Elbocsátás: mikor lehet egy írásos nyilatkozatot közöltnek tekinteni?

A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb nyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezek viszont csak akkor fejtik ki joghatásukat, ha a címzettel szabályosan közlik őket. Például, nem elég a felmondást megírni, át is kell adni a munkavállalónak. Fontos ezért pontosan ismerni azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, mikor lehet egy írásos nyilatkozatot közöltnek tekinteni.

A legegyszerűbb helyzet, ha az írásos nyilatkozatot átadjuk a címzettnek, vagy a nevében átvételre jogosult más személynek. Az nem feltétel, hogy az átadásra munkaidőben, vagy a munkavégzés helyén kerüljön sor. Az átadó lehet a nyilatkozatot tévő fél személyesen, de bárki más is eljárhat a nevében, akár egy futár, vagy küldönc is. Az írásos nyilatkozat postai úton is közölhető. Az új Munka Törvénykönyve bizonyos feltételek mellett írásbelinek minősíti az elektronikus dokumentumot is. Ez akkor lesz közölt, amikor a címzett vagy az átvételre jogosult más személy részére hozzáférhetővé válik (pl. az e-mail megérkezik a postafiókba, az SMS elolvasható a mobil készüléken).

A nyilatkozat közlése akkor válik bonyolulttá, ha a címzett - megsejtve, hogy reá nézvést hátrányos közlemény érkezik - nem hajlandó azt átvenni, illetve az elől igyekszik kitérni. Például, a létszámcsökkentési hírek alapján a munkavállaló hívás ellenére nem hajlandó megjelenni a HR osztályon, vagy a felmondási szándékról értesülve engedély nélkül elhagyja a munkahelyet, vagy kirohan az irodából. Nagyon fontos tudni, hogy a törvény alapján a nyilatkozatot akkor is közöltnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az említett esetekben tehát a nyilatkozatot a közlés megkísérlésének időpontjában közöltnek kell tekinteni, annak joghatásai beállnak, függetlenül attól, hogy a címzett végül is nem tudta meg, mi áll a nyilatkozatban.

A közlés megkísérléséről, illetve a címzett reakciójáról valamilyen bizonyítékot mindenképpen érdemes készíteni, mivel vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént. Bizonyíték lehet egy írásbeli jegyzőkönyv, amelyet két tanú is aláír, de akár a történteket rögzítő biztonsági kamera felvétele is.

A postai úton feladott küldemények közül megkülönböztetett helyet foglal el a tértivevényes küldemény. Ebben az esetben a címzettnek aláírásával igazolnia kell, hogy a küldeményt mikor vette át, és ez az igazoló szelvény postai úton visszaérkezik a feladóhoz. Így a feladó kezében lesz egy okirati bizonyíték arra nézve, hogy nyilatkozatát mikor közölte a címzettel. A tértivevényes küldeményekhez kapcsolódik a kézbesítési vélelem intézménye. Ez azt jelenti, hogy a tértivevényes küldeményként közölt nyilatkozatot bizonyos esetekben automatikusan közöltnek kell tekinteni, és a címzettnek kell az ellenkezőjét bizonyítania, ha ezt vitatja.

Így a törvény alapján a kézbesítés megkísérlésének napján közöltnek kell tekinteni a tértivevényes küldeményt, ha az átvételt a címzett megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult. Ilyenkor a kézbesítési kísérlet időpontja szerepel a visszaérkező tértivevényen, és úgy kell tekinteni, hogy a nyilatkozatot e napon a címzettel szabályosan közölték. Fel kell hívni a figyelmet, hogy az új törvény e körbe sorolja azt is, ha a címzett elköltözött. Fontos tehát a munkáltatónak bejelenteni a lakcímváltozást, mert a korábbi címre kiküldött munkáltatói nyilatkozatok ilyenkor a kézbesítés sikertelenségére tekintet nélkül közöltnek minősülnek!

Egyéb esetekben, ha a tértivevényes küldemény kézbesítése eredménytelen volt, úgy az eredménytelen kísérlet, illetve a küldemény érkezéséről szóló értesítés elhelyezésének napját követő 5. munkanapon kell közöltnek tekinteni a nyilatkozatot. Ha például a tértivevényes kézbesítés azért volt eredménytelen, mert nem volt otthon a munkavállaló lakásán senki, aki át tudta volna venni a levelet, úgy a kézbesítési kísérlettől számított 5. munkanapon közöltnek kell tekinteni a nyilatkozatot, akkor is, ha azt egyébként a munkavállaló nem kereste a postán, és nem vette fel.

A nyilatkozatot tévő szempontjából a kézbesítési vélelem előnye, hogy ilyenkor nem rajta van a bizonyítási teher, hanem a címzettnek kell vitatnia, hogy a közlés szabályszerű volt, ezt pedig csak bíróság előtt teheti meg. A nagy jelentőségű írásbeli nyilatkozatoknál, különösen a munkaviszony megszüntetése esetén ezért célszerű mindig a tértivevényes levelet választani, ha valamilyen okból a címzettnek személyesen nem adható át a nyilatkozat.

Kártyás Gábor
http://www.hrblog.hu/azujmt/2012/06/25/levelet-hozott-postas-%E2%80%93-nyilatkozatok-kozlese/