Még készülnek azok a tanulmányok, amelyek figyelembe vételével a magyar kormány döntést fog hozni arról, engedélyezze-e, és ha igen, milyen mértékben 2007. január 1-jétől a román állampolgárok magyarországi munkavállalását. Erről a külügyminiszter beszélt csütörtökön. Nincs még döntés, nagyon sok szempontot figyelembe kell venni, a többi között a meglehetősen rossz kelet-magyarországi munkaerőpiaci helyzetet, valamint a romániai magyar közösség érdekeit is - mondta Göncz Kinga egy budapesti találkozón, amelyet a MÚOSZ külpolitikai szakosztálya szervezett. A külügyminiszter szerint a döntési lehetőségek között van az átmeneti és a részleges korlátozás is. Kitért arra, hogy jelenleg is Romániából érkezik a legtöbb külföldi munkavállaló Magyarországra, akik részben illegálisan dolgoznak. Göncz Kinga arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában viszonylag nagy a készség az emberekben a külföldi munkavállalásra.

Pál Árpád közgazdász, egyetemi adjunktus tölti be október 1-jétől a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatói posztját - deült ki a BÉT sajtótájékoztatóján

Csütörtökön délelőtt 10 órakor befejeződött a patikusok kétórás tiltakozó demonstrációja - értesültek országszerte az MTI tudósítói.

Az idén a június-augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3,946 millió, a munkanélkülieké 314 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,4 százalék volt. Ez 0,1 százalékos növekedés a május-júliusi, és 0,2 százalékos a tavalyi június-augusztusi időszakhoz képest, de 0,3 százalékos javulás az idei január-márciushoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Magyarország nem zárkózik el a román és bolgár munkavállalók elől, ugyanakkor a munkaerőpiac részleges megnyitását szorgalmazná. Döntés év végére várható a kérdésben. Mindkét ország migránsait az anyagiak motiválják a külföldi munkavállalásra - írja a Világgazdaság.

A jövő év júliusában indul el a kormány őszre beígért Start Plusz és Start Extra programja. A foglalkoztatást járulékkedvezményekkel támogató két program tervezetét pénteken tárgyalja az Országos Érdekegyeztető Tanács. A program 2007-ben akár 64 ezer új munkahelyet teremthet.

A kormány szerdai döntése értelmében 1,2 százalékos visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelést kapnak a nyugdíjasok novemberben - írja a Napi Gazdaság.

Az utóbbi hetekben több hír is érkezett, hogy a vállalati szféra felszívja az elbocsátott vagy a következő hónapokban elbocsátandó köztisztviselőket, közalkalmazottakat. A munkaügyi tárca négy cég közel négyezer üres álláshelyével bíztatta, nyugtatta a munkájukat vesztett közszolgákat. A kép azonban az állásajánlatokat alaposabban szemügyre véve nem ilyen rózsás.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) honlapján tegnap reggel 8 óra óta lekérdezhetők azoknak a vállalkozásoknak az adatai, amelyeknek nem rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, emiatt közbeszerzés vagy egyéb pályázat útján két évig nem juthatnak állami megrendeléshez, forráshoz - értesült a Világgazdaság.

Ha az adózó még ma bejlentést tesz, úgy az általa bejelentett a minimálbér duplájánál alacsonyabb jövedelem után kell járulékokat fizetnie. Ha mindez elmarad, úgy legalább a minimálbér kétszerese után kell járulékokat fizetnie az adózónak, ami havi 30 ezer forintos többletköltséget jelent, ha eddig csak a minimálbér után járó közterheket fizette. Mivel ma hazánkban mintegy egymillió ember fizet járulékokat a minimálbér után, a büdzsé akár 200-250 milliárdos többletbevételhez is juthat jövőre.

Feketelistát készített az Országos Munkaügyi Főfelügyelőség. A listán 4500 olyan hazai vállalkozás szerepel, amelyeket jogerős határozatban marasztaltak el munkaügyi vétség miatt. A szankciók kemények, a munkaügyi szabályszegésen kapott vállalkozások elesnek az állami támogatástól, és nem indulhatnak a közbeszerzési pályázatokon sem. A tét nagy, a főfelügyelőség éppen ezért jelentős eredményeket vár a most közzétett listától. Zalkai Zsófi összeállítása.