Politika az irodában: hogyan kezeljük diplomatikusan?

Az épp zajló év végi hajrá idején csupán néhány hónap választ el az országgyűlési választások időpontjától. Az emberek pedig családi körben, barátok közt, bevásárlóközpontokban és tömegközlekedési eszközökön egyre többször hozzák óhatatlanul is szóba ezt a témát. De vajon mi a helyzet a munkahelyeken, az állásinterjúkon? Vajon mennyire passzol az irodák falai közé a politikai nézetek és a pártszimpátiák firtatása és hangoztatása? A cégek tapasztalataink szerint már a probléma felvetését is elég kényelmetlenül élik meg. "Nincs olyan cégpolicynk vagy előírásunk, amely kifejezetten tiltaná a cég falai között ezeket a témaköröket - de az is igaz, hogy nálunk az irodában ez azért nem téma a mindennapokban. Arról pedig, hogy az üzemben és a gyártósoron szó esik-e ilyesmiről, nincs tudomásunk és eddig sem igazán foglalkoztunk vele"- mondta el egy anonimitást kérő cég HR-munkatársa.

Tilos politikáról, vallásról, gyermekről kérdezni interjún

De mi van akkor, ha épp állásinterjún szeretnék a cégek állásfoglalásra késztetni a pályázókat? Mert akár ez is megtörténhet - még akkor is, ha egyébként épp annyira tilos erről faggatózni, mint a családi állapotról, a tervezett gyermekek számáról, a vallási nézetekről vagy épp a szexuális orientációról. "A diszkriminációs törvény értelmében tilos az állásinterjúkon a pályázó politikai nézeteiről érdeklődni, de őt ez ügyben állásfoglalásra késztetni és mindezek alapján hátrányosan megkülönböztetni is. Ilyen helyzetekben joga van a sértettnek írásbeli beadvánnyal fordulni az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz"- mutat rá a kellemetlenkedő kérdésfeltétel jogi hátterére is Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogász. A mindennapok történései azért e téren is produkálnak időnként meghökkentő eseteket, amikor a kivétel erősíti a szabályt. "A szlovák kisebbségi önkormányzat 2 munkatársa-egyikük vezető pozícióban, míg a másik fél épp az ő beosztottjaként - azonos pozícióért szálltak harcba az előző ciklus alkalmával. A kampány hevében aztán elhangzottak becsületsértő megállapítások a beosztott részéről. Akit végül a felettese, megválasztása után azonnal elbocsátott. Mivel a kirúgott fél becsületsértést is követett el állításaival, a bíróság nem állapította meg a munkahelyi diszkriminációt és másodfokon is a felettes javára döntött" - hozott a szakember extrém, de ritka példát.

Úgysem ad őszinte választ a pályázó

Habár a diszkriminációs törvény elvileg tiltja a téma firtatását és lehetővé teszi, hogy a kellemetlenkedő kérdéseket kapó pályázó az EBH - hoz forduljon panaszbeadvánnyal, erre a munkanélkülisége miatt minél hamarabb állást kapni szándékozó pályázó nem feltétlenül kerít sort. Az már más kérdés, vajon mennyire tesz jót egy szervezetnek, ha politikai szempontok szerint is mérlegelni szeretne az új kollégák kiválasztásakor. "Véleményem szerint-amellett, hogy a törvény szerint is tilos-eleve komoly hibát követ el az ilyen cég. A politikai hovatartozásra és állásfoglalásra vonatkozó kérdések és a rájuk adott válaszok kapcsán a HR ugyanis gyakorlatilag 100 százalékos bizonyossággal tudja, hogy a jelölt e tekintetben és témában aligha ad majd őszinte választ a feltett kérdésre. Azt is pontosan tudja, hogy 20 jelölt közül legfeljebb 1 olyan lesz, aki felháborodik a kérdésen és öntudatosan kikéri magának, esetleg valóban őszintén válaszol rá. Ezzel szemben jóval többen lesznek közülük azok, akik megpróbálják kitalálni és kinyilvánítani a HR által elvárt véleményt - vagy épp azok, akik valamilyen diplomatikus hazugsággal hárítanak, esetleg a cégnél "elvárt" politikai oldal véleményét tartják irányadónak"- mondja Torma Kálmán tréner, pszichológus.

Nem erről szól a korrekt kapcsolat

"Ez komoly probléma és a szervezetre is igen rossz fényt vet. Hiszen arról árulkodik, hogy az ilyen cégeknél nem tartják túl sokra a hiteles, őszinte kommunikációt. Így aztán - pszichológiai szempontból legalábbis - hallgatólagosan a színlelésre és a hazugságokra felszólító "szerződést" kötnek képletesen a munkavállalóikkal. Korrekt, tartalmas, minőségi munkakapcsolatra törekvő és nyitott, hozzáértő munkatársakra vágyó cégek viszont sosem kérdezősködnek a pályázók politikai hovatartozásáról az állásinterjún. Hasonló a helyzet egy már együtt dolgozó munkahelyi csapatnál: náluk is többnyire akkor kerül hangsúlyosan terítékre a téma, ha a csapat egyik tagja tisztességtelen szándékból, általában hatalmi helyzetéből adódóan szeretné állásfoglalásra késztetni valamelyik kollégáját. "A közéleti érdeklődés önmagában még nem probléma: mégis célszerű ezeket a témaköröket inkább "irodán kívül tudni." Máskülönben fennállhat a megosztottság, a csapatok szétszabdalódásának és a kollégák közötti együttműködési készség hiányának veszélye"- fűzi hozzá a pszichológus.

Néhány hatékony fordulat, ha mégis szükségünk van munkahelyre politikai állásfoglalásról is kérdezősködő cégnél.

"Igyekszem objektív módon tájékozódni és úgy véleményt alkotni 1-1 témában. Az internetes hírgyűjtő portálokon több politikai oldal helyzetelemzését is olvasom rendszeresen."

"Mivel jelenlegi munkáltatóm több politikai oldal sajtótermékeit is rendszeresen rendeli, gyakran átlapozom őket, mert nem árt tájékozottnak lenni és több szem többet lát."

"Annak érdekében, hogy több forrásból tájékozódjam, sok témában éppúgy meghallgatom az ATV, mint a Hír Tv és a közszolgálati média aktuális állásfoglalását."

"Még nem döntöttem el, kire fogok szavazni: ebben a témában csak a pártok programjainak áttanulmányozása után tudok majd állást foglalni."

"Elsősorban nem pártok oldaláról közelítem meg a kérdést, de remélem, hogy mindenképpen az ország szempontjából legelőnyösebb módon alakulnak majd a dolgok."

Takács Gabriella