Visszacsinálnák, de nem lehet: itt tart a home office Magyarországon

Nagyon eltérő a cégek belső szabályozása, ami a hibrid munkavégzést szabályozza, vagyis azt, hogy a dolgozók miként végzik otthon a munkájukat és miként az irodában – mondta a HR portálnak Kápolnás Vera, az Office@Home hibrid munkavégzés tanácsadója, trénere. A főként irodai munkát végző cégek jelentős része – itthon bő kétharmada – valamilyen módon biztosítja az otthoni, távoli munkavégzést. A home office és a távmunka között egyébként a köznyelv nem tesz különbséget, jogi szempontból a távmunkát a törvény szabályozza, míg a home office kereteit általában céges szabályzatban fektetik le – szögezte le a szakember.

Jelenleg a heti 2/3 illetve 3/2 napos megosztás a jellemző a munkahelyi és az otthoni munkavégzés tekintetében, nagyon ritka a teljes idejű távolléti munka. A helyszín szabályozásában viszont teljes eltérések vannak: van olyan cég, amelyik nagyon szigorú és azt is megkötötte, hogy a dolgozónak mennyi időn belül kell beérnie az otthoni munkavégzésből, ha úgy adódik a helyzet, (így praktikusan az ország másik végéből nem dolgozhatott a munkavállaló) sok cég pedig a munkavégzés helyét, körülményeit is szabályozza, mások nem jelölik meg a munkavégzés helyét – vázolja a saját tapasztalatait Kápolnás Vera.

A covid előtt egyébként a gyártócégek teljes mértékben elzárkóztak a home office bevezetéséről, most már nagyon vegyes a kép: vannak olyan munkaadók, amelyek a gyártáshoz szorosan nem kötődő, irodai feladatokban engedik az otthoni munkavégzést, ez a típusú munka azonban még mindig a teljes mértékben irodai jellegű cégeknél jellemző inkább. A lokációt tekintve jellemzőena budapesti vállalatoknál merül fel a home office-ra való igény (nyilván főként az utazási idő miatt) illetve olyan térségekben, ahol a munkavállalói rendelkezésre állás kevésbé elérhető, így az otthon munkavégzés engedélyeztetésével tágítják a fizikai kört a dolgozók számára.

Dolgozni, de milyen körülmények között?

Hogy a cégek mit adnak az otthoni munkavégzéshez a dolgozóiknak, az sem egységes. A legtöbb helyen, ahol laptop van az irodában, ott természetesen az otthoni munkavégzésben is ezt az eszközt használja a munkavállaló. A szakember tapasztalatai szerint az a ritkább, hogy plusz számítógépet biztosítanak a cégek, aki otthon dolgozik, az általában a saját irodában is használt gépén teszi. Az otthoni berendezés viszont kevésbé megoldott.

A járvány kitörése után egyes helyeken a munkavállaló hazavihette a székét és az asztalát, amivel a munkavállalók éltek is, a Covid után azonban ezeket vissza kellett vinni az irodába. A járvány idején több cégnél is egyszeri juttatást adtak a dolgozónak, hogy ebből biztosítsa az otthonában az irodai bútorzatot. A legtöbb vállalat azonban azt mondja, hogy ha szeretnél otthonról dolgozni, akkor alakítsd ki magadnak a körülményeket. „Nagyon sajnálatos, hogy ezzel kapcsolatban nem mindenhol van valódi elvárás. Egyes cégeknél fotóval kell bizonyítanod, hogy megfelelő munkaállomást alakítottál ki otthon, de sok cég ezzel nem törődik, ami egyébként nem feltétlenül anyagi kérdés, hanem sokkal inkább odafigyelés kérdése. Egészségvédelmi és végső soron hatékonysági kérdés is, ahogy a munkavállaló milyen körülmények között, például milyen széken ülve dolgozik. Ha 3/2-es bontásban otthonról dolgozunk, akkor a munkaidőnk felét home office-ban töltjük és miközben a munkahelyen jó esetben a legergonomikusabb körülmények között végezzük a munkánkat, otthon pedig a hokedliről dolgozunk a konyhaasztalnál. Ezeknek komoly negatív egészségügyi hatásai vannak” – vázolta Kápolnás Vera.

