Üzenet a HR-eseknek: nő a mobilitás a világ munkaerőpiacán
A világon minden három álláskereső közül kettő hajlandó lenne külföldre költözni egy állás kedvéért. Ez a meglepően magas arány sokat elárul a munkaerőpiac átalakulásáról - derül ki egy friss kutatásból, amelyet a világ egyik vezető tanácsadó vállalata, a The Boston Consulting Group (BCG), és a több mint ötven álláskereső website-ot tömörítő szövetség, a The Network végzett.
A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a világon sokfelé a pénzbeli javadalmazáson túl egyre nagyobb figyelem irányul az egyéb juttatásokra.
Különösen magas a külföldi munkavállalásra nyitottak aránya a fejlődő gazdaságú országokban, valamint azokban, ahol politikai bizonytalanság tapasztalható és néhány olyan országban is, amelyekre ez nem jellemző. Például Svájcban a megkérdezettek több mint 75 százaléka, Ausztráliában több mint 80 százaléka és Hollandiában több mint 90 százaléka azt mondta, fontolóra venné, elköltözzön-e más országba dolgozni - olvasható a 200 ezer válaszadóval készült, mobilitásról és munkavállalási preferenciákról szóló "Decoding Global Talent" című kutatás beszámolójában.
A BCG és a The Network 189 országban kérdezte meg az álláskeresőket, hogy milyen tényezők motiválják őket, és mely országokba költöznének szívesen. Az Egyesült Államok vezeti a szóba jöhető külföldi munkavállalási célországok listáját, a felmérésben megkérdezettek 42 százaléka tartja vonzó úti célnak. Ezt követi a másik két angolszász ország: Nagy-Britannia és Kanada, amelyet a megkérdezettek 37 százaléka, illetve 35 százaléka jelölt meg. A lista első tíz helyén lévő többi ország között van Németország, az erős gazdasággal rendelkező európai országok, továbbá azok, amelyeknek markáns a kulturális vonzereje.
A felmérés egyik legjelentősebb megállapítása arra vonatkozik, mitől érzik általában motiváltnak magukat az emberek a munkahelyükön. Noha a pénz továbbra is számít, a kutatás erős bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az egyéb juttatások már fontosabbak, mint a szigorúan anyagi szempontok. A munkahelyi elismerést valamennyi megkérdezett az első helyen említette a fontossági sorrendben. Két másik második és harmadik helyen szereplő "szoft" tényező - a kollégákhoz fűződő jó viszony és a munka-magánélet.
- A több mint ötezer fős magyarországi kutatás eredményei árnyalják ezt a képet - magyarázta Gerhardt Erik, a Profession.hu piacelemzője, aki elmondta, hogy míg a fejlettebb országokban a külföldi munkavállalás mögötti hajtóerő a világkép tágítása, tapasztalatszerzés, vagy a szakmai tudás elmélyítése, addig itthon nem meglepő módon a jobb megélhetés ígérete nagyon erős szempont a külföldi munkavállalásról hozott döntésben.
- A több mint 5000 válaszadó 50-60 százaléka dolgozik már, vagy lenne hajlandó külföldön dolgozni. Komoly jel, hogy a válaszadók többségében a 30 éveseknél idősebbek korosztályába tartoznak, ami egyben azt is jelenti, hogy a fiatal felnőttek élethelyzetétől eltérő, összetettebb életet is újrakezdene más országban.
- Nagy-Britanniában és Németországban is csak a megkérdezettek 44 százaléka mondja, hogy hajlandó külföldön elhelyezkedni. Ez kevesebb, mint a fele annak az aránynak, ami a hollandok külföldi munkavállalási hajlandóságát írja le, és jelentősen elmarad a svájciaké mögött is.
- A foglalkozás, a szakma nagyon erősen befolyásolja a mobilitást. A mérnöki és műszaki pályán dolgozók nagyobb valószínűséggel vesznek fontolóra egy külföldi állást. A legkevésbé azok mutatnak költözési hajlandóságot, akik az erősebben szabályozott területeken dolgoznak, pl. szociális munkások, vagy az egészségügyben dolgozók.
