Esélyegyenlőségi képzés cégeknek
A Magyar Helsinki Bizottság 2008. májusában az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával munkahelyi esélyegyenlőségi tervek kidolgozásához segítséget nyújtó képzést szervezett az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek számára. A képzés módszertanába új, Magyarországon még nem alkalmazott gyakorlatokat illesztettek a trénerek.
A munkahelyi esélyegyenlőségi tervek elkészítését 2004. január óta szabályozza a Munka Törvénykönyve, 2007. január óta kötelező minden legalább ötven főt foglalkoztató többségi állami tulajdonú szervezetnek esélyegyenlőségi tervet elfogadnia. Ez a feladat nagy kihívást jelent minden HR vezető, illetve más, e területért felelős szakember számára. Olyan feladatot kaptak ugyanis ezek a cégek, amellyel a megfelelő tudás illetve a területhez kapcsolódó kapcsolatok híján csak kevesen tudtak szakszerűen megbirkózni. A Helsinki Bizottság szakértői gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy a terv pusztán hangzatos szándéknyilatkozat marad, és nem változtat a hátrányos helyzetű munkavállalók munkahelyi körülményein.
E nehézségek láttán dolgozta ki a Magyar Helsinki Bizottság és az általa bevont szakembercsapat azt a képzési programot, amelyre a nagyvállalatok HR szakemberei számára 2008 májusában megtartott tréning épült.
A Magyar Helsinki Bizottság képzése kétszer egy nap alatt segítette a résztvevőket az esélyegyenlőségi tervekkel kapcsolatos kérdések áttekintésében. A képzésen a szokásos elméleti és gyakorlati elemeken túl a saját élményű tanulás kapta a legnagyobb hangsúlyt. A képzés legnépszerűbb eseménye a "Forgószínpad" elnevezésű modul volt, ahol az esélyegyenlőség szempontjából leginkább érintett társadalmi csoportok képviselőivel találkozhattak a résztvevők, és konkrét kérdéseket tehettek fel nekik az adott csoport társadalmi, munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan.
A résztvevők visszajelzései alapján ez a modul nagy hatást gyakorolt a jelenlévőkre, mivel lehetőséget kínált az érintett csoportok illetve érdekképviseleteik és a HR vezetők közötti közvetlen kapcsolatfelvételre. Az érintett társadalmi csoportok munkaerő-piaci helyzetét ugyanis az is nehezíti Magyarországon, hogy gyakorlatilag nincs kapcsolat a munkaadók és e csoportok érdekképviseletei között. Pedig sokszor csak a megfelelő információ és a megfelelő külső támogatás hiányozna ahhoz, hogy a munkaadók a munkahelyeken alkalmazzák az e csoportokhoz tartozó személyeket, illetve tekintettel legyenek sajátos jogaikra és igényeikre, ugyanakkor ezt a területet mindenki elég ingoványosnak érzi ahhoz, hogy elinduljon rajta. Miért növeljük az adminisztrációt és bonyolítsuk ilyesmivel az amúgy is túlterhelt hétköznapjainkat? - gondolja sok munkaadó.
Pedig azok a munkaadók, akik már elindultak ezen az úton, jó tapasztalatokról számolnak be. A sokféle ember színessé, érdekessé teszi a munkahelyi csapatot, a különféle problémákkal és az élethelyzetekkel találkozó, eltérő társadalmi státusszal rendelkező emberekből álló csapat többféle típusprobléma megoldására képes, az egymásra odafigyelő emberek érzékenyen reagálnak a céges változásokra, rugalmasabban kezelve azokat. A képzés résztvevői visszajelzésükben elmondták, hogy szívesen vennének részt hasonló képzéseken később is, mert a tanult jogi, szociológiai ismeretek és a személyes élmények tágították látókörüket, és számos olyan kérdésre is választ adtak, amit eddig senkinek nem mertek feltenni, vagy lehetőségük sem volt arra, hogy olyanoktól kérdezzék meg őket, akik a legilletékesebbek ebben: a romáknak, a kerekes székeseknek, a nőszervezetek és időseket tömörítő egyesületek képviselőinek, a melegeknek, az értelmi sérülteknek, a vakoknak, a hallássérülteknek, a menekülteknek, a börtönviselteknek, stb.
