Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 7 éve

Vállalatvezetés bencés módra: "ha az ember áll a középpontban, felvirágzik a lélek"

Rendhagyó konferenciát rendeztek a Pannonhalmi Főapátságban, melynek már a kezdete is meglepő volt: a résztvevők nyolcfős asztaloknál foglaltak helyet, ahol mindenki bemutatkozott asztaltársainak. A bencés atyák és Várszegi Asztrik főapát is beült az asztaltársaságokba, közvetlenségük első bizonyítéka rögtön tapasztalható volt. Kiderült, hogy sokan, sokfelől, az üzleti élet legkülönbözőbb szektoraiból érkeztek, hogy megtudják a választ: honnan a bencés derű és azt hogyan sajátíthatják el, miként tudják az itteni irányítási módszereket a kemény, profit-diktálta világban alkalmazni. Volt olyan vezető, aki egy évvel ezelőtt új csapatot épített, ám az összecsiszolódás nem volt fájdalommentes: a különböző értékrendszerrel rendelkező kollégák olyannyira nehezen találták meg egymással a hangot, hogy a cég vezetője úgy döntött, eljön a konferenciára és megpróbálja megtanulni a bencések közösségépítő módszereit. Volt, aki már 13 éve ugyanazokkal a kollégákkal dolgozik, és arra volt kíváncsi, vajon mennyire járnak jó úton, mennyire építettek hatékony közösséget.

A bencés regula, mint Szervezeti és Működési Szabályzat

A bemutatkozás után kezdődött a valódi konferencia. Várszegi Asztrik, a Pannonhalmi Apátság vezetője, főapátja arról beszélt, hogy a vezetésnek nem szabad uralkodnia, hanem szolgálnia kell. A jó vezető képes elérni, hogy a dolgozók ne szomorkodjanak, ne zúgolódjanak, és senki ne nyugtalankodjék. Az apátságban is ez a cél: ők Szent Benedek regulája szerint élik életüket - ahogy a főapát fogalmazott, a regula az ő Szervezeti és Működési Szabályzatuk (SzMSz). Nem szabad azt hinni, hogy a regula holmi önostorozó, rémes dolog, hanem egy valódi technikai kódex, melyben a feladatkörök, a jó vezető tulajdonságai, valamint az együttélés szabályai vannak leírva. Annyi a különbség, hogy míg az apát élet-, addig a vállalatvezető munkaközösséget vezet - de ettől a fő vezérelvek ugyanazok kell, hogy legyenek.

Először amerikai vezetési tanácsadóknál merült fel annak kérdése, hogy miként lehetne a bencés regulákat átültetni a vállalatvezetésbe. Hiszen papíron "szép" az, hogy legyünk derűsek és empatikusak egymással, de a kapitalista rendszer még nem erre a gondolkodásmódra épült. Ott nem számít a lélek, csak a profit. Ezen kell fordítani - ez a konferencia mondanivalója. És látszik, hogy meg is van a jobbító szándék, a törekvés a munkavállalók jól-létére, hiszen rengeteg vezető áldozta erre a konferenciára egy teljes napját. A főapát szerint, ha az ember áll a középpontban, felvirágzik a lélek. Ha nem csak állandó ellenőrzés és konkurenciaharc van, akkor a vállalat jobban fog teljesíteni. Ilyen szempontból minden cég felelős a társadalomért, ugyanis a kultúra, a morál, felülről jön lefelé, és ha a munkáltató arrogáns, akkor a munkavállalótól miért is várja el, hogy ő ne legyen az?

Anselm Grün, bencés szerzetes ebben a szellemben írt könyvet a Puma vezérigazgatójáról - azaz van már rá példa a világból, amikor egy vállalatvezető a profit helyett a lélekhez fordul. Nem véletlen, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen már évek óta tanítják a bencés regulákat, és úgy tűnik, a gazdasági élet eljövendő szereplőit érdekli is ez a fajta vezetői szemlélet. Sokan mondják, hogy az Y-generáció már más, már nem csak a profit mozgatja őket, hanem az embert helyezik a középpontba, éppen úgy, ahogy azt Szent Benedek tette.

