500 ezer vendégmunkás is dolgozhat a közeljövőben Magyarországon

Ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk, miközben sorra jelentik be a többezer foglalkoztatottra igényt tartó fejlesztéseket, Magyarországon a potenciálisan bevonható munkavállalók száma több okból is trendszerűen csökken. Ha a munkaadó itthon nem talál, akkor külföldön kereshet munkavállalót, ez a lehetőség több éve adott. November elsején lépett volna életbe a vendégmunkástörvény, amelynek bevezetését elhalasztották. Informálisan egyelőre annyi tudható, hogy az eddig engedélyezett legfeljebb 5 évvel szemben 2+1 évben maximalizálnák a külföldről érkezők itteni munkavégzési idejét. A korábbi kör is bővült, már 15 nem EU-s országból is engedélyezett a munkaerőimport. A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának a munkaerőimportról rendezett online konferenciáján elhangzott, minősített HR szolgáltatók már 60-70 nap alatt képesek munkába állítani a külföldről érkezőket, és ennek az időnek az integrációra való felkészülés is része – írja a Népszava.

Kovách Endre, a Prohumán 2004 Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója előadásában elmondta: az ide érkező vendégmunkásokkal az eddigi tapasztalatok szerint elégedettek a munkáltatók, gyorsan tanulnak, jól dolgoznak, helyzetükből adódóan szívesen vállalnak túlórát, munkájuk termelékenysége akár 30 százalékkal is felülmúlja a mellettük dolgozó magyar munkavállalókét.

A Népszava tudósítása szerint a konferencia előadóinak többsége egyetértett azzal, hogy mára kikerülhetetlenné vált a külföldről érkezők magyarországi munkába állítása, bár ezzel némileg vitába szállt Pinczés Balázs, a HR-Network Egyesület vezetője, aki szerint Magyarországon nem is annyira munkaerő, mint inkább munkabérhiány tapasztalható. Megkockáztatta, hogy ha 20-30 százalékkal magasabbak volnának a hazai bérek, akkor nem is tapasztalnánk ilyen mértékű munkaerőhiányt. A jelenlegi helyzet ismeretében teljesen valósnak nevezte azokat a politikusoktól származó kijelentéseket, hogyakár 500 ezer vendégmunkás is dolgozhat a közeljövőben Magyarországon. Ettől nem teljesen függetlenül azt is elmondta, hogy érdemes volna sokkal többet foglalkozni a külföldön munkát vállaló magyarok hazacsábításával. Kontinentális kitekintésben ehhez hozzáfűzte, hogy egész Európában egyre növekszik a munkaerőhiány.

A konferencián elhangzottakat alátámasztja a Pannon-Work Zrt. friss kutatása, mely HR vezetők harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos terveit, már megszerzett tapasztalatokat, az előnyöket, illetve a hátrányokat, valamint az általános munkaerőpiaci megállapításaikat vizsgálta. A portálunkhoz érkezett sajtóközlemény szerint a megkérdezettek 60 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a rendelkezésre álló magyar munkavállalók minősége és mennyisége kielégítené a cége igényeit. A legnagyobb toborzási kihívásokat a válaszok alapján a nem megfelelő minőségű magyar munkaerő (84,6 százalék), a magas mértékű fluktuáció (56,4 százalék) és az általános munkaerőhiány jelentik (35,9 százalék). A megkérdezett cégek közel fele, azaz 43,5 százaléka már alkalmaz külföldi munkavállalót, 36,4 százaléknál napirenden van a téma, 63,6 százalék viszont nem tervezi egyelőre meglovagolni ezt a lehetőséget.

