Még egy bőrt lehúznának az álláskeresőkről

Az álláshirdetéseknél mindig fenntartással kell kezelni azokat, amelyek nem valamilyen konkrét állásra keresnek jelentkezőket. Válságban felértékelődik a munka, ezért most tarolhatnak a szélhámos álmunkaadók, hiszen a kétségbeesett emberek olyan lehetőségbe is belekapaszkodnak, amelyet néhány évvel korábban elutasítottak volna.

Nem szabad például komolyan venni olyan hirdetéseket, ahol emelt tarifás telefonszámot kell felhívni, vagy fizetni kell a munkaközvetítésért. Az FN csokorba szedte a leggyakoribb módszereket, amellyel megpróbálják átvágni a gyanútlan munkakeresőket.

1. Az álláskeresőtől nem kérhetnek pénzt!

A távmunka gyűjtőnév alatt hirdetett pénzkereseti lehetőségek általában a "legveszélyesebbek", itt sokszor piramisjátékot takar a borítékolási, sokszorosítási munka. A "válaszborítékért tájékoztatjuk" típusúaknál rózsaszín postautalványon bizonyos összeget kell elküldeni a munkacsomag megszerzéséhez. Ezután jön a válasz: mi is hirdessünk, és a jelentkezőktől befolyó összeg a miénk lesz.

Álláskeresőként érdemes elkerülni az egyre gyakoribb áltávmunka-ajánlatokat. Elterjedtek a munkavégzés nélküli pénzkeresést kínáló, internetes ajánlatok is, ezek gyakran 120-150 ezres havi keresettel kecsegtetnek. Vannak olyan cégek, amelyek az induláshoz "távmunkacsomagot" küldenek az álláskeresőknek borsos áron, ám betanítása a munkaadó költsége. A kezdőcsomag megvásárlása néhány multilevelmarketing (MLM) cég esetében elfogadott, ezek viszont visszavételi garanciát is adnak.

Előfordult, hogy egy pénzügyi tanácsadó az alkalmazásukért cserébe unit-linked biztosítás kötésére és további belépők toborzására kötelezte az új dolgozóit. A pórul járt álláskeresők nyomozni, illetve blogolni és fórumozni kezdtek, hogy megakadályozzák mások beszervezését. A Figyelőben megjelent cikkben olvashatjuk, hogy a legtöbb jelentkezőnél ugyanaz a körülmény csapta ki a biztosítékot: még nekik kellett volna fizetni azért, hogy beállhassanak a pénzügyi tanácsadóhoz. Ügynökök esetében nem ritka, hogy regisztrációs díjat, illetve az oktatási költségek megtérítését kéri a cég, ám a fent említett esetben nem ügynöki munkát kínálz a vállalat.

2. A munkaközvetítő ingyenes!

A törvény szerint az állásközvetítők az Európai Unió egyetlen tagállamában sem kérhetnek pénzt a szolgáltatásukért. Tehát soha nem szabad a regisztrációs díjat, a betanulási tanfolyam költségét kifizetni.

Néhány éve esett meg Miskolcon, hogy az egész város felbolydult, mert egy magát egyelőre megnevezni nem akaró multi kezdett embereket toborozni. A hirdetésében betanított munkásokat, kereskedelmi végzettségű dolgozókat, adminisztrációs személyzetet - és persze vezetőket is keresett. A borsodi megyeszékhelyen már akkor is magas volt a munkanélküliség, ezért az emberek kapva kaptak a lehetőségen. Több csoportra osztották a jelentkezőket, 30-40 főt hívtak be egyszerre, akiknek egy pszichológiai tesztet kellett megoldaniuk, amely azonban nem volt ingyenes: fejenként 1000 forintba került. A cég legalább öt ilyen vizsgát rendezett, így nagyjából kétszázezer forintot keresett az álláskeresőkön.

3. Soha ne hívjunk fel emelt díjas telefonszámot!

A legtöbb hirdetési újság és portál szabályzatában kiköti, hogy nem jelentet meg olyan álláshirdetést, amelyben emelt díjas - 90-es körzetszámú - telefonszámon lehet érdeklődni. Ahol mégis engedélyezik, ott általában kötelezővé teszik a percdíjak közlését a szövegben.

