Megjelent: 5 éve

A felelős vállalat. Mókusvakítás?

A profit aránytalan és nem igazságos, így az a minimum, hogy a cégek visszacsorgassanak valamit a tönkretett természetnek vagy a kizsákmányolt embermillióknak. Ehhez hasonló meggondolásból mennek a munkahelyi apró stiklik: a munkahelyi fénymásolót legtöbben magáncélra is gond nélkül használják. Ligeti György szervezetfejlesztő írása.

„Egy felelős vállalat dolga a lehető legtöbb hasznot termelni a tulajdonosok számára a jogszabályoknak és az etikai elveknek megfelelően.”(Milton Friedman: 1970)

Friedmannak, a Nobel-díjas közgazdásznak bizony igaza van. A társadalmi felelősségvállalás (CSR) zászlóvivői ezt a megközelítést ördögtől valónak tartják. Azzal érvelnek, hogy egy szervezetnek (esetünkben természetesen egy profitorientált vállalkozásnak) igenis dolga, hogy aktívan hozzátegyen az őt körülvevő természeti vagy társadalmi környezet jobbulásához. Ezzel a szemlélettel önmagában természetesen nincsen semmi baj, a mögötte meghúzódó attitűd adhat inkább okot aggodalomra: a kontinentális Európában a vállalatok aktív hozzájárulását követelők álláspontja szerint a piacon megszerzett profit igazságtalan és aránytalan, így az a minimum, hogy a cégek visszacsorgassanak valamit a tönkretett természetnek vagy a kizsákmányolt embermillióknak.

Gondoljunk csak bele, mit mond Friedman: a vállalkozás a profitját a jogszabályok betartása, illetve az etikai elvek figyelembe vétele mellett szerezze meg. Ilyen módon tehát felesleges családi napot szervezni évente egyszer a betanított munkások és gyerekeik számára strandolási lehetőséggel és ingyen osztogatott csokoládéval. Ehelyett bőségesen felelős szervezeti magatartás például, ha a túlórák a jogszabály által előírt módon kerülnek elszámolásra.

Mit mond a marketing-„guru”?

Magyarországon sokan rajonganak Philip Kotler Corporate Social Responsibility: Doing the Most Good for Your Company and Your Cause című könyvéért. Ahogyan azt már az írás címe maga is közvetíti: kössük össze a kellemeset a hasznossal, azaz tegyünk jót, lehetőleg olyat, ami kedvez a vállalatnak.

De hát mi ezzel a baj? Miért hőzöng bárki is azon, hogy a kecske és a káposzta is? Kelet-Európából nézve igazán progresszív hozzáállásnak tűnik úgy hajtani a profitért, hogy közben jót tesz (jelentsen ez bármit is) a vállalat a világgal. Az ilyen típusú haszonelvű, vagy gyakorlatias felfogás és az etikus magatartást valóban csak egy hajszál választja el, ám ennek az írásnak éppen az a célja, hogy ezt a finomságot feltárva arra ösztönözze az olvasót, picit nézzen a dolgok mélyére.

Egy magatartásmód nem attól lesz etikailag helyes vagy helytelen, hogy a cselekvő esetünkben a vállalat) jót vagy rosszat tesz a környezetének, hanem a mögötte lévő szándéktól. Márpedig Kottler és tettestársa, Nancy Lee legfőbb érve az, hogy a helyes magatartás a cég részéről marketingelőnyhöz vezet.

Jogszerűség vagy kis stikli?

Az Exxon Valdez tankhajó 1989-ben történt balesete nyomán Alaszka partjainál 11 millió hordó nyersolaj került a tengerbe. Becslések szerint 100 ezer madár, valamint a tengerben élő állatok sokasága pusztult el. A partvidék 1400 km hosszan szennyeződött. Több mint ezer fokozottan védett rozmár hullott el. Az olajipari vállalat döntése, hogy tankhajóit a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelően készíti fel, a hajón szolgálatot teljesítőket maximálisan felkészíti a navigációs szabályok betartására és a többi. Ez természetesen befektetés, azaz közvetlenül profitot nem eredményező pénzköltés. Az etikus magatartás tehát nem az, hogy a felsővezetők a sajtó kíséretében látványosan fácskákat ültetnek a cég irodaháza melletti parkban, vagy rozmárkölyköket simogatnak.

Betartani a jogszabályokat önmagában nagyon komoly kihívás. Ha egy szervezet betartja az élelmiszer-biztonsági előírásokat, akkor szinte garantált, hogy a vevői nem betegednek meg a termékek elfogyasztása nyomán. Jogszerűen működni sok esetben versenyhátrányt jelent, hiszen ha a többi szereplő nem teszi ezt - például feketén foglalkoztatja munkavállalói egy részét - tisztességtelen versenyelőnyhöz jut azáltal, hogy csökkenti a munkáltatás költségeit.

