Csődeljárás alatt a WeWork - nem működik a coworking?

A 2010-ben indult WeWork megosztott munkaállomásokat adott bérbe olyan szabadúszóknak és kisebb cégeknek, startupoknak, akiknek nem érte meg folyamatosan fenntartani egy irodahelységet. Jelenleg több mint 700 ilyen helyszínt üzemeltetnek, melyeknek nagyjából 730 ezer bérlőjük van. Néhány éve a világ egyik legértékesebb startupjának tartották - írja a BBC nyomán a HVG. Egy rosszul sikerült tőkebevonási kísérlet és a világjárvány miatti home office aztán végleg betett a cégnek. Hiába pumpált beléjük a többségi tulajdonos, a japán SoftBank dollártízmilliárdokat, az sem segített. Csak idén az első félévet egymilliárd dolláros mínusszal zárták. Vajon bezárása az iparág végét is jelenti? 

A HVG cikke szerint több kutatás is alátámasztja, hogy a dolgozók egyre kevesebb időt töltenek az íróasztaluknál. Világátlagban a munkahelyi fülkék és íróasztalok 36 százaléka lehet teljesen kihasználatlan manapság az XY Sense munkahelyi foglaltságérzékelő szolgáltató jelentése szerint. Emellett a használtak 29 százalékát legfeljebb három órán keresztül hasznosítják egy munkanapon. Megjegyezték, összességében az irodák kihasználtsága a világjárvány előtti szint 50 százalékánál jár manapság.

A dolgozók és a vezetők viszont a Boston Consulting Group kutatása alapján egyaránt azon a véleményen vannak, hogy a munkaidő legalább harmadát az irodában kellene tölteni. Azonban úgy tűnik, ezt az időt elsősorban nem az íróasztaloknál töltik az emberek. Az XY Sense felmérése szerint mégis az irodák teljes alapterületének 80 százalékát az egyéni munkaállomások foglalják el.

A Coworking Munkahelyek Németországi Szövetségének (BVCS) elnöke, Tobias Kollewe szerint a WeWork a rossz gazdálkodás iskolapéldája és kudarcáról nem az iparág tehet.„A coworking igenis sikertörténet” – állítja Kollewe. A hibrid munkavégzés lesz a coworking iparág mozgatórugója. Míg a koronavírus-járvány után közvetlenül még sokan maradtak otthon, mára a kép vegyesebb lett: a munkaidő egyre inkább a home office, a céges és a közösségi irodahasználat között oszlik meg. Ezzel párhuzamosan a bérleti szerződések is változnak: a vállalatok 41 százaléka már a rövidebb bérleti szerződéseket részesíti előnyben, és a flexibilis munkaterületek iránti kereslet is növekszik. „Főleg a Z generáció motivációira jellemző, hogy ők egyszerűen nem akarnak lakóhelyet váltani egy új munkahely kedvéért. Otthonról dolgozni a konyhában vagy a nappaliban? Ez számukra hosszú távon nem lehet megoldás” – véli Kollewe.

Magyarországon ez a műfaj még gyerekcipőben jár – nyilatkozta a DW Magyarnak Filep Szilvia, az idén áprilisban indult Co-working Hungary iparági szövetség alapítója. Míg Magyarországon jelenleg 30-40 coworking vállalkozás működik, csak Barcelonában háromszáznál, Lisszabonban száznál is több. Budapest mellett vidéken is egyre több coworking iroda nyílik: lényegében az összes nagyvárosban van ilyen, és egy-két olyan településen is, ahol sok a nagyvárosi, kisgyerekes-családos beköltöző. 

HVG