A vezetők 90 százaléka szerint a következő öt évben a munkaerő felét is át kell képezni, ahogy a mesterséges intelligencia fejlesztései elterjednek a munkahelyeken.

Azok a dolgozók, akik attól tartanak, hogy robotok helyettesítik őket, nagyobb valószínűséggel számolnak be stresszről és nagyobb eséllyel gondolnak a felmondásra – derül ki egy friss kutatásból.

A felmérésben a nagy cégeknél a mesterséges intelligenciával rendelkező pályázók 36 százalékponttal nagyobb valószínűséggel kaptak meghívást interjúra, mint a kis- és középvállalkozásoknál.

Már régen elmúltak azok az idők, amikor minden szerződést és számlát papír alapon, postai úton kellett eljuttatni a célszemélyhez, és egy ideje már a céges irattárakat is szerverekre cseréltük. A mai napig vannak viszont olyan feladatok, amelyeket manuálisan vagy személyesen végzünk – ahelyett, hogy már elérhető technológiai megoldásokra bíznánk magunkat. Íme öt olyan tevékenység, amit már a jelenleg elérhető eszközökkel is könnyen digitalizálhatnánk a mindennapokban.

A vezérigazgatók nagy része szerint az AI sikere inkább az emberek elfogadásán múlik majd, mint magán a technológián.

Ha a munkatársak részletekre lebontva láthatják a többiek beosztását, tartózkodási helyét és a munkahelyük, irodájuk telítettségét, könnyebben össze tudják hangolni a közös munkát és találkozókat. A Microsoft újonnan bemutatott Microsoft Places alkalmazása ezt a folyamatot egyszerűsíti le egy mindenki számára hozzáférhető rendszerrel.

Legfrissebb kutatásában a Boston Consulting Group (BCG) arra kereste a választ, hogy vajon a nők és a férfiak milyen arányban fogadják el a generatív mesterséges intelligenciára (GenAI) épülő alkalmazások használatát.

A munkahelyek alig több mint negyede tervezi, hogy idén generatív AI-képzést kínál dolgozóinak.

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról és a szakértők máris a vészharangokat kongatták. A fordulatot a legtöbben a mesterséges intelligencia számlájára írják, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak a piacból a low-code platformok is. Vajon tényleg gyökeresen átalakul a munkaerőigény a szoftverpiacon? Milyen projekteknél célszerű low-code platformokkal dolgozni és mikor érdemes inkább kerülni? A Stylers Group csokorba gyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Az új technológiáknak, köztük a teljesítményt mérő eszközöknek, robotoknak és mesterséges intelligencia alapú szoftvereknek való kitettség a munkahelyen rossz hatással van az emberek életminőségére - derül ki az Institute for the Future of Work úttörő tanulmányából, melyről a Guardian számol be.

Németországban és Ausztriában tízből négy tanuló fér hozzá az AI-hoz az osztályteremben, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban ez az arány tízből kettő, Olaszországban és Franciaországban pedig még kevesebb. A szakértők szerint az AI-eszközökkel kapcsolatos képzés hiánya azzal a kockázattal jár, hogy a gyerekek nem lesznek egyenlően felkészülve, hogy kilépjenek a munkaerőpiacra.

Vajon mit tartogat 2024-ben a mesterséges intelligencia? 2023-ban minden eseményen téma volt az AI és ember kapcsolata, hatása egymásra. HR szempontból a tavalyi évet leginkább az tematizálta, hogy az AI vajon elveszi a munkánkat, vagy sem. Hogyan tudja az ember megtartani egyediségét a munkahelyen? Schubauer Krisztina, nemzetközileg akkreditált business coach, szervezeti kultúra designer, kommunikációs és employer branding stratéga véleménycikke.

A brit gazdasági szakos hallgatók szerint az ügyfélszolgálati munkakörökre lesz a legnagyobb hatással a mesterséges intelligencia - derül ki egy kutatásból, ami azt mérte fel, mennyire áll készen az AI használatára munkaerőpiacra hamarosan belépő korosztály.