Szerző: Barna Eszter Megjelent: 1 éve

10 másodperc alatt beskatulyáznak

Idén nyáron nem egy lázadás tört ki a dress code ellen, ahogy a hőség több európai országban is hetekig gyötörte a dolgozókat. Érdekes módon legtöbb esetben a férfiak lázadtak, hiszen sokan közülük nem vehetnek fel például térdnadrágot vagy papucsot a munkába, sőt van, ahol a nyakkendőjüktől sem szabadulhatnak meg még azokon a napokon sem, amikor hőségriasztás van. De hogyan is állunk az öltözködési szabályokkal a munkahelyeken? Mi változott az elmúlt 10 évben?

Még azok is szenvedtek a szigorú öltözködési előírásoktól ebben a melegben, akik egyébként légkondis irodába mennek be reggel dolgozni. Az érintettek közül többen igyekeztek tiltakozni a szigor ellen, méghozzá úgy, hogy szoknyát vagy női ruhát vettek fel a melegben, ami mégiscsak szellősebb, mint egy hosszúnadrág. Még a júniusi hőhullámban a franciaországi Nantes-ban buszsofőrök jelentek meg szoknyában a munkafelvételnél, mert a vezetőség nem engedélyezte, hogy térdnadrágban dolgozzanak, pedig mint mondták a vezetőfülke akár 50 fokra is felmelegszik a napsütésben, miközben légkondi nincs benne. Ráadásul miután beülnek a vezetőülésbe senki nem látja az alsó testrészeiket. A szoknya viszont engedélyezett ruhadarab a cég belső szabályzata szerint, így a buszvezetők ezt az alternatívát választották, írta a euronews.

Angliában, még szintén júniusban hazaküldött egy munkavállalót a főnöke, mert rövidnadrágban ment be dolgozni. A férfi teljesítette a munkáltatói elvárást, valóban hazament átöltözni, de nem hosszúnadrágot, hanem női ruhát öltött, és a közösségi oldalon az elégedetlenségének adott hangot a hátrányos megkülönböztetés miatt. Iskolás fiúk is tiltakoztak hasonló módon az angliai iskolai egyenruha előírásai ellen.

Sok múlik a munkaszervezésen

Az Egyesült Királyságban a helyi szakszervezeti szövetség fel is hívta a munkáltatók figyelmét, hogy lazítsanak az öltözködési előírásokon, ha 30 fok fölé megy a hőmérséklet, ami a szigetországban egyébként nem túl gyakran jellemző. Mint írták, érthető, hogy nem lehet minden pozícióban rövidnadrágot és vietnami papucsot felvenni, de a munkáltatóknak engedélyeznie kellene a kevésbé formális megjelenést, hogy az alkalmazott zakó nélkül, lazább anyagú ruhában mehessen dolgozni. Biztosítani a dolgozóknak legalább ventilátort, hogy mozogjon körülöttük a levegő, ha nincsen légkondicionálás, valamint rugalmasabban állni a munkakezdés illetve a munka befejezésének időpontjához, hogy a munkavállaló dönthessen, hogy inkább korábban megy be vagy későbbig marad, hogy ne a legnagyobb hőségben kelljen a tömegközlekedést igénybe vennie. Többször tarthassanak szünetet a dolgozók, és megfelelő legyen számukra a folyadékpótlás. A brit szakszervezeti szövetség a kint dolgozók számára a napvédelmet és a megfelelő vízellátást is felveti ajánlásként. Magyarországon a védőitalra és a munkahelyi maximális hőmérsékletekre törvényi előírás is vonatkozik.

Manapság is van, ahol még a nyakkendőt sem engedik levenni egy olyan irodában sem, ahol a nap nagy részében egyedül ül a dolgozó, tehát senkit nem „sért” azzal, ha leveszi a nyakkendőjét, ha éppen nincs meetingen, partner vagy ügyfél közelében. Tíz éve mi is arról írtunk itt a HR Portalon, hogy az öltözködési etikett előírásai nyáron is érvényben vannak, vagyis nőknek kell a harisnya, ha tárgyalásra vagy éppen állásinterjúra mennek, a vállat és a lábat illik takarni. Férfiak pedig nem szabadulhattak a zakótól és az inget sem illett kigombolni, mondta akkor a protokoll szakértő. De vajon hogy állunk most?

A protokoll csak kicsit enged lazulni

Meghatározó a hely, az idő és az alkalom, mondta a HR Portalnak Nagy Ildikó, protokoll szakértő, a METU docense. Természetesen az időjárás befolyásolja a megjelenéskultúrát, de legalább ugyanennyire az is, hogy hol dolgozik valaki, és ennek következtében mit vehet fel. Aki tárgyalni megy vagy ügyfelekkel kerül kapcsolatba annál nagyon fontos, hogy mit szeretne magáról sugározni, ahogy felöltözik, megjelenik, abban benne van, hogy partner egy adott szituációban, megtiszteli a másikat, komolyan veszi; vagy alig várja, hogy vége legyen a megbeszélésnek, és rohan a strandra (papucsban és spagettipántban), emelte ki Nagy Ildikó.

Egy minisztérium, egy bank általában konzervatívabb megjelenést vár el a kollégáktól, de ezekben az esetekben is lehet könnyíteni az öltözéken, amit elsősorban a ruházat anyagának és szabásának megfelelő megválasztásával lehet elérni. A len, a vászon a hosszúnadrágot is elviselhetőbbé teszi. Nyáron általában nem magasan zárt felsőt vesz fel az ember, a jól szellőző nyak, a lazább szabás a levegő áramlását is jobban biztosítja, szellősebb.

Nagy Ildikó jelezte, hogy elsősorban esztétikai gátja van annak, hogy a férfiak például sok munkahelyen nem vehetnek fel rövidnadrágot, hiszen egy női és egy férfi láb más esztétikai hatást kelt. Ezért nem engedélyezték a buszvezetőknek sem néhány éve a rövidnadrágot, amikor volt erre irányuló kezdeményezés.

Ugyanakkor a protokoll és az etikett szerint nők sem vehetnek fel túl rövid szoknyát vagy nadrágot. Abban az esetben, ha valakinek szép a lába, akkor is legalább a térd felett egy araszig kell, hogy érjen a szoknya. (Bár az már egy erősen szubjektív kérdés, hogy kinek szép vagy sem a lába. És ki dönti ezt el?)

A hölgyeknek is figyelniük kell arra, hogy a munkahelyen (tárgyaláson vagy állásinterjún) ne legyen áttetsző a ruhájuk, és kerülendők a spagettipántos felső is, mert ezek elvonhatják a figyelmet, nem feltétlenül pozitív értelemben. Legalább egy vékony blúzt vagy kendőt javasol, akár az ujjatlan felső fölé a protokoll szakértő. Az egyén az öltözködési kultúrájával is kommunikál, azt fontos szem előtt tartani, hangsúlyozta Nagy Ildikó.

Ruhád szerint fogadnak, eszed szerint engednek el egy tárgyalásról

Ács Klára újságíró és divatszakértő szerint Magyarországon egyáltalán nem olyan szigorúak, és nem is veszik olyan szigorúan az öltözködési előírásokat, mint a nyugati országokban. A szakember szerint hőségben is a jóízlés határain belül kell maradni. Az öltözködésével az ember a saját presztízsét is növelni tudja, nem utolsó sorban pedig a cégét is képviseli, ha bárhol megjelenik. Ács Klára egy amerikai felmérést idézett, amely szerint egy találkozáskor az első 10 másodpercben beskatulyáznak valakit a megjelenése alapján, anélkül, hogy egy szót is szólt volna. Ha ez az első benyomás nem kedvező, akkor nagyon nehéz és hosszú időbe telik, mire sikerül pozitívvá változtatni.

Fontos a terület is, amelyen a munkavállaló dolgozik. Ács Klára az ügynöki munkát hozta példaként: ha egy orvoslátogatóról beszélünk, abban az esetben elegánsan kell felöltöznie a munkavállalónak, adni magára. Míg ha valaki, mondjuk pékáruvak, vagy egyéb termékekkel házal vidéken, akkor kevésbé kell elegánsnak lennie, hiszen várhatóan a partnere sem lesz az. Tudni kell, hogy milyen közegbe megy az ember, hogy se alul, se túl ne öltözze a tárgyalópartnerét. A nem helyes öltözéken, amely a másik iránti tisztelet megnyilvánulása is, akár egy üzletet is el lehet bukni a szakember szerint.

A cég öltözködésre vonatkozó előírásait be kell tartani a nyári melegben is, kivétel ez alól, ha a vezető lazít a körülményekre való tekintettel ezeken az előírásokon egy adott időszakra. Ács Klára hangsúlyozta, a dress code előírásai folyamatosan változnak, ami pár éve még „nem ajánlott”, sőt tilos volt, az mára megengedett, elfogadott lett. Míg például néhány éve egy tanárnak nem illet farmert vagy sportcipőt felvenni az iskolába, addig mára a mindkettő belefér az öltözködési etikettbe, igaz nem a tépett vagy koptatott változat.

Follow hrportal_hu on Twitter

4 stratégia a pletykálkodás elkerüléséhez

Részt vettél már valaha „megerősítő expedícióban”? Vagyis egy olyan tevékenységben, mely során egy kollégát kértél arra, hogy erősítse meg a saját negatív tapasztalataidat egy harmadik kollégáról, aki nincs jelen? Esetleg adtál-e te magad ilyen megerősítést másokról, akik nem voltak ott ezen a beszélgetésen? Miközben a vezetők és a csapatok úgy vélik, hogy ez a fajta viselkedés ártatlan ventilláció, a felgyülemlett feszültség levezetése, vagy épp a másik teljesítményének puszta leellenőrzése, valójában nem más, mint pletyka.tovább..

További cikkek
Sztrájkok nehezítik Belgium közlekedését, de máshol sem vették fel a munkát

Sztrájkok nehezítik a helyközi tömegközlekedést, forgalomlassító demonstrációk okoznak torlódásokat, valamint kohászati üzemek, élelmiszer- és... Teljes cikk

A vállalatok megbecsülik saját dolgozóikat Palkovics László szerint

Elért a gazdaság egy plafont, így munkaerőhiány alakult ki, ezt pedig valahogyan pótolni kell az innovációs és technológiai miniszter szerint. Az... Teljes cikk

Nem fogják érezni a dolgozók a túlóratörvény változását

A Figyelő újságírója szerint nem lesz érezhető változás a túlóratörvény módosítását követően. Teljes cikk

Jelentős béremelést kapnak több szektor dolgozói és a nyugdíjak is emelkednek

Jelentősen emelkedik az ápolónők bére, akiknek a fizetése 2012-2019 megduplázódik, majd 2022-ig további csaknem 70 százalékkal emelkedik - mondta... Teljes cikk

Kirúgták a kukaholding vezetőit

Fél év késés után leadta 2017-es beszámolóját a a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. A kukaholdingként is ismert... Teljes cikk