A társadalmi felelősségvállalás azt jelenti, hogy az adott szervezet a tevékenységét úgy végzi, hogy betartja a jogszabályokat, valamint tekintetbe veszi az összes stakeholder jogait, érdekeit.

A működésével nem csak egy csoportot, egyetlen stakeholdert (tulajdonosok vagy vevők) szolgál ki. A fenti példáknál maradva a biztonságosabb tankhajó a természeti környezet (egy a stakeholderek, azaz érintettek közül) érdekeit is tekintetbe veszi. Ehhez hasonlóan: a munkavédelem kialakítása során figyelembe veszi a dolgozók érdekeit.

A legnagyobb kérdés az, hogy miért veszi figyelembe az adott cég a munkavállalók érdekeit? Mi munkál a döntéshozók fejében, amikor például úgy döntenek, hogy az üzemcsarnokban sárga műanyagtáblákkal jelzik, ha egy-egy szakaszon csúszós a padló? Azért döntenek így, mert mindenkinek fáj, ha kitöri a bokáját függetlenül attól, hogy milliós jövedelmű vezérigazgató vagy a létminimum közelében élő betanított munkás? Avagy nagyon tartanak egy munkavédelmi pertől? Esetleg egy ilyen per nyomán a szervezet megítélésének romlásától? Avagy a törött bokájú munkavállaló hiányozni fog és nincsen elég ember, aki munkára fogható lehet a műszak során?

A vezetők szemlélete előbb-utóbb megjelenik a legutolsó üzemcsarnok leghátsó zugában is. Ahol a félelem, vagy pusztán további haszonszerzés reménye kényszeríti a döntéshozókat az etikusnak tűnő magatartás felé, ott a beosztottak is azonnal a maguk rövidtávú hasznát fogják keresni, amint közvetlen főnökük egy pillanatra is elfordítja a fejét.

Nagyon banális példát hozva: sok szervezet elnézi a dolgozóknak, hogy magáncélokra használják a fénymásolót. Ez a rendkívül pitiáner szintű trükk is csalás. (Hallotta már az olvasó az iskolában, hogy a szülők fénymásoljanak a munkahelyen, ha tudnak? Lehet, hogy már a közoktatás falai között megkezdődik a mutyi-szocializáció?) A szervezeteken belüli egyéni ügyeskedések döntő hányada kisméretű. Enron-botrány csak tíz évente egyszer fordul elő a nagyvilágban.

Az Enron Corp., Amerika legnagyobb energia-kereskedelmi cége 2001-ben csődvédelmet kért, nagyjából 61 milliárd dollárnyi kötelezettségének nem tudott eleget tenni, s mint kiderült, a cég felsővezetői éveken keresztül csaltak a könyveléssel.


A mikroméretű ügyeskedések hátterében három szervezeti betegség szokott meghúzódni:

1. a nem kielégítő fizetés
2. az időgazdálkodás hiánya
3. az elégedetlenség artikulálásának hiánya.

Mindezekről a következő részben lesz szó.

(A cikk elkészítésében vállalt szerepéért köszönet Lukács Alexandra gyakornok kollegámnak.)

Friedman, Milton (1970): The Social Responsibility of Business is to Increase its Profits. The New York Times Magazine, September 13, 1970.
Philip Kotler, Nancy Lee (2005): Corporate Social Responsibility: Doing the Most Good for Your Company and Your Cause. Wiley, Ney York.

  • 2021.05.12SAP Human Experience Summit Miért fontos, hogy a vállalatok a munkavállalókat helyezzék tevékenységük középpontjába? Hogyan növelhető a kollégák hatékonysága és elkötelezettsége egy világméretű járvány idején? Ezekre a kérdésekre is választ ad az SAP Human Experience Summit. A közép-kelet-európai régió HR-eseinek szóló rendezvény interaktív virtuális élményt kínál független és SAP szakértők előadásaival, valamint vállalatok vezetőinek kerekasztal-beszélgetéseivel. A konferencia ingyenes, csupán regisztálni kell. Csatlakozik? Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nyíltnapon tekinthettek be a gyerekek a podcastok és a logisztika világába

Izgalmas és különleges munkahelyeket ismerhettek meg a 12-18 éves fiatalok a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány Balansz Programjának szervezésében. Teljes cikk

Nagy értékű felajánlással segítik a Máltai Szeretetszolgálat és az Országos Mentőszolgálat munkáját

Az E.ON Hungária Csoport a Máltai Szeretetszolgálatnak, a Groupama Biztosító az Országos Mentőszolgálatnak tett felajánlást, a Tesco pedig ismét... Teljes cikk

4800 álláskeresőnek segített a karitatív munkaközvetítő felület

A Kell egy B terv nevű karitatív munkaközvetítő felületen megalakulása óta több mint 4 800 olyan álláskereső talált új állást, akik többnyire... Teljes cikk