Ahogy egyre több vállalat vezeti be a generatív AI-eszközöket, köztük a ChatGPT vállalati verzióját, nemcsak a hatékonyság nő, hanem a dolgozók aggodalmai is. A Business Insider példája jól mutatja: miközben a vezetőség lelkes az AI lehetőségei iránt, a munkavállalókban egyre nő a bizalmatlanság – főleg azért, mert nem kaptak egyértelmű tájékoztatást arról, hogyan és milyen céllal figyelik az AI-használatukat. A kérdés így már nem csak technológiai, hanem bizalmi is: meddig támogat, és mikortól ellenőriz az AI?

A digitális munkavégzés terjedésével egyre fejlettebb megfigyelőrendszerek gyűjtenek adatokat a dolgozók viselkedéséről – akár érzelmeiket, kiégési kockázatukat is elemzik. Bár a cikkünk alapját képező jogi szakértői blog amerikai olvasóknak szól, az adatvédelmi kérdések Európában – így Magyarországon is – különösen aktuálisak.

Miközben a cégek egyre magabiztosabban alkalmazzák a mesterséges intelligenciát (AI), valójában csak a vezérigazgatók érzik magukat igazán felelősnek a technológia használatáért – derül ki az EY friss, nemzetközi kutatásából. A többi vezető vagy nem látja át az AI kockázatait, vagy nem tartja ezt feladatának. Közben a felhasználók aggodalma nő: adatvédelem, átláthatóság, félrevezető tartalmak. Az AI bevezetését így könnyen félreértések sora kísérheti.

A ChatGPT 2025. június 10-i globális leállása megmutatta, mennyire sérülékeny a mesterséges intelligenciára épülő munkavégzés. Az itbusiness.hu cikke szerint a világ egy pillanat alatt ráébredt: az MI már nem pusztán technológia, hanem olyan közszolgáltatás, amely nélkül sokan elakadnak – munkában, tanulásban, akár személyes ügyekben is.

Stratégiai irányváltást jelentettek be a Duolingonál: a nyelvtanuló alkalmazást működtető cég a jövőben komolyan épít a mesterséges intelligenciára, különösen tartalomgyártás és hatékonyságnövelés terén. Az "AI-first" stratégia nyomán az emberi munkaerő szerepe átalakul: csak akkor alkalmaznak új embereket, ha az adott feladat géppel nem végezhető el, és elvárás lesz, hogy mindenki jól tudjon együtt dolgozni az AI-val. Ez hosszú távon azt jelenti, hogy a gépesíthető munkakörök eltűnhetnek.

Az AI el fogja venni a munkánkat? Aki programozással, adminisztrációval vagy írással foglalkozik, annak számolnia kell ezzel. Más szakmákban a technológiai hatása még nem jelentős, de ez változhat – mutat rá az AI emberi oldalát és annak alkalmazásait bemutató Humanaugmented TikTok videója. Mit okozhat az automatizáció a gyártósorokon és a hétköznapi irodai munkakörökben? Kell félni vagy megijedni? A szakértő szerint a válasz egyszerre igen és nem.

A pandémia egyik hozadéka volt a home office elterjedése és ezzel együtt az internetes térben bonyolított megbeszélések is virágzásnak indultak. A videós meetingek a mindennapok részévé váltak, a szoftverek pedig jelentős üzletté, a fejlődés folyamatos. A statista.com várakozása szerint a bővülés 2022 és 2027 között 80% körül várható és eléri a 19 millárd dollárt. Nézzük kik a résztvevők és mit kínálnak nekünk.

A Nate nevű amerikai technológiai startup egy AI-alapú vásárlási asszisztensként reklámozta magát. Azt ígérte, hogy a felhasználók nevében automatikusan, mesterséges intelligencia segítségével tudja végrehajtani az online vásárlásokat. Valójában azonban nem AI dolgozott, hanem emberek: a cég kiszervezte a feladatokat Fülöp-szigeteki munkásoknak, akik manuálisan hajtották végre a mesterséges intelligenciának tulajdonított feladatokat. Az alapító ezzel megtévesztette a befektetőket, akik AI-technológiába fektettek - csalás miatti eljárás indult ellene - írja a Finextra.

Bill Gates amerikai üzletember, a Microsoft társalapítója szerint az elkövetkező évtizedben a mesterséges intelligencia fejlődése azt fogja jelenteni, hogy az emberekre a világ "legtöbb dolgához" már nem lesz szükség - sok szakmai tudást igénylő területen (pl. orvoslás, oktatás) az emberi szakemberek szerepe csökkenni fog. Bár ez gazdasági növekedést hozhat, komoly munkaerőpiaci átalakulásokat is eredményezhet - nyilatkozta egy showműsorban.

Izgalmas történet bontakozott ki két amerikai HR-technológiai startup ("unikornis") között. Az egyik cég ipari kémkedéssel vádolja a másikat és komoly csapdát eszelt ki, hogy ezt be is bizonyítsa. Az állítólagos kém végül egy fürdőszobában próbálta megsemmisíteni a bizonyítékokat, de az ügy egyre zavarosabb és egyre keményebb jogi csatába torkollik a The Register cikke szerint.

Ha valakinek van felesleges 12–14 millió forintja, januártól már Magyarországon is vásárolhat humanoid robotot. Mit gondolnak azonban erről a technológiáról és a mesterséges intelligenciáról (MI) a magyarok? El tudják-e képzelni, hogy a jövőben az Olimpián valamelyik sportágban egy robot hozza el az aranyat? Vagy akár az MI nyerje el a Nobel-díjat? Konzultálnának-e MI-orvossal vagy MI-ügyvéddel? Mutatjuk a legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményeit.

Mint az elméleti tapasztalat, a konstans változó, a pontos becslés, a nagyobbik fél, a negatív növekedés, az objektív vélemény, vagy az asszertív algoritmus. Ilyesfajta oximoronnak – egymásnak ellentmondó, sőt adott esetben egymást kizáró fogalmak, ironikusan tudálékoskodó együtthasználatának – gondolom a manapság oly’ divatos adatvezérelt HR kifejezést: adatok és mintázatok alapján szeretnénk megalapozott és villámgyors, emberi erőforrást érintő döntéseket hozni, teljesen megfeledkezve arról, hogy amiről egyébként döntünk, az kevésbé "ami" (erőforrás), jóval inkább "aki" (emberi), sőt mi, akik dönteni akarunk sem „amik” (törzsszámok az ügyviteli rendszerben), hanem „akik” (egy elő munkaközösség tagjai) vagyunk! Papp Tamás István HR szakember véleménycikke.

Egy friss kutatás szerint a nőknek kisebb valószínűséggel ajánlottak fel lehetőséget az AI-val kapcsolatos továbbképzésre.

Az IT-sok munkájáról kevés szó esik, pedig olyan fontos feladatokat végeznek, mint a kiberfenyegetések elhárítása vagy az olyan fejlesztések bevezetése, amivel a vállalkozás versenyképes lehet.