A válság ugyanis némileg enyhített a helyzeten, valamivel könnyebb a cégeknek munkatársat találni a hiányszakmákra, de struktúrájában nem sokat változott a kép: még mindig nagy szükség lenne például jól képzett, tapasztalt, megbízható szakmunkásokra.

Bár nemzetgazdasági szinten a gazdasági szervezetek túlnyomó részének hosszabb távon nem okoz nehézséget a munkaerő-igény kielégítése, mégis tavaly év elején még a cégek 15 százaléka jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küzd. (Pontos adatok még nincsenek, de valószínűsíthető, hogy ez idénre némileg mérséklődhetett a gazdasági krízis következtében.) Az előtt viszont az emelkedő tendencia volt jellemző, hiszen a jelenség 2006-hoz képest némileg erősödött a következő évre, akkor a vállalatok 9 százaléka jelzett munkaerőhiányt.

Ágazati szinten a munkaerő-ellátottságot jelentős mértékű szóródás jellemzi. 2008-ban az egyes nemzetgazdasági ágak közül átlag feletti mértékben szembesült tartós munkaerő-gondokkal a feldolgozóipar, a szállítás és távközlés, valamint az építőipar (a cégek 21,4 százaléka, 19,7 százaléka és 17,5 százaléka jelezte ezt). Hogy a válság hogy rendezte át mindezt, azt még nem lehet tisztán látni, valószínűleg azonban a tendenciák hasonlóak maradtak.

Inkább a nagy cégek hiányolják a munkaerőt

A munkaerőhiány továbbra is a nagyobb vállalatokat sújtja inkább, mint a kisebb vállalkozásokat. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek egyszerre nagyobb volumenű munkaerőigénnyel lépnek fel, mint a kkv-szektor. Tavaly a 250 főnél több létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek 35 százalékánál volt jellemző, hogy aktuális munkaerő-keresletüket nem, vagy nehezen tudták a rendelkezésre álló munkaerő-állományból kielégíteni.

A munkaerőhiány az átlagosnál jóval nagyobb mértékben jelentkezett a különben dinamikusabb vállalatoknál: a létszám felvételét tervezők 36,6 százaléka, a tisztán külföldi tulajdonban lévők 35,3 százaléka és a döntően exportra termelők 38,6 százaléka számolt be tartós munkaerőhiányról. Ezek az adatok jóval (átlagosan 20 százalékponttal) magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál.

Fontos kérdés, hogy mennyivel nőne a foglalkoztatás, ha a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő állna rendelkezésre. A megkérdezett gazdasági szervezetek válaszai alapján a versenyszektorban a munkaerőhiányt érzékelő cégek statisztikai állományi létszámuk három százalékában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez a versenyszektorban összességében 23 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. Ágazatok szerint a legnagyobb hiányjelenséget az építőipar jelezte, ahol 7 százalékkal bővülhetne a foglalkoztatás a munkaerőhiánnyal küzdő cégek körében csupán a munkaerőhiány megszüntetésével. A feldolgozóipart az átlagos körüli munkaerő-hiány jellemzi (3 százalék).

A tartós munkaerőhiány több mint fele (53 százaléka) szakképzett fizikai dolgozókra, 33 százaléka pedig szakképzetlenekre irányul. A kielégítetlen kereslet 14 százaléka irányul szellemi foglalkozásokra, ezen belül is döntően felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókból jelentkezik tartós hiány a versenyszektorban.

Kevesebb gyártósori összeszerelőt keresnek

Az ÁFSz kirendeltségei negyedévente megkérdezik a területükön működő cégeket a következő három hónapra tervezett létszámfelvételi és elbocsátási szándékaikról. Ebben a felmérésben a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak körülbelül 15 százaléka vesz részt. A felvenni illetve elbocsátani szándékozott létszámok toplistáját foglalkozásonként összeállítják - tudtuk meg Prima Vilmosnétól, a hivatal munkatársától.

2009 második negyedévében a vállalatok azt jelezték, hogy elsősorban a segéd- és szakmunkásokból van nagy hiány, több száz tartósipari munkást, erdészeti, vadászati, halászati foglalkozást űzőket, erdőgazdálkodási foglalkozásúakat, növénytermesztőket, mezőgazdasági munkákat végzőket, kubikost és kőművest keresnek. De nagy szükség lenne jól képzett fürdőüzemeltetési foglalkozásúakra, park- és kertépítő, -gondozókra, felszolgáló- és vendéglátó-ipari eladókra, tehergépkocsi-vezetőkre és szakácsokra is. Emellett látható, hogy valószínűleg a gazdasági krízis hatásai miatt visszaesett némileg az igény a gyártósori összeszerelőkre, a feldolgozóipari kezelőkre vagy a kézi anyagmozgatókra.

A DGS Global Research nemrégiben végzett felmérése felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig nagyon alacsony a mérnökök száma is. Az eredmények szerint a hiányszakmák között találjuk az értékesítőket, a számítógépes vagy minőségbiztosítási szakembereket, valamint a karbantartókat. A jogi és gazdasági területen, valamint a marketing- és az adminisztrációs munkaköröket betöltők számára viszont telített az álláspiac.

