Vannak területek, ahol még mindig nem jár fizetés a gyakornokoknak

Még mindig előfordul, hogy a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező szakmai gyakorlatért nem fizetnek a cégek - írja az Eduline. A Zyntern.com gyakornoki és pályakezdő munkákat ajánló állásportál vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, Kispál Zoltán a portálnak azt mondta, egyre kevesebb olyan gyakornoki munka van, amiért nem fizetnek a munkaadók, de még mindig előfordul, hogy a nagy cégek sem fizetnek a náluk gyakornokoskodó hallgatóknak. Hozzátette: a jogi gyakornoki munkák továbbra is fizetetlenek, de a pénzügyi, marketing vagy HR területen sem mindig jár pénz a hallgatóknak, rádásul sok szakon 100-120 órát, máshol egy vagy két félévet is felölel a gyakorlat időtartama.

Az Eduline-nak nyilatkozó jogászhallgató azt mondta, egyetemistaként nehéz olyan munkahelyet találni, ahol fizetést is adnak, mert a területen túl sok a pályakezdő hallgató, ezért a jogászirodák methetik, hogy alulfizetik a gyakornokot. Hozzáteszi, hogy a a kevés fizetést (vagy ingyenmunkát) kompenzálja, hogy sokat lehet tanulni egy jó ügyvédi irodánál, ami a diploma megszerzése után jól jön. 

A médiában elhelyezkedni próbáló, kommunikáció szakos egyetemistá is gyakran csak fizetetlen gyakornoki lehetőségek közül választhatnak. Olyan, nagy médiacégek is fizetés nélküli alkalmazottakat keresnek, amikről a hallgatók joggal gondolják, hogy beleférne a költségvetésükbe a gyakornokok fizetése. Kispál Zoltán szerint sok esetben azért nem fizetnek, mert a cégek, mert úgy állnak hozzá, hogy a szakmai gyakorlat az oktatás része. Pedig a jogszabály szerint a dolgozóknak hetente legalább a minimálbér tizenöt százaléka jár, ha a yakornoki idő meghaladja a hat hetet, viszont ha a ez idő alatt  hallgató nem dolgozza le a szakmai gyakorlat 100-120 óráját, akkor nem kötelező használni ezt a szabályt.  Kispál Zoltán szerint egyre több munkaadó jön rá, hogy érdemes valamennyi fizetést is adnia.

Eduline

fotó: unsplash