Tanárban vagy orvosban megbízunk?

A GfK Csoport idén újra megvizsgálta, mely szakmák képviselői iránt milyen mértékű bizalommal viseltetik a lakosság Európa 17 országában és az Egyesült Államokban. A vizsgált országokban az orvosok (3,2 átlag) és a tanárok (3,1 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legmagasabb Bizalom Index pontszámot, mely skálán 1 a "nagyon megbízhatatlant", 4 pedig a "nagyon megbízhatót" jelenti. A listán őket, a felmérés eredményei szerint, egyaránt 2,9 átlaggal a hadsereg és a rendőrség követi. A papság iránti bizalmi index 2,7, az ügyvédek felé 2,4, az újságírók felé pedig 2,2-es értéket ér el. A megkérdezettek legkevésbé megbízhatónak a politikusokat tartják, akik iránti bizalom index átlagos értéke 1,7. Ennél nem sokkal értek el jobb (2,1 átlag) eredményt a nagyvállalatok csúcsvezetői. Politikusaikkal a bolgárok, csehek és az olaszok kifejezetten elégedetlenek

Az előző évhez hasonlóan az összes megkérdezettnek mindösszesen 17 százaléka bízik politikai vezetőiben. A legnagyobb bizalom a dán és svájci politikusokat övezi, hiszen minden harmadik svájci és a dánok 29 százaléka tartja őket megbízhatónak. Az amerikaiaknak közel egynegyede, Németországban pedig a válaszadók épp 10 százaléka vélekedik hasonlóképpen a politikai vezetőkről. A politikusok legrosszabbul Bulgáriában (8 százalék), a Cseh Köztársaságban (9 százalék) és Olaszországban (9 százalék) "vizsgáztak. Magyarországon a megkérdezettek 15 százaléka - a közép- és kelet-európai átlagnál mintegy három százalékkal többen - jelezte, hogy megbíznak az ország politikusaiban.

A felsővezetőket csak Skandináviában és Romániában övezi bizalom

A vezető üzletemberek iránti bizalom index - nemzetközi összehasonlításban is - viszonylag alacsonynak bizonyult, mindazonáltal a vélemények országról országra jelentősen eltérnek. A németek (85 százalék) és hollandok (80 százalék fölötti arányban) azok, akik legkevésbé bíznak felsővezetőikben. A politikusokhoz hasonlóan az üzletemberekkel szemben is legkevésbé a dánok kritikusak, hiszen a válaszadók több mint fele vélekedik róluk pozitívan. Az üzleti elit iránti hasonló nagyarányú bizalmat csak Svédországban és Romániában tapasztaltak a kutatók: mindkét országban 50 százalék fölötti arányban nyilatkoztak elismerően a megkérdezettek. Az Egyesült Államokban a válaszadók - a vizsgálatban résztvevő 18 ország átlagához közelítő - 36 százaléka bízik a vezető üzletemberekben.

Közép- és Kelet-Európában a nyugat-európai átlaghoz képest egyelőre többen bíznak az üzleti élet vezető szereplőiben: itt a megkérdezettek 39 százalékának élvezik bizalmát a felsővezetők. Hazánkban arányuk megközelíti a régiós átlagot - a legnegatívabb kép a lengyelekben él saját vállalatvezetőikről.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az újságírók némiképp nagyobb bizalomnak örvendenek, mint a vállalatvezetők. Míg az amerikaiak 62 százaléka bizalmatlan a topmenedzserekkel szemben, csak 55 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen az újságírókról. Nyugat-Európában az e két szakma képviselőibe vetett bizalomról negatívan nyilatkozók aránya 67 százalékot ért el. Legnagyobb bizalommal az újságírók iránt Romániában és Lengyelországban viseltetnek (58-58 százalék), őket Bulgária és Spanyolország követi egyenként 54 százalékkal. Különösen bizalmatlanok irányukban az oknyomozó és tényfeltáró újságírás terén komoly hagyományokkal rendelkező Nagy-Britanniában, valamint Hollandiában és Franciaországban, ahol a válaszadók mindösszesen negyede bízik a sajtóban.