A szakember hozzátette: a covid alatt – a felmérések szerint – többeknél egyértelműen előjöttek olyan egészségügyi problémák, (derékfájás, látásromlások, stb.) amelyek a nem megfelelő munkakörülmények miatt alakultak ki. Heti 2-3 napot laptopról esetleg telefonról dolgozni asztali gép helyett teljesen más testtartást, fizikai igénybevételt jelent, ami jobban erodálhatja a dolgozó fizikumát. Az is problémás, ha ilyen meleg nyarakon, amelyet épp magunk mögött hagytunk, klíma nélküli lakásban 30 fokban dolgozik valaki otthon. A pillanatnyi koncentrációcsökkenésen túl hosszú távon ez is egészségromboló hatással bírhat. Ha ezeket összegezzük, évek múlva, tartós egészségügyi problémák esetén ezek következményei rendszeres betegeskedés, teljesítményromlás formájában visszaszállhatnak a cégre.

Nem könnyen mérhető az otthoni munkavégzés

A home office működés nagyon jó tükre annak, hogy a vállalati működés mennyire hatékony. Az irodai munkában nagyfokú a látszat lehetősége, vagyis, ha valaki ott ül a gép mögött és kopogtatja a klaviatúrát, akkor ő dolgozik – ha nincs nagyfokú folyamat és feladat alapú működés a cégnél. Ez akkor bukik ki, hogy ha a home office-ba engedett munkatárstól nem érkezik meg a kívánt teljesítmény. Sokan ilyenkor nem értik, hogy „de hát az irodában olyan jól dolgozott, akkor hogy hogy otthon nem”? Valószínűleg az a kolléga az irodában sem dolgozott jól, csak a látszatát keltette annak. Aki az irodában jól dolgozik, az is dolgozhat rosszabb hatékonysággal otthon, ha például egyénileg nem olyan jól bánik az idejével, mint amikor az irodában zajlik a munkavégzés.

A home office minőségét a cégnél folyó munkaszervezés is meghatározza, amely a kommunikációban, a feladatok kiosztásában, számonkérésében, az egyéni felelősség megjelenésében, a vezetői felkészültségben is megnyilvánulhat. Arra vonatkozóan nincs gyakorlat, hogy az otthoni munkavégzés esetében, hogy nézzen ki a munkaidő. Vannak cégek, melyeknél csak az a kritérium, hogy időben elvégezzen a dolgozó a feladattal, míg más munkaadónak az is fontos, hogy egy időben dolgozzanak a munkavállalói, arra az esetre, ha esetleg szükséges lenne az irodában lévő illetve az otthonról dolgozók közti interakció.

Home office mindenáron?

Az is előfordulhat, hogy egy cégnek nem „jön be” az otthoni munkavégzés, mert mérhetően romlik emiatt a teljesítmény – ismerteti a tapasztalatokat a szakember. Elképzelhető, hogy ilyenkor teljesen felszámolja a cégvezető ezt a lehetőséget, de a legtöbb helyen csak annyit tudnak ilyen esetben tenni, hogy csökkentik az otthonról ledolgozható napok számát – bár kérdéses, hogy ez mennyire jelent megoldást. Akkora ugyanis egyes iparágakban a munkaerőpiaci nyomás a home office-ra, hogy felmondanának a munkavállalók, ha nem biztosítaná a cég számukra ezt a lehetőséget, akkor viszont nagy bajba kerülne a munkaadó. „A jó hozzáállás ilyen esetben szerintem az, ha a cég őszintén közli a dolgozókkal, hogy ez nem jól működik és együtt megpróbálják megkeresni az okokat, hogy miért van ez? Ha a cég ilyenkor elkezd szervezetet, működést fejleszteni, annak valós eredménye lesz” – tette hozzá Kápolnás Vera. A home office megszüntetése a tapasztalatok szerint nem oldja meg a problémát. Ehhez kapcsolódik, hogy valóban érdemes-e bemenni az irodába? Mert, ha az irodából kapcsolódik be valaki egy online meetingbe és ilyen tevékenységekkel megy el a nap fele, akkor a munkavállaló nem biztos, hogy látja annak értelmét, hogy bemenjen dolgozni. Fontos lenne az irodai lét elkötelezettség erősítő hatását, kommunikációs hatását, csapatépítő hatását kiaknázni, amelyek a vállalati teljesítményt erősítik – tette hozzá a szakember.