Az elmúlt évtizedekben nálunk is alaposan megváltozott a munka világa. A mezőgazdaságban dolgozók száma 15 év alatt 12 százalékkal csökkent, a szolgáltatási ágazat pedig már a munkavállalók hatvan százalékát foglalkoztatja, írja a Népszabadság.

Az európai munkavállalók számára a hosszú munkaidő és a bürokrácia, a magyaroknak a rossz vezetői kommunikáció rontja leginkább a munkahelyi hangulatot. A bérszínvonal minden országban hangulatrontó tényező, írja a Világgazdaság.

Alkalmazottak ezrei hagyják ott állásukat, mert belépésükkor nem kapják meg a létfontosságú tájékoztatást sem új munkakörükkel kapcsolatban. Főleg a kommunikációs szektorban nem kommunikálnak a már ott dolgozók az új belépőkkel.

A magyar munkavállalási korú lakosság csaknem 40 százaléka nem vesz részt a munkaerőpiacon, derül ki egy aktuális elemzésből. Ez egyben azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a gazdaságilag inaktív népesség aránya.

A legtöbb cég a külföldi munkavállalókat betanított és szakmunkára alkalmazza, főleg az építőparban és az elektronikai iparban, de egyre nagyobb az igény a képzett külföldi munkaerő, például a mérnökök iránt, értesült a Világgazdaság.

A magyar tőke egyelőre nem jelent meg számottevő mértékben az Európai Unió piacán, az ottani cégek viszont szívesen bízzák magyar menedzserekre a keleti terjeszkedést, írja a Napi Gazdaság.

A brit temetők és krematóriumok nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha a területen dolgozó alkalmazottak ezrei beváltják fenyegetésüket, és valóban sztrájkba lépnek.

A jövőben jelentősen változhatnak az uniós vállalatvezetőkre vonatkozó előírások: nőhet a felelősségük, és korlátozni kívánják az általuk betöltött posztok számát is. Egy most publikált felmérés szerint az európai vezérigazgatók komolyan tartanak azoktól a szabályoktól, amelyek a vállalatoknál elkövetett esetleges visszaélések esetén őket is felelőssé tennék.

Növekszik a rés a cégek irányítóinak és az alkalmazottainak juttatása között, állítja a BBC Online cikke. A különbség a főnöki fizetések emelkedése miatt nő: 2003 és 2004 júniusa között 16,1 százalékkal lett több az átlagos vállalatigazgatói fizetés Nagy-Britanniában.

Az előírt határidőre mindössze hat ország teremtette meg az európai részvénytársaság létrehozásának jogi feltételeit - írja a Bruxinfo.