Miközben a mesterséges intelligencia (AI) világszerte egyre inkább beépül a mindennapi munkavégzésbe, Magyarország a sereghajtók között kullog. A friss kutatások szerint nálunk szinte alig használják az AI-t munkahelyi környezetben, miközben a lakosság bizalma meglepően magas – vagyis a lehetőség adott, csak a gyakorlat hiányzik - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. sajtóközleményéből.

Rengeteg idő megy el heti és napi szinten megbeszélésekkel, hogy a meetingek valóban hatékonyak legyenek, és a szó ne szálljon el nyomtalanul, nem árt, ha a tartalmunkról jegyzet is készül. Legutóbb cikkünkben a legelterjedtebb meeting szoftverekkel és az azok adta lehetőségekkel foglalkoztunk, most pedig a jegyzetelő szoftvereket vesszük sorra. Adunk néhány tippet, hogy melyikből, mit lehet kihozni.

Bemutatta az OpenAI a GPT-5-öt, amely már a komplex, szakértői szintű feladatokban is versenyre kel az emberrel. Az új modell hatékonyságnövelő eszköz lehet a cégek kezében, miközben alapjaiban formálhatja át a munkaköröket és a szükséges készségeket.

Ahogy egyre több vállalat vezeti be a generatív AI-eszközöket, köztük a ChatGPT vállalati verzióját, nemcsak a hatékonyság nő, hanem a dolgozók aggodalmai is. A Business Insider példája jól mutatja: miközben a vezetőség lelkes az AI lehetőségei iránt, a munkavállalókban egyre nő a bizalmatlanság – főleg azért, mert nem kaptak egyértelmű tájékoztatást arról, hogyan és milyen céllal figyelik az AI-használatukat. A kérdés így már nem csak technológiai, hanem bizalmi is: meddig támogat, és mikortól ellenőriz az AI?

A digitális munkavégzés terjedésével egyre fejlettebb megfigyelőrendszerek gyűjtenek adatokat a dolgozók viselkedéséről – akár érzelmeiket, kiégési kockázatukat is elemzik. Bár a cikkünk alapját képező jogi szakértői blog amerikai olvasóknak szól, az adatvédelmi kérdések Európában – így Magyarországon is – különösen aktuálisak.

Miközben a cégek egyre magabiztosabban alkalmazzák a mesterséges intelligenciát (AI), valójában csak a vezérigazgatók érzik magukat igazán felelősnek a technológia használatáért – derül ki az EY friss, nemzetközi kutatásából. A többi vezető vagy nem látja át az AI kockázatait, vagy nem tartja ezt feladatának. Közben a felhasználók aggodalma nő: adatvédelem, átláthatóság, félrevezető tartalmak. Az AI bevezetését így könnyen félreértések sora kísérheti.

A ChatGPT 2025. június 10-i globális leállása megmutatta, mennyire sérülékeny a mesterséges intelligenciára épülő munkavégzés. Az itbusiness.hu cikke szerint a világ egy pillanat alatt ráébredt: az MI már nem pusztán technológia, hanem olyan közszolgáltatás, amely nélkül sokan elakadnak – munkában, tanulásban, akár személyes ügyekben is.

Stratégiai irányváltást jelentettek be a Duolingonál: a nyelvtanuló alkalmazást működtető cég a jövőben komolyan épít a mesterséges intelligenciára, különösen tartalomgyártás és hatékonyságnövelés terén. Az "AI-first" stratégia nyomán az emberi munkaerő szerepe átalakul: csak akkor alkalmaznak új embereket, ha az adott feladat géppel nem végezhető el, és elvárás lesz, hogy mindenki jól tudjon együtt dolgozni az AI-val. Ez hosszú távon azt jelenti, hogy a gépesíthető munkakörök eltűnhetnek.

Az AI el fogja venni a munkánkat? Aki programozással, adminisztrációval vagy írással foglalkozik, annak számolnia kell ezzel. Más szakmákban a technológiai hatása még nem jelentős, de ez változhat – mutat rá az AI emberi oldalát és annak alkalmazásait bemutató Humanaugmented TikTok videója. Mit okozhat az automatizáció a gyártósorokon és a hétköznapi irodai munkakörökben? Kell félni vagy megijedni? A szakértő szerint a válasz egyszerre igen és nem.

A pandémia egyik hozadéka volt a home office elterjedése és ezzel együtt az internetes térben bonyolított megbeszélések is virágzásnak indultak. A videós meetingek a mindennapok részévé váltak, a szoftverek pedig jelentős üzletté, a fejlődés folyamatos. A statista.com várakozása szerint a bővülés 2022 és 2027 között 80% körül várható és eléri a 19 millárd dollárt. Nézzük kik a résztvevők és mit kínálnak nekünk.

A Nate nevű amerikai technológiai startup egy AI-alapú vásárlási asszisztensként reklámozta magát. Azt ígérte, hogy a felhasználók nevében automatikusan, mesterséges intelligencia segítségével tudja végrehajtani az online vásárlásokat. Valójában azonban nem AI dolgozott, hanem emberek: a cég kiszervezte a feladatokat Fülöp-szigeteki munkásoknak, akik manuálisan hajtották végre a mesterséges intelligenciának tulajdonított feladatokat. Az alapító ezzel megtévesztette a befektetőket, akik AI-technológiába fektettek - csalás miatti eljárás indult ellene - írja a Finextra.

Bill Gates amerikai üzletember, a Microsoft társalapítója szerint az elkövetkező évtizedben a mesterséges intelligencia fejlődése azt fogja jelenteni, hogy az emberekre a világ "legtöbb dolgához" már nem lesz szükség - sok szakmai tudást igénylő területen (pl. orvoslás, oktatás) az emberi szakemberek szerepe csökkenni fog. Bár ez gazdasági növekedést hozhat, komoly munkaerőpiaci átalakulásokat is eredményezhet - nyilatkozta egy showműsorban.

Izgalmas történet bontakozott ki két amerikai HR-technológiai startup ("unikornis") között. Az egyik cég ipari kémkedéssel vádolja a másikat és komoly csapdát eszelt ki, hogy ezt be is bizonyítsa. Az állítólagos kém végül egy fürdőszobában próbálta megsemmisíteni a bizonyítékokat, de az ügy egyre zavarosabb és egyre keményebb jogi csatába torkollik a The Register cikke szerint.

Ha valakinek van felesleges 12–14 millió forintja, januártól már Magyarországon is vásárolhat humanoid robotot. Mit gondolnak azonban erről a technológiáról és a mesterséges intelligenciáról (MI) a magyarok? El tudják-e képzelni, hogy a jövőben az Olimpián valamelyik sportágban egy robot hozza el az aranyat? Vagy akár az MI nyerje el a Nobel-díjat? Konzultálnának-e MI-orvossal vagy MI-ügyvéddel? Mutatjuk a legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményeit.