A kormány pályázat révén érdekeltté tette a munkaadókat a távmunka magyarországi elterjesztésében, ennek keretében 2002. és 2005. között mintegy 3 ezer távmunkahely jött létre - hangsúlyozta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter annak kapcsán, hogy megjelent a Távmunka Fehér Könyv, amelyet a szakma kedden konferencia keretében vitat meg.

A Fidesz elnöke napirend előtti felszólalásában a kis- és középvállalkozások körbetartozásának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A kérdés megoldására egy munkahelygarancia-törvény elkészítését javasolta. Gyurcsány Ferenc válaszában úgy kommentálta a felvetést, hogy várja a konkrét javaslatot, bár már többször bebizonyosodott, ezek az ötletek alaptalanok.

Az idén 11 ezer fő vett részt a közmunka-programban, a tendencia nő, az elsődleges munkaerőpiacra való visszajutás aránya azonban továbbra is alacsony - foglalta össze a 2005. évi közmunka-program tapasztalatait az Országos Közmunkatanács elnöke. Sándor László a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén elmondta: az idén központi forrásból 3,3 milliárd forintot, a pluszforrásokkal és önrészekkel együtt csaknem 7 milliárd forintot költöttek a tartósan munkanélküliek időszakos foglalkoztatására. Ismertetése szerint az átlagos fizetés esetükben a minimálbérnél pár ezer forinttal volt magasabb.

Osztrák és német munkalehetőséget keresnek leginkább a magyarok, pedig ezen országok nem tervezik munkaerő-piacuk megnyitását, ami megnehezíti a munkavállalást. A liberalizált munkaerő-piaccal rendelkező országokat lassan fedezzük fel, Nagy-Britanniában például az összes külföldi munkavállaló három százaléka magyar - írja a Napi Gazdaság.

A magyar dolgozók körében tízből négy alkalmazott határozottan gyengének tartja a fizetését összehasonlítva más, az iparágon belüli cégeknél elérhető jövedelemmel - derül ki a Mercer Kft. munkavégzéssel kapcsolatos felméréséből.

Még mindig osztrák és német álláslehetőségeket keresnek leginkább a magyarok, holott ezen országok nem tervezik munkaerő-piaci szabályozásuk enyhítését, ami jócskán megnehezíti a munkavállalást német nyelvterületen - írja a NAPI Gazdaság. A cikk szerint a liberalizált munkaerőpiaccal rendelkező országokat lassan fedezik fel: Nagy-Britanniában az összes külföldi munkavállaló három százaléka magyar.

A világ munkavállalóinak a fele napi két dollárnál kevesebbet keres - írta legfrissebb munkaerőpiaci jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Juan Somavia, az ILO vezérigazgatója kiemelte: a pénteken közzétett jelentés legfontosabb üzenete, hogy a politikában eddig nem jelentett prioritást a jobb munkahelyek és fizetések biztosítása a munkavállalók számára.

Az idén az ellenőrzött budapesti adózók mintegy 80 százalékánál találtak kisebb-nagyobb hibát a fővárosi revizorok. Az arány általában hasonló szokott lenni. A főváros az adóügyosztály vezetője szerint teljesíteni tudja adóbevételi tervét.

Az európai Parlament és a Tanács az egyeztető bizottságban megállapodásra jutott a közúti közlekedésben dolgozók munka-és pihenőidejéről, valamint ellenőrzésükről és a rájuk kiszabható büntetésekről is.

Decemberben csúcsra járnak a munkaközvetítők

Elszaladhatnak a reálkeresetek

A magyarországi nemzetközi vállalatoknál 2005-ben 11 százalékkal emelték a dolgozók jövedelmét, a következő évre azonban csak 5-6 százalékos emelést terveznek. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara bérezési tanulmánya szerint a szakképzett munkavállalók négyszeresét keresik a felső vezetők.

Évente a kórházban dolgozó ápolónők egyötöde elhagyja a pályát. A fővárosi kórházak egy része uniós támogatással próbálja meg vonzóvá tenni ezt a szakmát. 120 millió forintos pályázatot nyert a Heim Pál Gyermekkórház. Öt budapesti kórházzal együttműködve 300 GYES-ről visszatérő ápolónő kap elméleti és gyakorlati átképzést, hogy mihamarabb munkába állhasson. A képzési program szükségéről és kidolgozásáról Harmat Györgyöt, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatóját kérdezte a Gazdasági Rádió. Krupanics Dóra összeállítását hallják.