Megjelent: 1 éve

"A 15 százalék már elfogadható" - béremelési körkép

Akad munkaadó, amely már emelt idén, sok helyen pedig most teszik le a cégek az asztalra a javaslatokat és április 1-től változtatnak. Körülnéztünk, hogyan reagáltak eddig a munkaadók az utóbbi évtizedek legmagasabb inflációjára, illetve mit sikerült a munkavállalóknak és érdekképviselőiknek elérni.

Bér, fizetés, kompenzáció trendek-
images

images

Több felmérés is napvilágot látott az utóbbi hetekben, hogy mit terveznek a munkáltatók a fizetésekkel. A Randstad HR szolgáltató mérése szerint szinte minden munkaadó, - 97 százalék - tervez béremelést. A mértékben azonban nagy a szórás és látszik, a munkavállalók többet akarnak. A munkaadók többsége 6-15%-os emelést tervez (harmaduk 6-10%-os emelést, 42%-uk viszont 11-15%-os emelést). Ezzel szemben a munkavállalók 75 százaléka 16 százalék feletti pluszban bízik.  Ilyen mértékű emeléssel azonban csak kevés munkaadó tervez. 20% felett a cégek alig 1 százaléka emelne a Randstad kutatása szerint, – ezek döntően az IT/telekommunikációs szektorból kerülnek ki –, miközben a dolgozók 35 százaléka legalább ennyit szeretne kapni.

A Wyser fejvadászcég cég kutatása azt mutatja, hogy a dolgozók 44%-a 10-20% közötti béremeléssel lenne elégedett, és itt is 35% szeretne 20-30% közötti bértöbbletet. „Ma már szinte minden vállalat belátta, hogy komoly gondba kerül, ha nem emeli a béreket, azonban 20% feletti béremelést várhatóan csak kevesen tudnak végrehajtani” – mondta Mihályi Balázs, a Wyser vállalati üzletágának vezetője.

 

Megadta az alaphangot az új minimálbér

"A 16 százalékos minimálbér- és a 14 százalékos garantált bérminimum emelése már jelzés volt év elején a munkáltatóknak, hogy nem úszható meg két számjegy alatt az idei béremelés" - nyilatkozta Zlati Róbert a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Ám azt is mutatta, hogy a 20 százalék feletti emelés illúzió lesz.

Ezzel pedig nehéz féken tartani a munkavállalói igényeket. Hiába volt 2022-ben az átlagos infláció 15 százalékos, ha a munkavállalók ennél nagyobb pénzromlást érzékelnek. A 2022. január- 2023. január közötti drágulás 25,7 százalék, az alacsonyabb keresetűeket pedig a 44 százalékos élelmiszerinfláció jobban sújtja. Persze be kell látni, hogy a cégek teljesítőképessége is véges, és ebben úgy tűnik, hogy a szakszervezeti vezetők önmérsékletet mutatnak.

“A 15 százalék már elfogadható, de természetes, hogy az emberek többet várnak. Sok azonban a bizonytalanság az üzleti életben. Szakértők komoly csökkenést várnak az inflációban, talán ezért is óvatosabbak a munkaadók. Ha azonban marad a jelentős pénzromlás, akkor év közben is tárgyalóasztalhoz kell ülnünk” - jegyezte meg Zlati Róbert szakszervezeti vezető.

Hasonló véleményen van Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. “Ha a realitások nézzük, elégedettnek kell lennünk a 15-17 százalékos béremelésekkel.” Hozzátette, hogy erős üzenetértéke volt a piac számára, amikor január elején bejelentette a Spar, hogy megállapodott velük és 17 százalékkal növelte a fizetéseket.

A kiskereskedelmi multik közül őket követte a Tesco, amely szintén jelentőset emelt: a bruttó 275 000 forintos alapbér 16,4 százalékkal bruttó 320 000 forintra emelkedett. A toborzás szempontjából kihívást jelentő áruházakban – országszerte üzletek felében – az alapbér emelése mellett megemelték a lokációs pótlékot is, amivel a bruttó alapbér 360 000 forintra nőtt. A KASZ mindkét munkaadónál vállalta, hogy egy évig nem áll elő újabb bérköveteléssel.

A szakszervezetnek az Auchannel ezzel szemben nem sikerült megállapodnia. A cég bruttó 32 000 forintos emelést jelentett be, ami messze nem fedezi a munkavállalók kiadásainak emelkedését. Pedig a KASZ már nettó 40-50 000 forintos pluszba is belement volna. (A cég emellett a kedvezményes vásárlást emelte 5-ről 12 százalékra, ám a szakszervezet ragaszkodott az alapbér jelentősebb megmozdításához.)

