Egy pénzügyminisztériumi belső körirat szerint az önkormányzatok és a minisztériumok egy fillér támogatást sem kapnának a jövőre tervezett 6,5 százalékos béremelésre

A Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint az elmúlt 12 évben - az 1994-es, illetve a 2003-as és 2004-es kisebb növekedés mellett - ugyan folyamatosan csökkent a közszférában a teljes munkaidőben dolgozók száma, de így is mindössze 48,3 ezerrel dolgoztak teljes munkaidőben kevesebben 2004-ben állami alkalmazásban, mint 1992-ben.

Munkaidő szempontjából felzárkozhatunk nyugat-európához, hiszen míg ott növelni szeretnék, nálunk csökkenteni akarják a szakszervezetek a munkával töltött órák számát- írja a Napi Gazdaság

15,5 százalékkal emelkedett azoknak a betöltetlen álláshelyeknek a száma, melyekbe felsőfokú végzettségű munkatársakat várnak, derül ki a AGR Graduate Recruitment Survey 2004 kutatásából.

Azok a munkavállalók, akik olyan betegségekben szenvednek, mint a HIV, a szklerózis multiplex vagy a rák, a jövőben jobb kilátásokra számíthatnak Nagy-Britanniában.

A köztisztviselők illetményemelését a kormány újabb elbocsátásokhoz köti. A közhivatalok létszámtartaléka fogyóban van ugyan, de egyelőre még van hova nyúlni, derül ki a Népszabadság cikkéből.

Ötmilliárdos keretet különített el a kormány, melyet az önkormányzatok a leépítésekhez ígényelhetnek. A támogatott elbocsátások a közszféra korcsúsodásához nyújthatnak segítséget - írja a Világgazdaság.

Az új fizetésképtelenségi törvény koncepciója szerint - amely az ősszel kerül a kormány elé - magánvagyonukkal is felelhetnek a cégvezetők, ha elmulasztják a csődbejelentést

A Németország-szerte jellemző megszorítások a bankok esetében is valószínűsíthető, vélekednek a szakemberek. A szakszervezetek és a munkaadóknak sikerült nyélbe ütni az új kollektív megállapodásokat.

A KSH számításai szerint 2003-ban 104 350 forint volt a létminimum értéke egy háztartásra (két felnőtt és egy gyerek) számítva. 8,9 százalékkal nőtt 2002-höz képest, ami meghaladja az infláció ütemét.