Gazdaság és apátság - egymással megférő fogalmak

Ha már arról beszélünk, hogy miként lehet alkalmazni Szent Benedek reguláit a gazdaságban, akkor nem árt arról is szólni, hogy egyáltalán miért is kell gazdálkodnia egy apátságnak? Sok támadás érte Pannonhalmát az elmúlt években azért, mert a szakrális és karitatív feladatokon kívül más jellegű tevékenységbe is belekezdett: vendégházat és borospincét üzemeltet, van saját ásványvíz-palackozója és apátsági termékeket árusító ajándékboltja. Emellett persze vannak üzemeltetési-karbantartási egységei, hiszen egy ekkora rendszert működtetni kell. Ettől függetlenül, ahogy Hortobágyi Cirill perjel fogalmazott, nem az jut eszünkbe erről az intézményről, hogy vajon mekkora a mérlegfőösszege.

Mindezen tevékenységeket összefogja valami: a spriritualitás. Nekik ez olyan, mint a vállalatnak a profit - fogalmazott a perjel, nagy derültséget keltve. Amellett Pannonhalmán megvan minden, aminek meg kell lennie egy vezető vállalathoz: van itt tradíció (1000 éves), innováció (turizmus fejlesztése). Ez utóbbi olyan mértékben fejlődik, hogy míg 20 éve Pannonhalmán egy órát töltöttek az emberek, megnézték a kötelező látnivalókat és már ott sem voltak, addig ma az apátság 2-3 napra elegendő programot kínál nekik.

Hortobágyi Cirill atya egyenesen arra jutott, hogy a mátrixszervezetet nem a multinacionális vállalatok, hanem a bencések találták fel. A regula három nagy területen tízes csoportokba osztaná a szerzeteseket, pontosan úgy felosztva a tevékenységeket és a feladatokat, ahogy azt egy mátrixszervezet teszi. A delegálás hasonlóan ismert fogalom a bencés szerzetesen életében: a regula rendelkezik arról, hogy ki helyettesítheti a főapátot, kinek mi a feladata, ha valaki kiesik a munkából.

A perjel egyre több és több a vállalatvezetésben és a bencés apátság működésében rejlő párhuzamot tárt fel: a munkavállaló típusai is azonosak. A lelkes kezdő a bencéseknél a novícius, a profinak náluk a szénior felel meg, a kiégett munkavállaló a bencéseknél a zúgolódó és az önbizalom hiányos az egyházi terminológia szerint a visszariadó. A típusok kezelése is azonos: a kiégettnek coach kell (akit persze egyházi berkekben nem így hívnak), a profinak tudnia kell delegálni a feladatait, a lelkes kezdőnek át kell adni a tapasztalatokat és az önbizalom hiányost meg kell nyerni.

Egy kerekasztal beszélgetésen többek között a Telekom HR vezérigazgató helyettese, Somorjai Éva és Csentericsné Arnold Zsuzsanna, a Magyar Nemezi Bank HR igazgatója beszéltek arról, hogy a mai vezetésben egyre fontosabb a bencés gondolkodás, hiszen a lelket nem lehet megvenni. Az MNB-nél az emberközpontúságot, a Telekomnál az egészséget emelte ki a vezető - azaz foglalkozni kell magunkkal. Azért, hogy a munkavállalók egészségesek maradjanak, a vállalatnak is tennie kell, ezért mindkét cég egészségmegőrző programokat, sporteseményeket, családi napokat kínál.

A lényeg tehát, hogy a két világnak, az üzletinek és a szakrálisnak, muszáj nyitnia egymás felé. Ma már egyik sincs meg a másik nélkül, holisztikus szemléletre van szükség ezen a téren is. Az egyik világ non-profit, a másik for-profit, mégis meg lehet találni a kapcsolódási pontokat. Azt, hogy az üzleti világ nyit, már láttuk, akár abból is, hogy egy ilyen konferenciának van létjogosultsága, de honnan tudjuk, hogy az egyház is nyitni kíván? XVI. Benedek pápa enciklikájában világos utalások vannak arra nézve, hogy miként kell működnie az üzleti világnak - miként lehet a lelket megőrizve is profitot termelni.

  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Igaz mese egy kultúraváltásról

Igaz mese egy kultúraváltásról, avagy mitől lesz sikeres a szervezeti kultúra átalakítása. Andó Ildikó, a Vezetői Mesterműhely blog szerzőjének... Teljes cikk

Visszaesett a vállalatok beruházási szándéka

Jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során. Emellett a cégek többsége a beruházásokra szánt... Teljes cikk

IT és gépberuházások várhatók a cégeknél

Továbbra is erős beruházási szándék jellemzi a hazai kkv szektort, jelenleg a cégek 76%-a készül valamilyen fejlesztésre a következő egy év... Teljes cikk