Az 50 HR vezető körében végzett nem reprezentatív kutatás alapján azon vállalatok, akik már foglalkoztatnak harmadik országbeli munkavállalókat úgy vélik, hogy könnyen és gyorsan beilleszkednek, lojálisak, motiváltak és elkötelezettek, mindez pedig pozitív hatással van a régebbi kollégákra. Náluk kevésbé figyelhető meg fluktuáció, és a hiányzási ráta alacsonyabb, gyors és hatékony a betanulásuk, valamint a munkavégzésük. Főbb negatívumként mind jogi, mind pedig HR szempontból felmerült extra teher (52,9 százaléka a válaszoknak), a magas költség (64,7 százalék), valamint a nyelvi akadály (47 százalék) jelent meg. Minden második válaszadó azonban alacsonyabb fluktuációt vár a külföldről érkező munkavállalóktól, valamint sokan alacsonyabb táppénzes arányban, az összköltség csökkenésében, a gyorsabb betanításban és hatékonyabb termelésben bíznak. Ezek a cégek jellemzően szakképzettséget nem igénylő fizikai munka és kevésbé szakképzettséget igénylő fizikai munka szintjén szerződtetnek munkaerőt.

Költségek: kulcs a mérés

Azoknak, akik gondolkodnak harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásán, legnagyobb félelmük (válaszok 87,5 százaléka), hogy jelentősen magasabbak lesznek a költségeik. A kulcs azonban a hatékony mérés.„A magyar és külföldi foglalkoztatás költségeinek összevetésénél fontos, hogy legyenek mérőszámaink. Nem pusztán a toborzás és bérköltség különbséget, de a munkavállalók hatékonysága, a fluktuáció és a táppénzes arány csökkenése által eredményezett megtakarítást is figyelembe kell venni. Arról nem beszélve, hogy jó tisztában lenni azzal, hogy mekkora veszteséget jelent a cégnek egy be nem töltött pozíció” - mondja Baksy Marianna, a Pannon-Work Zrt. marketing és PR vezetője. Azonban a kutatásból az is kiderült, hogy a vállalatok 38,4 százaléka tartja számon a munkaerőhiány okozta veszteségeket, 61,6 százalék viszont egyáltalán nem. 

Sokan tervezik, sokan elzárkóznak

Amennyiben harmadik országbeli munkavállalóban gondolkozik egy vállalat, legfőképpen Fülöp-szigeteki munkaerőt részesíti előnyben, de többen alkalmaznának indonéz, vietnámi, kirgiz és kazah jelöltet is. A válaszok alapján előnyként főként az alacsonyabb fluktuációt (87,5 százalék), alacsonyabb táppénzes arányt (37,5 százalék), hatékonyabb termelést (37,5 százalék) és az összköltség csökkenését (25 százalék) várják. A magasabb költség mellett azonban a nehezen áthidalható kulturális különbségektől is sokan tartanak. A megkérdezett cégek leginkább operátor (62,5 százalék) és szakmunkás (37,5 százalék) szinteken tervezik a munkavállalók alkalmazását.

Akik nem terveznek harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztatni, főként azért döntöttek így, mert a magyar munkaerőpiacról meg tudják oldani munkaerő igényüket (a válaszok 61,5 százaléka), 30,7 százalék a magasabb költségek miatt, szintén 30,7 százalék pedig amiatt, hogy csak magyar munkavállalót szeretne alkalmazni, de a plusz HR kapacitás hiánya, a kulturális különbségek, valamint a vállalat megítélése is szempont. Megfigyelhető trend, hogy a külföldi munkavállalók többsége hosszabb távon tervezi a munkavégzést, a két évre szóló engedély lejárta után is szívesen hosszabbítanak, amennyiben van igény a munkájukra. Tehát az egyszeri integráció hosszú és jó minőségű munkát, stabil munkaerőt eredményezhet.

A nem reprezentatív kutatásában részt vevő vállalatok 36,8 százaléka 500 főnél kisebb, 23,6 százalék 1000 főnél, 28,9 százaléka pedig 2500 főnél nem nagyobb cég. A válaszadók legnagyobb hányadára (78,9 százalék) a fizikai és szellemi dolgozók 75 - 25 százalékos eloszlási aránya jellemző.