Németországban a legnagyobb bizalom a tanárokat illeti

Az elmúlt évhez hasonlóan idén is az orvosok és a tanárok köre élvezi a lakosság legnagyobb bizalmát. A vizsgált országokban a megkérdezettek összesen 83 százaléka gondolja úgy, hogy az orvosok megbízhatók, 82 százalék pedig ugyanígy vélekedik a pedagógusokról. Svédországban és Belgiumban az orvosokat a megkérdezettek több mint 90 százaléka tartja bizalomra érdemesnek. Németországban a felmérés történetében eddigi legmagasabb arányt érte el a tanárokba vetett bizalom, hiszen a megkérdezettek 82 százaléka nyilatkozott pozitívan róluk. A válaszadók nem egészen 70 százaléka van hasonlóan jó véleménnyel a tanárokról Hollandiában és Olaszországban.

Szűkebb régiónkról elmondható, hogy az itt élők tanárok és orvosok iránti bizalma töretlen: a vizsgált közép- és kelet-európai országokban megkérdezettek 87 százalékának élvezik bizalmát a pedagógustársadalom képviselői, valamint 81 százalék teljesen megbízik az orvosokban. Az oktatói szakma tekintetében Magyarországon és Csehországban mért arány megegyezik a régióban mért 87 százalékos átlaggal, és Lengyelország is csupán 1 százalékkal marad el ettől. Az orvosok iránti bizalmat tanúsítók aránya némiképp alacsonyabb a Nyugat-Európában mérteknél, és nagyobbak a különbségek a régión belül is. A két végpontot Bulgária és Csehország jelenti, ahol 71 százalék, illetve 89 százalék azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak a gyógyító szakma képviselőiről. Magyarországon arányuk 87 százalék.

A papságban legjobban a románok bíznak, a franciák bizalma rohamosan csökken

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a megkérdezettek háromnegyede bízik a rendőrségben. Közép- és Kelet-Európában ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindösszesen 58 százalékot ér el. Ezekben az országokban ugyanakkor a fegyveres erőkben a megkérdezettek 75 százaléka bízik, míg Európa nyugati felében arányuk 67 százalék. A magyarok a rendőrségben a kelet- és közép-európai régiós átlagnál kicsit nagyobb arányban bíznak, hiszen a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott pozitívan a rendfenntartó erőkről. A fegyveres erők iránti bizalom ugyanakkor jócskán elmarad a régiós és a nyugat-európai átlagtól egyaránt: hazánkban a válaszadók 62 százaléka szavaz bizalmat a hadsereg képviselőinek.

A papság iránti GfK Bizalom Index (átlag: 2,7) a tavalyi szinthez képest nem változott. Közép- és Kelet-Európa lakóinak 59 százaléka bízik a papságban, ami a kontinens nyugati felén mért aránynál egy picit magasabb. Ezt az átlagot negatívan befolyásolta Magyarország, hiszen itt a megkérdezetteknek mindösszesen 47 százaléka az, melynek bizalmát élvezik az egyházi tisztviselők. Az Egyesült Államokban ez az arány 68 százalékra tehető. Nyugat-Európában a legnagyobb bizalmat a németek körében élvezik az egyház képviselői (72 százalék), és ennél is magasabb - az összes ország átlagában a legmagasabb - a papoknak bizalmat szavazók aránya Romániában, amely eléri a 79 százalékot. A felmérésben résztvevő 18 ország közül nyolc országban - így egyebek mellett Franciaország, Spanyolország és Görögország, ahol több mint 60 százalékot ér el a kétkedők aránya - a többség kétségbe vonta az egyház szavahihetőségét.

Az ügyvédek iránti bizalom mértékében nincs számottevő különbség a kontinens nyugati és keleti felében. A megkérdezettek mintegy fele bízik a jogi szakma képviselőiben. Az Egyesült Államokban ennél negatívabb a kép: mindössze a válaszadók 42 százaléka bízik a jogi szakemberekben. Legkisebb bizalmat mindazonáltal az olaszok szavazták a jogászoknak: kétharmaduk nem bízik bennük. Komoly elismerésnek örvendenek azonban Svédországban, ahol négyből három megkérdezett bizalommal viseltetik a jogászok iránt. Hazánkban a régióban tapasztaltaknál többen - 61 százalék - szavaznak nekik bizalmat.