Kevés szabadsággal és hosszú munkaidővel számolhat a magyar
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatKevesebb szabadsággal és hosszabb munkaidővel számolhatnak az új uniós országok dolgozói, mint a régi tagállamok munkavállalói - idézi a munka- és életkörülmények javításával foglalkozó uniós szervezet, a Eurofound felmérését a Világgazdaság. Mi magyarok különösen rosszul szerepelünk a listán, mivel - nem éppen munkaalkoholizmusunknak köszönhetően - a "legszorgalmasabb" népek közé tartozunk.
A 2006-os adatok szerint a 27 tagú unióban az átlagos éves munkaidő 1749,7 óra volt, ezen belül a régi tagországokban 1701,8, az újakban viszont 1809,6 óra. Magyarországon a keleti átlagnál is több, 1856 óra. A listán Észtország vezet a maga 1872 órájával, az utolsó helyen pedig Franciaország áll, 1568 órával. A sorrend azóta sem sokat változott: az új tagállamokban dolgozók továbbra is magas a heti ledolgozott óraszámmal küzdenek, legalábbis ezt állítja a Eurostat. E szerint 2007 utolsó negyedévében a lista élén a cseh és a görög férfiak álltak, átlagosan 43,5 órával, de 42 óra felett robotoltak a bolgárok, a máltaiak, a lengyelek, valamint az osztrákok is.
Az unióban a munkavállalók számára hivatalosan húsz munkanapra kell fizetett szabadságot biztosítani, ám ez országonként a szabadnapok száma miatt - a fizetett ünnepeknek köszönhetően - teljesen különbözik. Magyarországon a húsznapos alapszabadság az életkorral fokozatosan emelkedik, ahogy például Ausztriában vagy Lengyelországban is. Észtországban vagy Litvániában viszont a fogyatékosokat, illetve az egyedülálló szülőket támogatja az állam több szabadnappal. Franciaország még ennél is továbbmegy, ott például eleve 25 munkanap fizetett szabadságra számíthatnak a dolgozók, amivel viszont még mindig nem érik el a német vagy a hollandok 29, illetve 31 napos minimális szabadságát.
Az ünnepnapok terén szintén vannak különbségek az államok között. Magyarország például a maga 10 fizetett állami ünnepével közvetlenül a 12 napos Szlovákia, illetve Olaszország mögött kullog. Igaz, még mindig nem járunk olyan rosszul, mint a hollandok, akiknek csupán 8 ünnepi szabadnapjuk van. Az sem mellékes, hogy az ünnepnapokat a központi kormányzat határozza-e meg, hiszen néhány országban léteznek helyi ünnepek is - arról nem is beszélve, hogy sokhelyütt kompenzálják azt is, ha hétvégére esik a nemzeti ünnep. Belgiumban például a szünnapot követő három hónap valamelyikében egy napon nem kell dolgozni, Olaszországban pedig egynapi fizetés jár az "elveszett" szabadnapért.
Napi Gazdaság
Szabados szabadnap-rendszer
Az unióban a munkavállalók számára hivatalosan húsz munkanapra kell fizetett szabadságot biztosítani, ám ez országonként a szabadnapok száma miatt - a fizetett ünnepeknek köszönhetően - teljesen különbözik. Magyarországon a húsznapos alapszabadság az életkorral fokozatosan emelkedik, ahogy például Ausztriában vagy Lengyelországban is. Észtországban vagy Litvániában viszont a fogyatékosokat, illetve az egyedülálló szülőket támogatja az állam több szabadnappal. Franciaország még ennél is továbbmegy, ott például eleve 25 munkanap fizetett szabadságra számíthatnak a dolgozók, amivel viszont még mindig nem érik el a német vagy a hollandok 29, illetve 31 napos minimális szabadságát.
Az ünnepnapok terén szintén vannak különbségek az államok között. Magyarország például a maga 10 fizetett állami ünnepével közvetlenül a 12 napos Szlovákia, illetve Olaszország mögött kullog. Igaz, még mindig nem járunk olyan rosszul, mint a hollandok, akiknek csupán 8 ünnepi szabadnapjuk van. Az sem mellékes, hogy az ünnepnapokat a központi kormányzat határozza-e meg, hiszen néhány országban léteznek helyi ünnepek is - arról nem is beszélve, hogy sokhelyütt kompenzálják azt is, ha hétvégére esik a nemzeti ünnep. Belgiumban például a szünnapot követő három hónap valamelyikében egy napon nem kell dolgozni, Olaszországban pedig egynapi fizetés jár az "elveszett" szabadnapért.
Napi Gazdaság
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?