Valóban megbecsülik a dolgozókat?

A munkaerőhiány leküzdésének legfontosabb pillére a munkaerő megtartása egy szervezeten belül. Ennek ellenére felmérésekből az derül ki, hogy a dolgozók hiányolják a megbecsülést a munkaadó részéről, ami a felmondások egyik fő oka lehet.

Legyen szó fizetésemelésről, pluszjuttatásról, vagy dicséretről, a munkáltatók módján bánnak ezek osztogatásával. Bár nagyon sok cég megértette már, hogy a jól elvégzett munkáért elismerést várnak el; sok helyen még az a szemlélet, hogy természetes dolog jól teljesíteni és extra feladatokat vállalni.

Gyakran hallani arról, hogy egy határozott időre távollévő kolléga munkáját szétosztják, megpróbálva ezzel a pár hónapos átmeneti időszakot átvészelni. Bizonyos szempontból érthető, hogy egy új munkatárs megtalálása és betanítása hosszabb időt vehet igénybe, egyszerűbb a szenior kollégákat megkérni a feladatok elvégzésére, hiszen ők már ismerik a belső folyamatokat, viszont mindez csúszásokhoz vezethet a saját munkájukban, túlórákhoz.

Másik példa, mikor a kilépő/átszervezett munkatárs feladatkörét átmenetileg kiadják a csapaton belül, az új dolgozó érkezéséig. Csak hetek-hónapok is eltelhetnek, a vezetőség előfordul, hogy már nem is gondolkodik további toborzásban. Gyakran elmarad az előzetes megbeszélés, az elhangzottak írásba foglalása, vagy a változtatásokat követően a tájékoztatás, esetleg a jutalom a plusz munkáért.

Előfordul, hogy olyan feladatokat is ellát egy dolgozó, amelyek nem feltétlen szerepelnek a munkakörében, vagy nem a képesítéséhez kötöttek. És ezt teszi, mondjuk azért, hogy folytathassa a munkát, vagy mert akinek a dolga lenne nem hajlandó azt elvégezni. Ez a fajta lelkiismeretesség sincs differenciálva.

Alapjába véve, úgy vélem, a feladatok szétosztásával vagy a plusz teendőkkel nincs probléma, ha az egyén vállalja a megbízást, és kellőképpen megbeszélik előtte az időtartamot, kompenzációt. Akkor van baj, ha ez elmarad, és egy idő után azt gondolja, hogy többet dolgozik, több időt tölt a munkahelyén ugyanazért a pénzért, több ember helyett dolgozik, vagy elvégzi a munkát a másik helyett.

Hosszabb távon ennek is inkább romboló hatása van, hiszen bizonytalannak és igazságtalannak fogja érezni ezt az állapotot még a legkötelességtudóbb munkavállaló is, melyből egy idő után menekülni akar. Éppen ezért kell felismernie a munkáltatónak a helyzetet, de ha nem így van, a dolgozó is jelezheti a problémáját.

Úgy gondolom, és talán ezzel sokan egyetértenek, hogy a vezetőnek alapból visszajelzést kell adnia az elvégzett munkáról, hiszen ezáltal érzi a kolléga, hogy figyelemmel kísérik a tevékenységét, része az egész folyamatnak. Egy méltányos értékelés alkalmával pozitív megerősítést kaphat, mellyel elismerik munkájának értékét, az esetleges hibákat pedig más hozzáállással fogja kijavítani, ha együtt találnak megoldást a felettesével.

Egy olyan szituáció, ahol extra elvárások is vannak a dolgozó felé, még nagyobb körültekintést és figyelmet igényel. Külső motivációval (mely lehet akár egy szóbeli elismerés, egyszeri jutalom, béremelés, ajándék utazás) egy belső lendületet is ad, mely inspirálóan hat a teljesítményre, és mindenképpen növeli az elkötelezettséget is.

Fotó: Pixabay


Dienes Mirtill
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ez a készség lesz a legfontosabb a HR-ben 2026-ban - interjú Nagy-Jakab Andreával

A HR adatvezéreltsége erősödik a Praktikernél. A rendszerszintű gondolkodás lesz a legfontosabb kompetencia a szakmában. Két gondolat Nagy-Jakab... Teljes cikk

Így spórolj a munkaidő-tervezéssel

Közeleg az év vége, a pénzügyi és HR büdzsé tervezetek vagy elfogadási vagy elfogadott fázisban vannak. Most a munkaidő-tervezést vesszük górcső... Teljes cikk

Kik uralják a LinkedInt? Íme a magyar felsővezetők toplistája

Az ötven legnagyobb magyar vállalat felsővezetőjének LinkedIn toplistáján az első helyen idén is a Jabilt vezető Kékesi Sándor végzett. Jelasity... Teljes cikk