[1033] A Forgószínpad ékes bizonyítéka lett annak, hogy a párbeszéd, a személyesség nagyon sokat számít az egymástól egyébként nagyon távol lévő társadalmi csoportok közötti kommunikáció megteremtésében. A Magyar Helsinki Bizottság célja, hogy a jövőben új és új hidakat teremtsen e társadalmi csoportok között. Ezzel az új módszerrel sikeres lehet a további információk átadása is, ami elengedhetetlen a jövőbeli társadalmi együttműködések megteremtéséhez.
A Magyar Helsinki Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban biztosított emberi jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt mindazoknak, akik a Bizottság tevékenységi körébe tarozó jogsérelmmel fordulnak hozzá. Erőfeszítéseket tesz, hogy a hazai jogszabályokban következetesen érvényesüljenek az emberi jogi normák. Működési területén elősegíti a jogi oktatást és továbbképzést Magyarországon és a régióban. Tevékenységének két fő területe a menekülők és a más nemzetközi egyezmények alapján oltalomra szoruló külföldiek jogainak védelme, továbbá a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése. Megkülönböztetett figyelmet fordít a fogvatartottak helyzetére, a védelemhez való jog, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének tényleges érvényesülésére.
A program megvalósulását az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év - 2007 az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.
dr. Czike Klára
E nehézségek láttán dolgozta ki a Magyar Helsinki Bizottság és az általa bevont szakembercsapat azt a képzési programot, amelyre a nagyvállalatok HR szakemberei számára 2008 májusában megtartott tréning épült.
A Magyar Helsinki Bizottság képzése kétszer egy nap alatt segítette a résztvevőket az esélyegyenlőségi tervekkel kapcsolatos kérdések áttekintésében. A képzésen a szokásos elméleti és gyakorlati elemeken túl a saját élményű tanulás kapta a legnagyobb hangsúlyt. A képzés legnépszerűbb eseménye a "Forgószínpad" elnevezésű modul volt, ahol az esélyegyenlőség szempontjából leginkább érintett társadalmi csoportok képviselőivel találkozhattak a résztvevők, és konkrét kérdéseket tehettek fel nekik az adott csoport társadalmi, munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan.
[1033] A Forgószínpad ékes bizonyítéka lett annak, hogy a párbeszéd, a személyesség nagyon sokat számít az egymástól egyébként nagyon távol lévő társadalmi csoportok közötti kommunikáció megteremtésében. A Magyar Helsinki Bizottság célja, hogy a jövőben új és új hidakat teremtsen e társadalmi csoportok között. Ezzel az új módszerrel sikeres lehet a további információk átadása is, ami elengedhetetlen a jövőbeli társadalmi együttműködések megteremtéséhez.
A Magyar Helsinki Bizottságról
A program megvalósulását az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év - 2007 az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.
dr. Czike Klára
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Így képzik a jövő AI-szakembereit Magyarországon
Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék öt év után tovább bővül. Az ELTE és a... Teljes cikk
Meghossszabbítják az év végéig felvett diákhitelek kamatstopját
A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen igényelhetők. Teljes cikk
Itt a tanév vége, pontozással értékelik a pedagógusok egyéni teljesítményét
A kormány a köznevelés minőségének javítása érdekében 2023-ban bevezette a pedagógusok egyéni teljesítményértékelését (TÉR), amit a KRÉTA... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Brüsszel tönkretette, a kormány megmenti? Milliárdos támogatás a Dunaferr-dolgozóknak 2 hete
- Így képzik a jövő AI-szakembereit Magyarországon 2 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Bán Zoltán, MOL Magyarország 2 hete
- A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája és annak változása vármegyénként - grafikon 3 hete
- Ezért nehéz a kkv-nak jó könyvelőt találni 3 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Szijjné Kállai Ildikó, SPAR 4 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Dobi Kitti, MBH Bank 4 hete
- Az álláskeresők szerint képzési hiány van, nem pedig készséghiány 1 hónapja
- Új elnök a Magyar Elektrotechnikai Egyesület élén 1 hónapja
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben 1 hónapja
- A foglalkoztatási ráta a magyar vármegyékben - grafikon 1 hónapja