A Penny február végén tett bejelentést. “A béremelést területi felosztás szerint, értékesítés, logisztika, központ és különböző szempontok alapján súlyozva átlagosan legfeljebb 17 százalékos mértékben hajtják végre 2023. április 1-jétől” - áll közleményükben. Ha jól értjük, akkor a maximum lesz a 17%, sokan ennél kisebb emelésre számíthatnak alapbérben.

Az ALDI január 1-től 10 százalékot emelt, ám előző évben már kétszer is korrigált bérein: januárban minden munkavállalóra egységesen vonatkozó 8%-os fizetésemelésről döntött, júliusban pedig pozíciótól függően 8-19% közötti bérfejlesztést valósított meg.

Karsai Zoltán hozzátette, ugyan a cégek egy része próbált az alapbéremelés helyett mást adni: egyszeri bónuszt, nagyobb cafeteria-keretet, ám a munkavállalók ragaszkodnak az alapbér növeléséhez. Részben azért, mert az biztosabb, míg a cafeteriát egyetlen döntéssel el lehet venni, másrészt ez képezi több fizetés/bónusz/állami juttatás alapját is. Ettől függetlenül, ahogyan a céges példák mutatják az alapbéremelés mellett egy sor kiegészítő elem megjelenik: Szép-kártya keret emelése, nagyobb százalékú kedvezményes vásárlás a cég termékeiből (Auchan), rezsitámogatás, a bejárás jelentősebb támogatása (Penny).

Persze az sem mindegy, mikor volt utoljára emelés. Ha tavaly több ütemben, akkor idén januárban elég lehet egy 10 százalék alatti érték is.

“Egyelőre csend van és várakozás, most teszik le a cégek javaslataikat az asztalra  - hallottuk Golhovics Gábortól, a közel 5000 munkavállalót tömörítő Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnökétől. “A munkaadók januárban a minimálbér és a garantált bérminimum emelését végrehajtották, a többi bérkategóriáról márciusban várható döntés és a legtöbb helyen április 1-től lesz hatályos. A 20 százalékhoz közelítő emelést szeretnénk” - mondta az elnök. “Fontos, hogy az alapbér növekedjen, ne a mozgóbér vagy a cafeteria” - tette hozzá.

 

Mit lépett a többi cég?

A maklári Robert Bosch Automotive Steering Kft. és az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSz) január 31-én állapodott meg a bérezésről, eszerint a korábban megállapodott 10%-os alapbéremelésen felül további 5%-os alapbéremelést kapnak, a SZÉP-kártya keret bruttó 450 000 Ft-ra emelkedik.

15 százalékos átlagos alapbérfejlesztést hajtott végre a Rába január 1-től.

Részmegállapodás jött létre a Magyar Postánál folyó bértárgyaláson, amely szerint a vállalat egyszeri bruttó 50 000 forintos kifizetést ad a postai dolgozóknak addig is, amíg a bértárgyalások eredményre nem vezetnek. További 50 000 forint kifizetéséről március 31-ig döntenek, ha addig nem születik meg a végleges bérmegállapodás.

A BKV Zrt-nél az alapbérfejlesztés mértéke átlagosan 15 százalék: a főállású munkavállalók személyi alapbérfejlesztésének mértéke február elsejétől minimum 12 százalék, az úgynevezett 13-16 HAY munkaköri szinteken 15 százalék, míg a 7-12 HAY munkaköri szinteken 16 százalék.

A Budapesti Közműveknél (FKF Köztisztasági, FŐTÁV Távhőszolgáltatási, FŐKERT Kertészeti, BTI Temetkezési, FŐKÉTÜSZ Kéményseprőipari Divíziók, valamint a támogató területek) munkavállalói átlagosan 16% alapbér-emelésben részesülnek 2023. január 1-től.

A JYSK idén januárban 5 százalékkal emelte az alapbért, korábban 2022. januárjában és szeptemberében pedig 10-10 százalékkal.

A kecskeméti Mercedesnél idén többlépcsős, 17+7 százalékos béremelés lesz, valamint inflációkövető külön kifizetések is. Ezen kívül eredményrészesedési juttatást - egyszeri, bruttó 870 000 forintot - kapnak a belsős és kölcsönzött munkavállalók április 1-jén.

A győri Audinál folyik a tárgyalás a munkaadó és a szakszervezet között. A legutóbbi fordulóban a cég 5 százalékos emelést ajánlott, a munkavállalói érdekképviselet 23 százalékot akar. A szakszervezet új ajánlat kidolgozására kérte a vállalatot.

A pedagógusok február elején kapták meg első, 10 százalékkal emelt fizetésüket, ami három év alatt a harmadik 10 százalékos béremelés. Igaz, nem az alapilletmény emelkedett, hanem a szakmai ágazati pótlék 20-ról 32 százalékra.

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk

Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék

A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk

SZJA 2024

Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk