83 ezer magyar dolgozik kiküldetésben külföldön

A G7 számításai szerint a kivándorló és a kiszervezett magyarokat összeadva nagyjából 400 ezer magyar dolgozott más európai országokban, ami az összes munkavállaló egy tizede.

Miért jó a kiszervezés?

• Ha egy vállalkozás olyan munkát kap, ami csak egy ideig tart, nem éri meg új munkaerőt toborozni, betanítani.
  
• Az adózás is kedvezőbb ugyanis a kiküldött munkavállaló a hazai társadalombiztosítási járulékokat fizeti, az szja-t viszont ott kell fizetni, ahol valóban dolgozik.
  
• A munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok - leginkább a munkaidő - betartása jóval nehezebb kiküldött munkavállalók estében.
  

A magyar dolgozók 55 százaléka Németországban van kiküldetésbe, aztán következik Ausztria és Hollandia.
A kiküldött dolgozók általában az építőiparban dolgoznak, vagy más ipari munkát végeznek, de gyakori a kiküldetésben dolgozó kamionsofőr, ápoló és a pincér, felszolgáló, konyhai dolgozó.

A lap szerint az Európai Unióban 2012 és 2017 között közel megduplázódott a kiküldött munkavállalók száma, 1,5 millióról 2,7 millióra nőtt. Az aktív korú, 18 és 65 év közötti európaiak arányában is jelentős ez a növekedés: 0,65-ről 1,15 százalékra emelkedett az arány.

Kelet-Közép Európából inkább az alacsony végzettségűek vannak kiszervezésben, míg Luxemburgból inkább a pénzügyi szakemberek, a kedvezőbb adó miatt.

A keleti tagállamokból érkező cégek elég sok támadást kapnak, egyebek mellett Németországban. A szociális dömpingnek (Sozialdumping) hívott jelenség során azt kritizálják, hogy sokszor nem kapják meg a kiküldöttek - vagy csak papíron - a német minimálbért, ezáltal leszorítják a helyi béreket.

Fotó: Pixabay
g7