Hétfőtől péntekig az irodában - mint a "régi szép időkben"?

Az Amazon igazgatója szeptember 16.-án hétfő reggel egy hivatalos emailben közölte az összes munkavállalójával, hogy a vállalati kultúra megerősítése, a jobb együttműködés, valamint az ügyfelek felé nyújtott maximális teljesítmény érdekében a cég úgy döntött, hogy mindenkit visszahív az irodába dolgozni.

Az új irányelv szerint mindenki kap íróasztalt, de további részletek egyelőre nem ismertek. Az biztos, hogy a dolgozóknak már csak néhány hónapjuk maradt arra, hogy az életüket úgy alakítsák át, hogy 2025. januárjától újból heti öt napot kell az irodába bejárni.

Vajon a kötelező irodai jelenlét csendes elbocsátáshoz vezet?

Számos Amazon alkalmazott úgy véli, hogy a Dell, Disney és az X példáját követve az RTO (Return-to-Office) bevezetése egyfajta “csendes elbocsátás” üzenetet hordoz magában. A csendes elbocsátás olyan gyakorlat, amikor egy munkaadó olyan feltételeket teremt, amelyek arra késztetik a dolgozókat, hogy önként távozzanak. A munkahelyi jelenlét kötelezettsége gyakran olyan munkavállalók számára válik terhessé, akik távol élnek az irodától, vagy akiknek családi vagy egyéb kötelezettségeik miatt nehéz az állandó fizikai jelenlétet megoldani. A Dell miután visszahívta a dolgozókat az irodákba, új szabályzatukkal előírták, hogy az alkalmazottak negyedévente legalább 39 napot jóváhagyott irodahelyiségben kell tartózkodjanak, és bár a távmunka továbbra is lehetséges, azok, akik ezt választják, nem jogosultak előléptetésekre. Az X tulajdonosa, Elon Musk szerint, azok a kollégák, akik heti öt napot az irodában töltenek a “hardcore” hozzáállásukat bizonyítják. Musk egyébként ezt már két évvel ezelőtt a Tesla dolgozóitól is elvárta, amikor is minimum (!) 40 órás  heti irodai munkavégzést követelt meg a dolgozóitól. 

Az Amazon egyik mérnöke, jelenleg munkát keres a LinkedIn-en és kritikusan jellemezte a vállalat új rendelkezését. Az ötnapos irodai visszatérés (RTO) bevezetését sajnálatosnak nevezte, kifejtve, hogy számára a munka a megélhetést jelenti, és nem kíván részt venni „élőszereplős szerepjátékban vagy képmutatásban”. Ez a vállalati munkakörnyezetet kritizáló megjegyzés tovább erősíti Kristi Coulter korábbi véleményét, aki 12 évet töltött az Amazonnál vezetői pozícióban. Egy tavalyi interjúban a cég irodai munkakörnyezetét úgy írta le, hogy az „olyan, mintha az ember lassan megölné magát” a nagynyomású légkör, a folyamatos stressz és a túlzottan hosszú munkanapok miatt.

A rugalmas munkavégzés hatékony működésének hatásai

A hibrid munkamodell egyenértékű 8%-os fizetésemeléssel

Nick Bloom a Stanford Egyetem professzora elsőként reagált egy LinkedIn posztban az Amazon RTO szabályára. Véleménye szerint: 

• A kilépési arányok növekedésére lehet számítani az Amazon új irányelvei nyomán. A Trip.com kutatási eredményei alapján felidézte, amikor a teljes munkaidős irodai jelenlétet háromnapos hibrid munkavégzésre csökkentették, a kilépési arányok 35%-kal estek vissza. 
• A munkavállalók számára a hibrid munkamodell olyan értékű, mintha 8%-os fizetésemelést kapnának, így ennek megszüntetése a dolgozók szemében egyenértékű lehet egy 8%-os fizetéscsökkentéssel. 
• Általánosságban elmondható, hogy a kutatási adatok nem támasztják alá az Amazon állítását, miszerint az irodai együttműködés eredményesebb, ha a munkavállalók napi szinten jelen vannak. 
• Ha az Amazon belső szabályzatai továbbra is az ötnapos irodai jelenlétet követelik meg, azok az előírások nagy valószínűséggel egy éven belül enyhülni fognak. 
• Az ötnapos irodai jelenlét fenntartása korlátozza a vállalat azon képességét, hogy olyan tehetségeket vonzzon, akiket korábban távmunkában foglalkoztatott – és ez különösen hátrányosan érintheti a megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit is.

Bloom azt is kiemelte, nem hiszi, hogy más vállalatok követni fogják az Amazon példáját. Véleménye szerint nagy valószínűséggel más amerikai nagyvállalatok mint például a Microsoft jól jöhetnek ki ebből a helyzetből, mivel központjuk ugyancsak Seattle-ben található, ugyanakkor hibrid munkavégzési lehetőséget ajánlanak alkalmazottainak, ami vonzó alternatívát jelenthet a rugalmas munkavégzést előnyben részesítő munkavállalók számára.

Megéri feladni a rugalmasságot, miközben a versenytársaink profitálhatnak belőle?

A rugalmas munkavégzés - legyen az távmunka, vagy hibrid modell - lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hogy földrajzi korlátok nélkül válasszák ki a legalkalmasabb szakembereket. Ha ezt a lehetőséget megfelelő tudatossággal kihasználják, akkor a vállalati kultúra megőrizhető és tovább erősíthető a magas színvonalú munkavégzés által. Különböző kutatások eredményei igazolják, hogy a hibrid munkamodell pozitív hatással van mind a munkáltatókra, mind a munkavállalókra. Az Egyesült Királyságban például a munkavállalóknak lehetőségük van már az első munkanaptól rugalmas munkavégzést kérni, és a kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy a rugalmas foglalkoztatás kereteit tovább finomítsa és szabályozza.

Radikális RTO hatásai

Az elmúlt 1-2 évben Magyarországon is szemtanúi lehettünk néhány cég drasztikus lépéseinek az irodai visszahívást tekintve. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy számos olyan munkáltató is van, amely sikeresen felismerte a rugalmas foglalkoztatási formák hosszú távú előnyeit, és ezek továbbra is szerves részét képezik a működésüknek. Néhányat említve a teljessége igénye nélkül, például a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary megtalálta a hibrid modellre történő átállás hatékony módját, az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. lehetőséget adott munkavállalóinak arra, hogy a munkaidő felében bárhonnan végezhessék a munkájukat, a TcT Group és a JobCTRL pedig a pandémiát követő időszakban megszavaztatta dolgozóival és náluk a távmunka megoldás nyert. (Szerk.Megj: a Magyar Távmunka Szövetség „Távmunka jó gyakorlatok” blog-interjúsorozatában a legjobb vállalati gyakorlatokat folyamatosan keresi és gyűjti.) 

A Magyar Távmunka Szövetség küldetése, hogy elősegítse a rugalmas és távoli munkavégzési formák elterjedését, támogatva a munkáltatókat jó gyakorlatok bemutatásával és távmunkával kapcsolatos szakmai fejlődés előmozdításával. A civil szervezet szilárdan hisz abban, hogy az innovatív munkamódszerekbe történő befektetés hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vállalatok sikeresen adaptálódjanak a változó munkaerőpiaci környezethez, miközben megőrzik és erősítik versenyképességüket a globális piacon. 

Ehlers Diána
Magyar Távmunka Szövetség

Nyitókép: Freepik