4D a coachingban - arra koncentrálj, ami jól működik

Az AI módszerét 1985-re vezetik vissza, amikor David Cooperrider a szervezetek viselkedését tanulmányozó professzor, akkoriban még ifjan azt a feladatot kapta, hogy egy kórház folyamatait tanulmányozza. Azt tapasztalta, hogy kérdéseire, mindenki panasszal válaszolt, rosszkedvet, negatív hangulatot árasztva. De amikor a kérdéseket másképp tette fel, és azt firtatta, milyen jó tapasztalataik vannak az embereknek, mi hasznos a működésükben, mivel járulnak hozzá az értékteremtéshez, a betegek gyógyulásához, rögtön megváltozott a légkör. Mindenkinek volt valamilyen kellemes tapasztalata, gondolata, emléke, és kisvártatva átalakultak a válaszok. Az emberek derűsebbek, mosolygósabbak lettek, és a munka is sokkal eredményesebbé vált.
Stefan Cantore
Ez a tapasztalat alapozta meg az AI módszerét és irányzatát, amelyet ma már nagyon sokfelé követnek a szervezetfejlesztésben, a csapatépítésben, a változás és válságmenedzsmentben, és konfliktusos helyzetekben. Ugyancsak jól hasznosítható a menedzsment és leadership fejlesztésekor, a motiváció serkentésében és a vállalati együttműködés erősítésekor.

A módszer lényege, hogy pozitívan szemléli a folyamatokat, helyzeteket és a lehetőségeket. Az emberekből a legjobbat hozza ki, mert önmagukból is a legjobb készségeket segít feltárni és azokat tudatosítja. Azt vallja, hogy az lesz a valóság, amire fókuszálunk, amit megfogalmazunk az lesz igaz, amire figyelmet fordítunk ott születik a megoldás. Ha problémákat fogalmazunk meg és azok vannak a középpontban akkor azokat is idézzük elő. A szavak alakítják a valóságunkat. A pozitív szavak segítik elő az erősségek iránti érdeklődés, amely már-már életfilozófiává válik azoknál, akik ennek a szellemében tevékenykednek. S ezzel a csapatoknak, a közösségeknek, s magának a társadalomnak is jobb esélyeket teremt a fejlődéshez.

Arra koncentrálj, ami jól működik! – ez a lényeg. Hiszen a vezetők is tapasztalják, hogy az elkötelezett dolgozók 90-95 százalékban jól dolgoznak, csak 5-10 százalékban gyengébben. Ha a 90-95 százalékra figyelnek, az sokkal hasznosabb. Ebből lehet megismerni, hogy mitől mennek jól a dolgok, és ezekre az erényekre lehet építeni a további erősödést. Ez a megközelítés cselekvésre inspirál, energiát ad.

Dr. Stefan Cantore felidézte tapasztalatait: volt olyan cég, amelynél három nap alatt megszületett az új vízió, amit az erősségeikre támaszkodva alakítottak ki, másutt akár évekig is eltart, amíg eljutnak a jó eredményekig. A praxisában a legrövidebb idő egy óra volt, amikor egy iskola tanárai, vezetői és a szülők megtalálták az intézmény továbbfejlődésének legjobb irányát és módját, amin megéri majd dolgozni és részletekben kibontani.

Lássuk a modellt

Az AI folyamatának van egy praktikus modellje; az úgy nevezett 4D-nek modell, ami Dr. Cantore 5D-re bővített. Ennek középpontjában az a téma áll, amelyet szeretnének megoldani: (Determining topic) - ez az első központi D. Majd az AI folyamat első lépése a Discovery (Feltárás), vagyis annak a feltárása, bemutatása, amikor a legjobban működött az a valami, amin dolgozunk. Utána következik a Dream (Álom), amikor felerősítjük és kiterjesztjük az ideális állapotot. Elképzeljük, hogy milyen lenne, amikor minden mindig ilyen jól működne. A harmadik a Design (Megtervezés) szakaszban meghatározzák, mire van szükség ahhoz, hogy a dolgok a kívánt módon alakuljanak, minek kell ahhoz történnie, hogy megvalósuljon, amit az Álom szakaszban leírtunk. Például kell egy változás a hozzáállásban vagy egy gép beszerzés, vagy valamilyen képességet el kell sajátítani. Az utolsó Destiny (Rendeltetés) szakaszban pedig összegzik azokat a teendőket, amelyek révén a cél elérhető. Itt alakul ki az akció terv a részletek mentén és születik meg az elköteleződés a cél érdekében.

Mindebben kulcsszerepük van a beszélgetéseknek és a beszélgetések során használt nyelvezetnek. Egy jó beszélgetés a hallgatással kezdődik. Dr. Stefan Cantore sokéves tréneri és tanácsadói munkája során azt figyelte meg, hogy akkor érte el a legjobb eredményt, amikor az emberek felszabadultan beszélgettek a számukra fontos témákról. Ekkor jönnek elő azok a kérdések, amelyek az energiát hordozzák, jönnek azok a kérdések, amelyek a változást előidézik. Ez a felismerése egész módszertan megalkotásához vezetett, a beszélgetésen alapuló vezetés és szervezetfejlesztés elméletéhez és gyakorlatához. (Stefan ebből írta doktori munkáját.) Ez utóbbinak fontos kelléke, hogy a résztvevők számukra kellemes környezetben, felszabadultan, demokratikus légkörben tudják kifejteni gondolataikat, és szabadon állhassanak elő ötleteikkel, amelyek egyre több kreativitással segítik a kívánt cél elérését.

Mindez megfelelő kérdezéstechnikával párosítva, a tapasztalatok azt mutatják, minél több embert vonnak be a beszélgetésekbe, minél több nézőpontból vizsgálják meg a célokat és lehetőségeket, annál sikeresebb megoldásokhoz jutnak el.

Peredi Ágnes - Ábri Judit