Melyek a legdrágább képzések?

A hitéleti képzésekért 10 000 és 145 000 forint között kell fizetni, legkevesebbet a Pápai Református Teológiai Akadémián, legtöbbet pedig a Tan Kapuja Buddhista főiskolán, és ezzel együtt összesen három képzés kerül többe 100 000 forintnál. A húsz legolcsóbb szak közül tizenegy hitéleti témájú, a többi pedig kisebb, csak egy-két helyen oktatott műszaki vagy mezőgazdasági szakokból kerül ki, mint a hulladékgazdálkodási technológus, a gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és feldolgozó vagy a ménesgazda, mindegyik 60 000 forintért.

Viszonylag keveset, jellemzően 80-90 000 forintot kérnek a tanítói és óvodapedagógus képzésért. Legtöbbet, 145 000 forintot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kell fizetni a tanító szakon, ezzel együtt a hitéleti oktatás mellett a pedagógusképzés tekinthető a legolcsóbbnak.

A legdrágább képzések listájának első húsz helyét, ha mindhárom képzési szintet figyelembe vesszük, az orvosi az MBA, a pénzügyi elemző, a különböző előadóművész szakok illetve a zeneszerzés foglalják el. Az első helyen az osztatlan, tehát egyhuzamban hat éven keresztül látogatható orvosképzés áll. A Semmelweis Egyetemen 1 408 260 forinttal félévente, de a többi egyetem orvosi képzéseit sem lehet megúszni 850 000 forint alatt. A legdrágábbak között két társadalomtudományi mesterszak szerepel a Közép Európai Egyetem szervezésében, de az ott felvehető szakokat máshol nem találjuk meg.

Képzési szintek szerint felosztva az osztatlan képzések első húsz helyén tizenkét egészségüggyel foglalkozó, egy állatorvosi szakot találunk, néhány grafikus és egy intermédia-művész képzés társaságában.

Alapképzésben az első húsz helyet elfoglalja a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem a zeneszerzés, illetve dzsessz zeneszerzés szakkal, ezek 1 200 000 és 870 000 forintba, a többi előadóművész szak 770 000 és 1 140 000 forintba kerül.

A mesterképzések első húsz helyét kitöltik a gazdasági témájú képzések, élen a CEU közgazdasági elemző, és két társadalomtudományi szakával. Ez után a Corvinus és a Műegyetem következik, az angol és a magyar nyelvű MBA képzéseivel. Az MBA képzéseket kiragadva, az első helyen van a Corvinus két angol nyelvű képzése, harmadik a Műegyetem. Szakirányú továbbképzések formájában MBA képzést találunk még a Debreceni, Miskolci, Nyugat-Magyarországi Egyetemen.

Az MBA képzések abban különböznek az összes többi szaktól, hogy a szakleírás szerint az alap- vagy egyéb diploma megszerzése után általában kettő vagy három év gyakorlatot kell szerezni gazdasági területen, hogy ha felvételizni akarunk rá, így a hallgatók kevésbé érzékenyek az oktatás árára, mint bármelyik másik képzés esetében.

Az árképzéshez annyit fűzött hozzá Dr. Andor György a BME GTK pénzügyek tanszékének a vezetője, hogy a legnagyobb eltéréseket az oktató díjazása okozza. Az oktatásnak hiába van kialakult ára, ha egy kiemelkedően jó vagy jó nevű oktató ennek a többszörösét elkéri. Számít az intézmény hírneve, és az oktatás helyszíne is. Mind a Műegyetemen, mind a Corvinuson az átlagnál jobb és jobban felszerelt tantermekben folyik az MBA oktatása. Az ár kialakulásában ezen kívül az a szolgáltatáscsomag szerepel, amelyet a hallgató kap, például a könyvtár felszereltsége, az internet felhasználása az oktatásban, az, hogy a képzés árában szerepelnek-e a tankönyvek.

A számadatok forrása: www.felvi.hu