Változtatnának januártól a kata szabályozáson
A kata adózási forma sávossá alakítását is támogatná az MKIK, 6 millió forint felett megjelenhet a 65 ezres fizetési kötelezettség. Aki pedig 3 millió forintot meghaladó összegben szerződik katás vállalkozással, akár 40 százalékos adóval is szembesülhet jövőre.
Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozókat - írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Parragh László, az MKIK elnöke azt mondta, egyik javaslatuk szerint a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kellene szolgáltatnia akkor, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. Ez egymillió forint felett most is így van, ám az MKIK álláspontja szerint a hárommillió forint feletti rész után majd bizonyos mértékű (akár negyvenszázaléknyi) adót kellene leróni. A pluszterhet nem a katás vállalkozó, hanem üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.
Parragh László szerinte ezzel eltűnne az adóelőny, s megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként - azaz lényegében színlelt szerződéssel - alkalmazzák dolgozóikat.
A kamara támogathatónak tartja a kata sávossá alakítását is. Például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig ötvenezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
A kata adózási forma hasznos, és a jövőben is szükség van rá, de alkalmazásának lehetőségét felül kell vizsgálni a gazdaság további fehérítése érdekében. A tisztességes gazdasági szereplők számára továbbra is fenn kell tartani ezt az adózási formát - mondta Parragh László.
Szerinte a változások legkorábbi dátuma 2021. január 1. lehet, hogy az érintettek fel tudjanak készülni.
A lapnak Parragh László, az MKIK elnöke azt mondta, egyik javaslatuk szerint a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kellene szolgáltatnia akkor, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. Ez egymillió forint felett most is így van, ám az MKIK álláspontja szerint a hárommillió forint feletti rész után majd bizonyos mértékű (akár negyvenszázaléknyi) adót kellene leróni. A pluszterhet nem a katás vállalkozó, hanem üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.
Parragh László szerinte ezzel eltűnne az adóelőny, s megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként - azaz lényegében színlelt szerződéssel - alkalmazzák dolgozóikat.
A kamara támogathatónak tartja a kata sávossá alakítását is. Például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig ötvenezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
A kata adózási forma hasznos, és a jövőben is szükség van rá, de alkalmazásának lehetőségét felül kell vizsgálni a gazdaság további fehérítése érdekében. A tisztességes gazdasági szereplők számára továbbra is fenn kell tartani ezt az adózási formát - mondta Parragh László.
Szerinte a változások legkorábbi dátuma 2021. január 1. lehet, hogy az érintettek fel tudjanak készülni.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?