A rafinált hirdetők ezt úgy védik ki, hogy megadnak egy mobiltelefonszámot, amelynek a hangpostájára rámondják a másik - drágábban hívható - számot, hogy az álláskereső ezen érdeklődhet. Ezen a 06-90-nel kezdődő vonalon egy automata várja a jelentkezőt, ami közli vele, hogy jelenleg nincs munkaerő-felvétel. Rosszabb esetben viszont be kell diktálnia a nevét, telefonszámát, végzettségét, illetve azt, hogy milyen állást szeretne - ez eltart néhány percig, így a becsapott munkanélküli később akár több ezer forintot is fizethet. Néha még az is előfordul, hogy hiába nem jön létre a kapcsolat, a számláló akkor is pörög, ha a telefon kicseng vagy foglaltat jelez- ilyen esetben a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) megbüntetheti a szolgáltatót.

A magasabb tarifával hívható vonal üzemeltetője szerződést köt a telefontársasággal. Ha 06-90-es számot hívunk, akkor a telefonszámlánkon befizetett díj bizonyos részét a távközlési szolgáltató átadja a szám előfizetőjének. Az emelt díjas szám hívásáért fizetendő legmagasabb összeget az NHH határozza meg, ez jelenleg bruttó 1000 forint.

3. Ne dőljünk be a túl jónak látszó ajánlatnak!

A csalók a csábító álláshirdetéseket olyan régióiban jelentetik meg szívesebben, ahol nagy a munkanélküliség, mert ott a kétségbeesett emberek könnyebben bepalizhatók. Elgondolkodtató lehet például, ha túlságosan jó egy ajánlat, ám nincs benne semmi konkrétum. A mézesmadzag a nemzetközi karriert ajánló pozíció, amelyhez elég az érettségi és a kimagasló kommunikációs készség, mást viszont nem tudunk meg a munkakörről. Emellett igen sok kamuhirdetés munka nélkül vagy épp heti pár órás internetezésért ígér százezreket.

4. Az MLM munka ugyan, de nem állás!

Az MLM nem ütközik törvénybe, nem piramisjáték, csak épp úgy hirdetik magukat a legtöbbször, mintha távmunkát kínálnának és online marketing tevékenységre keresnének embereket - a legtöbbször tisztítószerek, kozmetikai cikkek, vitaminok, gyógynövényes termékek, doménnevek, valamint törzsvásárlói rendszerek értékesítésére. Néhány pilótajátékot persze megpróbálnak MLM-nek álcázni, ezért mindenképp informálódni kell az adott vállalkozásról, mielőtt belépünk.

Magával a munkaformával nem is lenne gond, ha valaki valóban ezt akarja csinálni. Csak az egy kissé zavaró, hogy a hirdetők nem írják le tisztességesen, miről is van szó. A hirdetések alapján a bejelentett alkalmazotti státuszra sóvárgó internetező rájuk kattint, majd csalódottan odébb áll, mert nem azt kapta, amire számított.

Ennek ellenére persze sokan belépnek, éppen ezért is virágzanak a hálózatok. A rendszer kritikusai szerint azonban a munka nélküli meggazdagodás csak álom, a termékeket főként az újonnan beszervezett tagok vásárolják meg, és a tagoknak csak elenyésző része nyereséges.

Az új tagokat sokszor egyszerűen a munka utáni vágy hajtja, főleg akkor, ha az adott régióban vagy épp a nem versenyképes végzettségükkel erre más lehetőségük nincsen. Előfordult például, hogy egy kozmetikumokat forgalmazó ügynök kényszervállalkozóként boltot nyitott, és ott árula a termékeket, szinte valódi nyolcórás állásban.

5. Vigyázzunk az átverős honlapokkal!

Az olyan ajánlatokkal - közösségi oldalakkal - csínján kell bánni, amelyek az ismerősök adataiért, e-mail címeiért és regisztrációjáért kínálnak pénzt, ugyanis az adatvédelmi törvénybe ütközhet a tevékenységük.

Az egyik apróhirdetési újságban szerepel néhány teljesen korrekt, valós munkának tűnő ajánlat, az egyikben a cég központjába keresnek alkalmazottat, egy másik pedig egy belvárosi üzletbe keres eladót. Van egy olyan is, amely állásportálnak álcázza magát, a többi weblap pedig úgy első pillantásra olyan, mintha egy-egy cég honlapja lenne. Az oldalakon azonban semmilyen elérhetőség nem szerepel, és semmi más nem él rajtuk, csak a Google hirdetései. Az informatikai cég ezeknek a honlapoknak a generált kattintásért fizet. Az álállásoldalak munkát ugyan nem kínálnak, mégis odavonzzák az érdeklődőket. Ez azonban ütközik a Google hirdetési szabályzatával.