Mennyit lehet keresni a slágerdiplomákkal?

Idén sincs nagy változás az úgynevezett slágerszakokban, a legtöbb pont most is a Corvinusra kellett a felvételihez, emellett továbbra is népszerű a kommunikáció és a jogi pálya. Az orvosi karra is hagyományosan sok pontot kell összegyűjteni. Ugyanakkor éppen az orvosi pálya a legjobb példa arra, hogy a nehéz felvételi nem mindig párosul magas kereseti lehetőséggel.

Havi nettó egymillióért az olajiparba

A KSH béradatai és a felsőoktatási felvételi ponthatárok alapján próbálunk következtetéseket levonni arról, mennyiben párosul magasabb jövőbeli fizetés a magas ponthatárokhoz. A cikkben végig azzal a feltevéssel élünk, hogy a diplomások jó eséllyel szellemi foglalkoztatottként helyezkednek el, ezért az ő várható átlagbérüket vettük figyelembe.

A statisztikai hivatal szerint legszerencsésebb helyzetben az a maroknyi magyar van, akik a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén dolgoznak, ők átlagosan havi 1,1 millió forintot visznek haza. Igaz, májusban mindössze 3200 ilyen ember volt Magyarországon, tehát ebbe a zárt körbe nehéz bekerülni. Az egyetemi szakokat vizsgálva talán az energetikai mérnök áll a legközelebb ehhez a szakmához, ezt a szakot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) és a Miskolci Egyetemen hirdették meg. Budapesten az államilag finanszírozott nappali képzésre 409 pont, a költségtérítéses képzésre pedig 428 pont volt a határ a lehetséges 480 pontból, Miskolcra viszont már 284 ponttal be lehetett jutni erre a képzésre.

Jól kerestek májusban a vegyészmérnökök is, ebben a szakmában a szellemi foglalkozásúak átlagosan nettó 369 ezer forintot vittek haza. Vegyészmérnök szakot a Debreceni Egyetemen és a Pannon Egyetemen hirdettek, Debrecenben 326 pont kellett nappalin az államilag finanszírozott képzéshez, míg a Pannon Egyetemen 310 ponttal lehetett bejutni hasonló képzésre. A BME-n 419 pont kellett a vegyészmérnöki képzéshez.

Hagyományosan "jól fizet" a kommunikáció és médiatudomány, melyre a legmagasabb ponthatár az ELTE-n volt, ahol 442 pont kellett a kommunikáció és médiatudományhoz. A statisztikai hivatal adatai szerint az információ és kommunikáció terén 245 400 forintot lehet keresni havonta. A Kommunikáció és médiatudomány szakra egyébként a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) esetében is 415 pont kellett a sikeres felvételi vizsgához.

Szintén hagyományosan jól fizető szakma a pénzügyi terület, éppen ezért talán nem véletlen, hogy az egész országban idén is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára kellett a legtöbb pont, szám szerint 463. A második is a Corvinus lett, hiszen a gazdálkodás és menedzsment szakon is 457 pontot kellett "összekaparni" egy sikeres felvételihez. A KSH statisztikája szerint a pénzügyi és biztosítási tevékenységgel átlagban havi nettó 275 ezer forintot lehet keresni jelenleg Magyarországon.

A fentiek mellett megéri még gépészmérnöknek menni, hiszen a járműgyártásban nettó 259 ezer forintot, míg a gép, gépi berendezés gyártása esetén 249 ezer forintot lehet hazavinni átlagosan, ami még mindig bő százezerrel magasabb a 140 ezer forintos országos átlagnál. A BME-n a nappali államilag finanszírozott gépészmérnök-képzésre 375 pont volt a határ idén, amivel be lehetett kerülni.

Az orvosi pálya tényleg az elhivatottságról szól

Eddig nagyjából azokról a szakokról volt szó, melyeknél viszonylag magas a ponthatár, viszont ezért cserébe a diploma megszerzése után jól is lehet majd keresni. Vannak azonban ellenpéldák, elég ha csak az orvosi képzésre gondolunk. Statisztikailag ellenpélda a turizmus is, azon a területen azonban csalóka lehet a KSH statisztikája.

Az általános orvos szakok idén is a legkeményebbek között voltak, a Semmelweis Egyetemen például 436 ponttal lehetett bekerülni, míg Debrecenben és Pécsett 417 pont kellett a sikeres orvosi felvételihez. Ehhez képest a humán-egészségügyi, szociális szolgáltatás területén megkereshető nettó 117 ezer forint kifejezetten kevés, hiszen még az országos átlagot sem éri el. Ebben persze minden szellemi foglalkozású munkabére beletartozik az ápolónőtől a főorvosig.

Szintén hagyományos slágerszak a turizmus-vendéglátás, idén a Budapesti Gazdasági Főiskolán 405 pontot kellett vinni ahhoz, hogy valaki sikeres felvételinek örülhessen ezen a szakon. Ehhez képest a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tapasztalható 131 ezer forintos átlagbér alacsonynak számít, bár ez is csalóka lehet, hiszen ebben az átlagban a pultostól a szállodaigazgató béréig minden beleszámít. Emellett a vendéglátás az egyik olyan terület, ahol hagyományosan az átlagnál magasabb a fekete- és szürkemunka részaránya, ezért is érdemes fenntartással kezelni az átlagon aluli nettó bért.