A családi ezüstöt is betolták a cégbe, de megérte

"A több éve húzódó gazdasági válság nem kímélte a családi vállalkozásokat sem. Az építőipari szereplők továbbra is szenvednek az alacsony beruházási kedv és teljesítmény miatt, de talán még jobban sújtja őket a pénzügyi bizonytalanság, a sorozatosan "bedőlő" generálkivitelezők okozta pénzügyi veszteség" - mondta a Piac & Profitnak Bárány László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke.

A gazdasági válság a lakosság vásárlóerejét sem kímélte, ezért azok a családi vállalkozások, akik közvetlenül vagy közvetve ezt a fogyasztói szektort szolgálják ki, szintén nehéz helyzetben vannak. "A 2013-as év utolsó két hónapját leszámítva tapasztalataink szerint a lakossági fogyasztás csökkent, a vásárlók árérzékenyebbek lettek. Összességében elmondható, hogy a családi vállalkozások - a gazdasági válság éveiben - ha kellett, betolták a családi ezüstöt is a vállalkozásukba" - hangsúlyozta Bárány László, aki szerint szerencsére már mutatkoznak a válság enyhülésének, a fogyasztás bővülésének a jelei.

Gyorsan döntenek

Hasonló eredményre jutott a KPMG és az European Family Business közös felmérése, eszerint a gazdasági válság okozta új gazdasági környezet adta kihívásokhoz való alkalmazkodásukban sokat segít a vállalkozásoknak a gyors döntéseket lehetővé tevő szervezeti struktúra, valamint a változásokat elfogadó kultúra.

A felmérésben megkérdezett családi vállalkozások többségének, 54 százalékának pozitív kilátásai vannak a következő 6-12 hónapra. A válaszadók 43 százalékának nőtt, 26 százalékuknak pedig stagnált a forgalma az elmúlt fél évben. A megkérdezettek 76 százaléka munkavállalóinak számát is emelte vagy szinten tartotta az elmúlt hat hónapban (40 százalék növelte, 36 százalék szinten tartotta). További pozitív jel, hogy a felmérés szerint a válaszadók 92 százaléka gondolkodik beruházási lehetőségekről, és 57 százalékuk az EU-n belül szeretne beruházni. Ez azt mutatja, hogy a családi vállalkozások még mindig látnak lehetőséget az unió területén belül való bővülésre.

"A családi vállalkozásokra jellemző, hogy ugrásra készen várják a gazdaság növekedését, közép és hosszú távú terveik vannak a bővülésre, fejlesztésre. A különböző gazdasági előrejelzéseknek megfelelően vannak optimista és kevésbé optimista forgatókönyveik. Az ehhez szükséges döntéseket a családi fórumon hozzák meg, figyelembe véve a vállalkozás teherbíró képességét és kockázat vállaló hajlandóságát is. A többségünk véleménye az, hogy 2014-ben beindul a gazdasági növekedés - ágazati területektől függő mértékben és intenzitással" - hangsúlyozta lapunknak Bárány László.

Optimisták, de lenne min javítani

Bár a családi vállalkozások többsége pozitív képet festett a jövőről, maradt néhány jelentős kihívás: továbbra is nehéz hitelhez jutni, ezt a válaszadók 51 százaléka emelte ki. A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a szabályozási keretrendszert is lehetne fejleszteni az egyszerűsítés irányába. A vállalkozások 62 százaléka szerint az egyszerűsített adószabályok, 57 százalékuk szerint a munkapiaci szabályozások egyszerűsítése lenne leginkább pozitív hatással üzletükre.

Az érdekképviseleti egyesület elnöke szerint általában az adózás mértéke - legyen az cégadózás, vagy SZJA - kielégítő, jelentős változásokat ebben nem is várnak a családi vállalkozások. "Azonban az adminisztrációs terhek - a beígértekkel ellentétben - nem csökkentek, sok esetben növekedtek. Időszerű lenne ennek gátat szabni, sőt ezek jelentős csökkentése sem lenne ördögtől való. A jogszabályokkal kapcsolatban pedig sajnos azt tapasztaljuk, hogy - a jó szándék mellett - néhány új pénzügyi, számviteli szabályozás nem életszerű, a gyakorlatban nem hajtható végre" - mondta Bárány.

Példaként említette a harminc napos fizetési határidő jogszabályi rögzítését, vagy a késedelmi kamat felszámítását. Véleménye szerint mivel a magyar gazdaság sajnos még nem pörög és a cégek nagy részének pénzügyi helyzete is gyengélkedik, nyilvánvaló, hogy a kényszer-finanszírozás gyakorlata a gyenge beszállítók részéről még hosszú távon része lesz a gazdasági rendszernek. "Ezt egy nem betartható jogszabállyal alá dúcolni nem túl szerencsés dolog" - emelte ki.

Még mindig gond az utódlás

Speciálisan a családi vállalkozások problémájaként Magyarországon egyre égetőbb gond a cégutódlás kérdése. Bárány László szerint ez annál is inkább a fontos, mert a gazdasági rendszerváltás óta is eltelt 20-24 év, tehát az alapító, vagy első generációs szerző csoport néhány éven belül a valódi nyugdíjkorhatárt elérve döntéshelyzetbe fog kerülni. A legtöbb akkor alapított hazai családi vállalkozást most az a kérdés foglalkoztatja, hogy van- e családban alkalmas utód, vagy utódok, akik tovább viszik a céget, vagy esetleg a cégeladás gondolata is felmerülhet? A helyzetet árnyalja, hogy a magyar fiatalok körében tragikusan alacsony a vállalkozási hajlandóság.

"A legjobbak, a legfelkészültebbek tudják a megoldást. De hát ettől ők a legjobbak. Az a nemzetközi tapasztalat, mely szerint tíz sikeres családi vállalkozásból hét tönkre megy, vagy megszűnik amiatt, hogy nem volt jól előkészítve és levezényelve a generációváltás, arra sarkall bennünket, hogy az ehhez szükséges tudást nagyon gyorsan elsajátítsuk és használjuk. Az egyesületünk viszonylag fiatal (öt éves), de máris annyi értékes tapasztalatot sikerült összegyűjtenünk és megosztanunk egymással, hogy ennek hatására több családi vállalkozásnál is a generációváltás "intenzív szakaszába" lépett" - mondta a szakmai szervezet vezetője.

Ugyanakkor a KPMG felmérése szerint a magyar családi tulajdonú cégek jellemzően nem foglalkoznak kellő mélységben a vezetés, vagy a tulajdonlás utódlásának kérdéseivel, hogyan lehet megosztani a családi vállalkozás irányításával járó terheket családon belül, vagy családon kívül, milyen feltételekkel lehet finanszírozókat, vagy befektetőket bevonni, illetve hogyan lehet értékesíteni a társaságot - közölte Mádi-Szabó Zoltán, a magyarországi KPMG családi vállalkozásokért felelős csoportjának vezetője.

Az utódlás lehet a családi vállalkozások rákfenéje

A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, mely más cégeket nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érint. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell néznie a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is.