Válságban is körömszakadtukig ragaszkodnak cégükhöz a magyarok

A válság okozta cégfelszámolási és cégalapítási számadatokat vizsgálva érdekes felfedezést tettünk: nem történt lényeges változás az elmúlt félévben. Természetesen nem arról van szó, hogy a cégfelszámolási adatokon nyoma sincs a válságnak, inkább arról, hogy ennek jelei nem csak az elmúlt fél évben érhetők tetten.

Mind az APEH, mind az Opten Céginformációs Kft. adatai azt mutatják, hogy a felszámolási eljárások száma az elmúlt években folyamatosan növekszik. A 2006, 2007 és 2008-as bővülés azonban egymáshoz képest arányos, azaz az évi növekedés csak általános trendet mutat.

Ez 2005-ben 8 500, 2007-ben 9 800, 2008-ban pedig 11 500 cég felszámolás útján történt bezárását jelentette. A 2008-ban folyamatban lévő felszámolások száma a 2007. év végéig folyamatban lévők számához képest nem növekedett ugrásszerűen, ekkor is inkább a folyamatos emelkedés a jellemző. A 2007 utolsó hat hónapjához képest a 2008 utolsó hat hónapjában induló felszámolások száma szintén arányos növekedést mutat – derül ki az APEH adataiból.

"Véleményünk szerint a gazdasági válság hatásai egyelőre még nem tükröződnek a számokban, valamiféle trendet csak hosszabb időintervallum alatt - mondjuk 2009 első hat hónapját alapul véve lehet majd látni" - közölték kérdésünkre az APEH-nál.

Töretlenül alapítjuk cégeinket

Ami még ennél is érdekesebb, hogy a cégalapítási kedv sem csökkent, sőt tavaly decemberben 4355 új gazdasági társaság jött létre, ami meghaladja az előző hónapok átlagát. Ézsiás Tünde, az Opten Kft. céginformációs vezetője szerint az EU országainak átlagához képest kiugróak a magyarországi cégadatok: 10 millió emberre közel egymillió vállalkozás jut.

Ennek oka egyrészt a kényszervállalkozói megoldások nagy száma, hiszen - legyen szó a legkisebb munkáról - sokan tartanak a feketegazdaság elleni bírságoktól. Ráadásul 2007 szeptembere óta egyre könnyebb a cégalapítás, tavaly nyár óta pedig már elektronikusan, akár egy óra alatt lehet céget bejegyeztetni. A szakember nem látja tragikusnak, ha a válság hatására kihullik néhány életképtelen vállalkozás, ugyanis nem ártana egy piactisztulás ilyen, legalábbis adatok mellett.

Nem szeretünk csődbe menni, inkább számoljanak fel

A másik magyar sajátosság e témakörben a csődök elkerülése. Magyarországon nem divat csődöt jelenteni: évente körülbelül 10 vállalkozás indít maga ellen csődeljárást. Ehelyett a felszámolások a jellemzőek, azaz a nehéz helyzetbe került cégtulajdonos inkább megvárja, míg valamelyik hitelezőjének elfogy a türelme. Pedig míg a csődeljárás bejelentése után még lenne esély rendezni a dolgokat, addig a felszámolási eljárás után már kevésbé nyílik erre lehetőség – kivéve azt az esetet, amikor inkább csak fenyegetésképpen kerül erre sor, és az adósnak még van lehetősége kifizetni a tartozását. Ilyenkor a felszámolást megszüntetik.

A cégtemetés harmadik módja a végelszámolás, mely körülbelül évi 10 ezer cégnél fordul elő. Ebben az esetben nincsen tartozása a cégvezetőnek, csak éppen nem kívánja tovább folytatni tevékenységét. Ézsiás Tünde szerint külföldön számottevően többen igyekeznek a csődeljárás keretén belül megoldani a nehéz helyzeteket, Magyarországon inkább a problémák szőnyeg alá söprése a divat - azaz addig várunk, amíg elkerülhetetlenné nem válik a felszámolás.

A külföldiek kedve még nem ment el tőlünk

Ami a magyar cégek külföldi érdekeltségeit és a külföldiek itteni vállalkozáskedvét illeti, összességében e téren sincsenek drámai változások, kivéve a legjobban sújtott szektorokat (autóipar, fémfeldolgozás). "Természetes, hogy e téren visszaesett az exportunk, ugyanakkor néhány vállalkozás számára még akár pozitív mérleggel is zárulhat a válságidőszak. Konkrétan két olyan magyar cégről is tudomásunk van, melyek a mostani helyzetnek köszönhetik új megrendeléseiket, tekintve, hogy a megrendelő költséghatékonyabb megoldásra talált nálunk" - mondta az mfor.hu-nak Süveges- Szabó László, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

Véleménye szerint a magyar piac erős az informatika, a biotechnológia, az élelmiszerelőállítás és az orvostechnológia terén, így e szektorokat kevésbé fenyegeti a válság. Ez egyelőre a számadatokban is megmutatkozik: a legkevésbé érintett terület a gyógyszergyártás és az élelmiszer-feldolgozó iparág.

A külföldi cégek idetelepülése talán még ennél is kérdésesebb a mostani időszakban, hiszen már számukra is világos, hogy a térség egyik leggyengébb láncszeme lettünk. Kilián Csaba, az ITD Hungary befektetési igazgatója szerint a leminősítések és a kedvezőtlen imázs nem jelentkeznek egyből a számokban, hiszen egy-egy befektetői döntés meghozatala komplex folyamat. Most a befektetők egy része még bizonytalan, ugyanakkor az idetelepült befektetéseikkel egyelőre elégedettek a tulajdonosok.

Ezzel együtt halogatott döntések természetesen vannak. Kilián Csaba optimista, véleménye szerint az idei év második felére az elhalasztott projektek is erőre kaphatnak majd.

A szakember egyetért az Economist Intelligence Unit jóslatával, miszerint 2009-re harminc százalékos tőkebeáramlás-csökkenés várható Magyarországon. Középtávon azonban a szakember - egyes gazdasági elemzőkkel összhangban - 4-4,2 milliárd euró körüli, azaz az elmúlt éveknek megfelelő éves tőkebeáramlással számol. A válság valós hatásai azonban leginkább csak 2010-ben válnak láthatóvá.

Gábor Fanni