Szakmunkások és speciális tudású diplomások kellenének

Szekeres Katalin, a Manpower toborzási és marketing vezetője lapunknak elmondta: két fő területen tapasztalnak nagyobb szakemberhiányt. Kevés van jól képzett, tapasztalt, megbízható szakmunkásból, elsősorban is a klasszikus szakmunkásokat végzőkből: hegesztőből, lakatosból, pékből, cukrászból vagy éppen hentesből. Ennek az oka leginkább a rossz helyzetben lévő szakoktatás, bár mostanában elindult néhány ezt javító kezdeményezés, ennek a hatását azonban még nem érezni. Emellett sokszor azért nem találnak ilyen munkásokat a cégek, mert ezek az emberek saját vállalkozásban űzik az adott tevékenységet.

Emellett sokszor olyan szellemi pozíciókat sem tudnak betölteni a vállalatok, amelyek kapcsán valamilyen különleges elvárást támasztanak. Még mindig gond a nyelvtudás, különösen ha valamilyen szokatlan nyelvről vagy nyelvpárról van szó, ha például angol-portugál vagy francia-spanyol nyelvet beszélő munkatársra lenne szükség. Sokszor nem is feltétlenül vezetői szintre kell ilyen esetekben gondolni, hanem akár egy ügyfélszolgálatosra, aki egy-két, főleg különleges nyelvvel már jelentősen nagyobb eséllyel el tudna helyezkedni. Emellett fontos a nyelvtudás szintje is, hiszen sokszor azt tapasztalják a cégek, hogy a jelentkező sikeres vizsgát tett, mégsem tud megfelelően kommunikálni.

Ahogy a világ specializálódik, egyre inkább az tapasztalható, hogy a vállalkozások is speciális tudással rendelkező kollégákat keresnek. Hiszen az ő érdekük elsősorban az, hogy a lehető legkevesebb időráfordítással tanítsák be a felvett embereket úgy, hogy minél kevesebbet fektetnek be a képzésükbe.

Szekeres Katalin úgy látja, hogy a válság miatt nem jellemzőek a nagy strukturális változások, ami a hiányszakmákat illeti. Bár összességében mérséklődött a munkaerőhiány, hiszen sok cég jelzi, hogy könnyebben tölt fel bizonyos pozíciókat, mint korábban. Ugyanakkor az látható, hogy jóval kevesebb betanított munkát kínálnak a vállalatok, illetve a pályakezdő diplomások helyzete is jelentősen rosszabbodott.

Hogy miként alakul a hiányszakmák helyzete a válság után, azt nagyon nehéz előre látni - válaszolta felvetésünkre a toborzási szakember. Az biztosnak látszik, hogy nem visszarendeződés várható, hanem egyfajta strukturális változásra kell számítani, ami azt jelenti, hogy bizonyos munkakörökre várhatóan nem olyan létszámban lesz szükség, mint korábban. Ugyanakkor azt nehéz előre jelezni, hogy mely szakmákat fogja jelentősebben érinteni ez a piaci átrendeződés.

Több képzési programra lenne szükség

A Manpower munkatársa szerint kevés olyan program van, amelynek révén a közeljövőben fel lehetne tölteni a hiányszakmákat, pedig lenne igény a szakképzésre. A nyelvi képzés egy másik örök téma, ennek a hatékonyságán kellene jelentősen javítani, és azokat a szakmunkákban dolgozóknak is elérhetővé tenni. Ugyanis nagy létszámban lenne szükség olyan emberekre, akik megfelelő műszaki tudással gépek mellett dolgoznának, és alapszinten beszélnék a nyelvet, már csak azért is, hogy például megértsék a mai korszerű gépek hibaüzeneteit.

Bár nem kifejezetten hiányszakma, de mindez az asszisztensi pozíciónál is probléma: sok munkáltató ugyanis kénytelen diplomást felvenni ilyen munkakörre, mivel a középfokú végzettséggel rendelkezők többsége nem tudja magabiztosan a nyelvet. Sok esetben pedig erre szinte csak azért van szükség, hogy a külföldi főnökkel tudjon beszélni az a asszisztens. Ilyen esetben viszont elég nagy fluktuációval kell számolni, hiszen a főiskolások többsége fél-egy év múlva otthagyja őket, mert ennél többre vágynak.

Ami a képzéseket illeti, a szakemberek többsége egyetért abban, hogy sokkal több és hatékonyabb programra lenne szükség, de azért néhány jó kezdeményezésre volt példa a közelmúltban. Szolnok megyében például munkanélküliek szerezhettek képesítést hiányszakmákból a Társadalmi Megújulás Program (TÁMOP) keretében teljes egészében európai uniós pályázaton elnyert pénzből. Egyebek mellett gyümölcstermesztőnek, halásznak, hidegburkolónak, kályhakészítőnek és traktorosnak összesen harmincöten tanulhattak a hátrányos helyzetű regisztrált munkanélküliek. A program költsége 66,9 millió forintot tett ki.