Esélyegyenlőségi képzés cégeknek

A munkahelyi esélyegyenlőségi tervek elkészítését 2004. január óta szabályozza a Munka Törvénykönyve, 2007. január óta kötelező minden legalább ötven főt foglalkoztató többségi állami tulajdonú szervezetnek esélyegyenlőségi tervet elfogadnia. Ez a feladat nagy kihívást jelent minden HR vezető, illetve más, e területért felelős szakember számára. Olyan feladatot kaptak ugyanis ezek a cégek, amellyel a megfelelő tudás illetve a területhez kapcsolódó kapcsolatok híján csak kevesen tudtak szakszerűen megbirkózni. A Helsinki Bizottság szakértői gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy a terv pusztán hangzatos szándéknyilatkozat marad, és nem változtat a hátrányos helyzetű munkavállalók munkahelyi körülményein.

E nehézségek láttán dolgozta ki a Magyar Helsinki Bizottság és az általa bevont szakembercsapat azt a képzési programot, amelyre a nagyvállalatok HR szakemberei számára 2008 májusában megtartott tréning épült.

A Magyar Helsinki Bizottság képzése kétszer egy nap alatt segítette a résztvevőket az esélyegyenlőségi tervekkel kapcsolatos kérdések áttekintésében. A képzésen a szokásos elméleti és gyakorlati elemeken túl a saját élményű tanulás kapta a legnagyobb hangsúlyt. A képzés legnépszerűbb eseménye a "Forgószínpad" elnevezésű modul volt, ahol az esélyegyenlőség szempontjából leginkább érintett társadalmi csoportok képviselőivel találkozhattak a résztvevők, és konkrét kérdéseket tehettek fel nekik az adott csoport társadalmi, munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan.

A résztvevők visszajelzései alapján ez a modul nagy hatást gyakorolt a jelenlévőkre, mivel lehetőséget kínált az érintett csoportok illetve érdekképviseleteik és a HR vezetők közötti közvetlen kapcsolatfelvételre. Az érintett társadalmi csoportok munkaerő-piaci helyzetét ugyanis az is nehezíti Magyarországon, hogy gyakorlatilag nincs kapcsolat a munkaadók és e csoportok érdekképviseletei között. Pedig sokszor csak a megfelelő információ és a megfelelő külső támogatás hiányozna ahhoz, hogy a munkaadók a munkahelyeken alkalmazzák az e csoportokhoz tartozó személyeket, illetve tekintettel legyenek sajátos jogaikra és igényeikre, ugyanakkor ezt a területet mindenki elég ingoványosnak érzi ahhoz, hogy elinduljon rajta. Miért növeljük az adminisztrációt és bonyolítsuk ilyesmivel az amúgy is túlterhelt hétköznapjainkat? - gondolja sok munkaadó.

Pedig azok a munkaadók, akik már elindultak ezen az úton, jó tapasztalatokról számolnak be. A sokféle ember színessé, érdekessé teszi a munkahelyi csapatot, a különféle problémákkal és az élethelyzetekkel találkozó, eltérő társadalmi státusszal rendelkező emberekből álló csapat többféle típusprobléma megoldására képes, az egymásra odafigyelő emberek érzékenyen reagálnak a céges változásokra, rugalmasabban kezelve azokat. A képzés résztvevői visszajelzésükben elmondták, hogy szívesen vennének részt hasonló képzéseken később is, mert a tanult jogi, szociológiai ismeretek és a személyes élmények tágították látókörüket, és számos olyan kérdésre is választ adtak, amit eddig senkinek nem mertek feltenni, vagy lehetőségük sem volt arra, hogy olyanoktól kérdezzék meg őket, akik a legilletékesebbek ebben: a romáknak, a kerekes székeseknek, a nőszervezetek és időseket tömörítő egyesületek képviselőinek, a melegeknek, az értelmi sérülteknek, a vakoknak, a hallássérülteknek, a menekülteknek, a börtönviselteknek, stb.

[1033] A Forgószínpad ékes bizonyítéka lett annak, hogy a párbeszéd, a személyesség nagyon sokat számít az egymástól egyébként nagyon távol lévő társadalmi csoportok közötti kommunikáció megteremtésében. A Magyar Helsinki Bizottság célja, hogy a jövőben új és új hidakat teremtsen e társadalmi csoportok között. Ezzel az új módszerrel sikeres lehet a további információk átadása is, ami elengedhetetlen a jövőbeli társadalmi együttműködések megteremtéséhez.

A Magyar Helsinki Bizottságról

A Magyar Helsinki Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban biztosított emberi jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt mindazoknak, akik a Bizottság tevékenységi körébe tarozó jogsérelmmel fordulnak hozzá. Erőfeszítéseket tesz, hogy a hazai jogszabályokban következetesen érvényesüljenek az emberi jogi normák. Működési területén elősegíti a jogi oktatást és továbbképzést Magyarországon és a régióban. Tevékenységének két fő területe a menekülők és a más nemzetközi egyezmények alapján oltalomra szoruló külföldiek jogainak védelme, továbbá a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése. Megkülönböztetett figyelmet fordít a fogvatartottak helyzetére, a védelemhez való jog, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének tényleges érvényesülésére.

A program megvalósulását az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év - 2007 az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

dr. Czike Klára