Tavaly 42 százalékkal, 23 millió forintra emelkedett a kiemelt adózók körében az adóvizsgálatra jutó átlagos megállapítás összege, ami annak tudható be, hogy a revizorok kevesebb, de alaposabb vizsgálatokat folytattak az érintetteknél - olvasható a Napi Gazdaságban.

Amióta a pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta, hogy a cégek tavaly októberben 1,6 millió alkalmazottra kértek kedvezményt a 125 ezer forintos minimumjárulékalap után történő fizetési kötelezettség alól, számos sajtóorgánum, illetve televíziós műsor 1,6 millió minimálbéresről beszél.

Az adóhivatal januártól átvette a magán-nyugdíjpénztári bevallások kezelését, de a munkáltatóknak és a kifizetőknek a decemberre vonatkozó, január 12-éig beadandó magán-nyugdíjpénztári bevallásokat még a pénztáraknak kell küldeniük, és a tagdíjakat is a korábbi számlákra kell utalniuk. A váltás a januárról szóló, vagyis februárban esedékes bevallásoknál válik „élessé”. Ezeket ugyanis már az APEH-nak kell továbbítani, az e-bevallással együtt - írja a Napi Gazdaság.

A napokban számos adó- és járulék beadásának és megfizetésének határideje jár le. Január 12-ig többek közt az szja- és a különadó-előleget, az evát, az ekhot, a munkaadói és a munkavállalói járulékokat kell megfizetni. Olvassa el részletes tájékoztatónkat!

A napokban több helyen is úgy értelmezték a minimális járulékalap kapcsán tett bejelentést az 1,6 millió alkalmazott után, hogy ők mindannyian minimálbérnek megfelelő összeget keresnek - írja a Napi Gazdaság. A cikk szerint a KSH adataiból az derül ki, hogy a leginkább érintett ágazatokban közelebb van a járulékalap a 100 ezer forinthoz, mint a minimálbérhez. Arról, hogy valójában hány munkavállaló kap minimálbért, sem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a szaktárca nem rendelkezik adatokkal, sőt becslésekkel sem - olvasható az újság mai számában. Minimálbér felett: nincs menekvés További adózási tudnivalók

Csütörtökön kezdték folyósítani a megemelt összegű nyugdíjakat: átlagosan négy, de sok esetben akár tíz százalékkal is magasabb lett a havi járandóság. Az intézkedés összesen 3,1 millió embert érint, ám másként változtak az öregségi és az özvegyi nyugdíjat kapókra vonatkozó szabályok.

Rövidebb ügyintézési időt, csökkenő értékű biztosítéki elvárásokat, kevesebb adminisztrációt és átláthatóságot ígérnek a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ létrejötte kapcsán. Az elutasított pályázóknak panaszlehetősége lesz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél.

Az adóhivatal (APEH) januártól átvette a magán-nyugdíjpénztári bevallások kezelését, de a munkáltatóknak és a kifizetőknek a decemberre vonatkozó, január 12-éig beadandó magán-nyugdíjpénztári bevallásokat még a pénztáraknak kell küldeniük, és a tagdíjakat is a korábbi számlákra kell utalniuk.

A román munkaerőpiac újabb megrázkódtatás előtt áll: a már jelenleg is Nyugat-Európában dolgozó 2-2,5 millió munkavállaló után további 1,5 millió román fog külföldön elhelyezkedni az elkövetkezendő hónapokban.

Halász- és virágkötő mestereket is képeznek a Magyar Agrárkamara felnőttképzésein, melyekre évente 50-100 millió forintot fordít a szervezet.

Kevesebb pályakezdő alkalmazására és a foglalkoztatottság mérsékelt növekedésére számít a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Az építőiparban még mindik tartós a munkaerőhiány, de megoldást jelenthet ha több külföldi munkavállaló érkezik.

A két új uniós tagállam csatlakozásával a kormány elfogadta azt a jogszabályt is, amely a román és bolgár munkavállalók magyarországi foglalkoztatását rendezi. A hiányszakmákban rugalmasabb lesz a foglalkoztatás, a munkavállalási engedély azonban egyelőre megmarad.

A februárban induló keresztféléves képzés az utolsó lehetőség, amellyel meg lehet úszni a tandíjat - írja a Népszabadság. A cikk szerint ezekre január 15-ig lehet jelentkezni. Aki ezt kihagyja, annak 2008-től már fejlesztési részhozzájárulást kell fizetnie - írja a lap, mely szerint egyébként ennek mértéke minden egyetemen és főiskolán azonos lesz: alapképzésben évi 105, mesterképzésben pedig 150 ezer forint.