- Az életkor erősen befolyásolja azt, hogy mit keresnek az emberek egy munkahelyen. A karrierfejlődési lehetőségek fontosak a húszas éveikben járóknak, míg a harmincasoknál és a negyveneseknél, akiknél a családdal kapcsolatos teendők kerülnek előtérbe, a munka és a magánélet közötti egyensúly számít igazán. Ahogy az emberek öregszenek, ezeknek a tényezőknek a jelentősége elhalványul, és a legtöbb munkavállaló esetében előtérbe kerül a munka tartalmi része, vagyis az, hogy mekkora kielégülést ad nekik a munkájuk.
- Azok, akik majd külföldön vállalnak munkát, tulajdonképpen nem országokban, hanem városokban gondolkodnak, első helyre téve Londont, amit New York és Párizst követ.
- A világ munkaerőpiacán tapasztalható növekvő mobilitásnak és a dolgozók preferenciáiban megfigyelhető elmozdulásoknak komoly következményei vannak - mondja Carsten von der Linden, a The Boston Consulting Group főigazgatója és a beszámoló társszerzője. - Ha a kormányzati döntéshozók és a multinacionális vállalatok HR-vezetői nem veszik észre, hogy mi megy végbe, akkor egy nap könnyen arra ébredhetnek, hogy a legtehetségesebb dolgozóik kivándorolnak, és nem is térnek haza. Sokkal jobban jár, aki ennek az egyenletnek a másik oldalán van - tette hozzá.
Különösen magas a külföldi munkavállalásra nyitottak aránya a fejlődő gazdaságú országokban, valamint azokban, ahol politikai bizonytalanság tapasztalható és néhány olyan országban is, amelyekre ez nem jellemző. Például Svájcban a megkérdezettek több mint 75 százaléka, Ausztráliában több mint 80 százaléka és Hollandiában több mint 90 százaléka azt mondta, fontolóra venné, elköltözzön-e más országba dolgozni - olvasható a 200 ezer válaszadóval készült, mobilitásról és munkavállalási preferenciákról szóló "Decoding Global Talent" című kutatás beszámolójában.
Az Egyesült Államokban dolgoznának a legtöbben
A BCG és a The Network 189 országban kérdezte meg az álláskeresőket, hogy milyen tényezők motiválják őket, és mely országokba költöznének szívesen. Az Egyesült Államok vezeti a szóba jöhető külföldi munkavállalási célországok listáját, a felmérésben megkérdezettek 42 százaléka tartja vonzó úti célnak. Ezt követi a másik két angolszász ország: Nagy-Britannia és Kanada, amelyet a megkérdezettek 37 százaléka, illetve 35 százaléka jelölt meg. A lista első tíz helyén lévő többi ország között van Németország, az erős gazdasággal rendelkező európai országok, továbbá azok, amelyeknek markáns a kulturális vonzereje.
Mi motiválja a dolgozót?
A felmérés egyik legjelentősebb megállapítása arra vonatkozik, mitől érzik általában motiváltnak magukat az emberek a munkahelyükön. Noha a pénz továbbra is számít, a kutatás erős bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az egyéb juttatások már fontosabbak, mint a szigorúan anyagi szempontok. A munkahelyi elismerést valamennyi megkérdezett az első helyen említette a fontossági sorrendben. Két másik második és harmadik helyen szereplő "szoft" tényező - a kollégákhoz fűződő jó viszony és a munka-magánélet.
Jobb megélhetés miatt menne külföldre a magyar
- A több mint ötezer fős magyarországi kutatás eredményei árnyalják ezt a képet - magyarázta Gerhardt Erik, a Profession.hu piacelemzője, aki elmondta, hogy míg a fejlettebb országokban a külföldi munkavállalás mögötti hajtóerő a világkép tágítása, tapasztalatszerzés, vagy a szakmai tudás elmélyítése, addig itthon nem meglepő módon a jobb megélhetés ígérete nagyon erős szempont a külföldi munkavállalásról hozott döntésben.
- A több mint 5000 válaszadó 50-60 százaléka dolgozik már, vagy lenne hajlandó külföldön dolgozni. Komoly jel, hogy a válaszadók többségében a 30 éveseknél idősebbek korosztályába tartoznak, ami egyben azt is jelenti, hogy a fiatal felnőttek élethelyzetétől eltérő, összetettebb életet is újrakezdene más országban.
Nagy különbségek a világ munkaerőpiacán
- Nagy-Britanniában és Németországban is csak a megkérdezettek 44 százaléka mondja, hogy hajlandó külföldön elhelyezkedni. Ez kevesebb, mint a fele annak az aránynak, ami a hollandok külföldi munkavállalási hajlandóságát írja le, és jelentősen elmarad a svájciaké mögött is.
- A foglalkozás, a szakma nagyon erősen befolyásolja a mobilitást. A mérnöki és műszaki pályán dolgozók nagyobb valószínűséggel vesznek fontolóra egy külföldi állást. A legkevésbé azok mutatnak költözési hajlandóságot, akik az erősebben szabályozott területeken dolgoznak, pl. szociális munkások, vagy az egészségügyben dolgozók.
- Az életkor erősen befolyásolja azt, hogy mit keresnek az emberek egy munkahelyen. A karrierfejlődési lehetőségek fontosak a húszas éveikben járóknak, míg a harmincasoknál és a negyveneseknél, akiknél a családdal kapcsolatos teendők kerülnek előtérbe, a munka és a magánélet közötti egyensúly számít igazán. Ahogy az emberek öregszenek, ezeknek a tényezőknek a jelentősége elhalványul, és a legtöbb munkavállaló esetében előtérbe kerül a munka tartalmi része, vagyis az, hogy mekkora kielégülést ad nekik a munkájuk.
- Azok, akik majd külföldön vállalnak munkát, tulajdonképpen nem országokban, hanem városokban gondolkodnak, első helyre téve Londont, amit New York és Párizst követ.
Üzenet a HR vezetőknek
- A világ munkaerőpiacán tapasztalható növekvő mobilitásnak és a dolgozók preferenciáiban megfigyelhető elmozdulásoknak komoly következményei vannak - mondja Carsten von der Linden, a The Boston Consulting Group főigazgatója és a beszámoló társszerzője. - Ha a kormányzati döntéshozók és a multinacionális vállalatok HR-vezetői nem veszik észre, hogy mi megy végbe, akkor egy nap könnyen arra ébredhetnek, hogy a legtehetségesebb dolgozóik kivándorolnak, és nem is térnek haza. Sokkal jobban jár, aki ennek az egyenletnek a másik oldalán van - tette hozzá.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
24 ezer tanár teljesen kimaradt, a többieknek morzsák jutottak a béremelésből
Összesen 24 192 pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből – derül ki a Klebelsberg Központ adataiból. A teljesítményértékelés alapján a... Teljes cikk
Így változik a teljesítményértékelés a globális IT-szektorban
Az IT-óriás Infosys elindította éves teljesítményértékelési ciklusát, amelyben a hangsúly az önreflexión, a készségfejlesztésen és a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Közel félmilliót is kereshet egy parkolóellenőr – ilyen feltételekkel várják az új dolgozókat 1 hete
- Robotkutyák lépnek be a munka világába – félelmetes, mit tudnak 1 hete
- Nincs szorgalmas vagy lusta generáció - a Z a közös élményt keresi és nem akar belehalni a munkába 1 hete
- 8 őrülten jól fizető állás, amiről nem hittük volna, hogy létezik 1 hete
- AI a HR-ben: a jövő HR-ese nem adminisztrál, hanem érti az algoritmust 1 hete
- Ahol minden nap életveszély – Öt jól fizető állás, amit nem mindenki vállalna 2 hete
- 3000 eurós fizetés és ingyen szállás - indulnak a téli munkák Ausztriában 3 hete
- Bádogos 3 hete
- Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen? 3 hete
- Ezekben az országokban a legjobb nyugdíjasnak lenni 1 hónapja
- Nem az AI veszi majd el a munkahelyedet, hanem az, aki tudja használni 1 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?