A gyertya mindkét vége: avagy hogyan előzhető meg a kiégés?

Mit értünk pontosan kiégés alatt a munkahelyen?

A kiégés egy munkahelyen létrejött állapot. Olyan mértékben sokasodnak ezek az esetek, hogy a közeljövő egyik legnagyobb társadalmi veszélyének tekinthetjük. Főbb tünetei a munkahelyen: kimerültség érzése, fokozott mentális távolságtartás a munkától, a munkával kapcsolatos negatív érzések vagy cinizmus, és csökkent szakmai hatékonyság

Kiket, mennyi embert érinthet?

Több országban végzett felmérések eredményei alapján a munkaképes korú népesség 25-35%-a indult el a szindróma felé vezető úton. Míg korábban "menedzserbetegségnek" tartották és a 40 év felettiek betegségének gondolták, ma már a szervezeti struktúra minden szintjén jelen van és a fiatalabbakat, akár a huszonéveseket is eléri.

Több felmérés alapján például a high tech cégek munkatársainak akár a felét is érintheti. Fontos, hogy nem csak a versenyszférában van jelen, a köz- és civil szféra munkavállalóit is érinti.

Mi az oda vezető út?

Nem csak az állandósuló negatív stressz eredménye lehet, hanem paradox módon akkor is létrejöhet, ha valaki ezerrel, szenvedélyesen pörög a munkájában, fokozottan és folyamatosan hajt valamilyen szervezeti, vagy személyes vízió eléréséért. Mindkét esetben ördögi körbe kerül a munkavállaló és nem tud leállni.

Mi lehet a kiút ebből a helyzetből?

Az egyéni támogatás - wellbeing programok, stressztréningek, munkahelyi jóga stb. - mellett a vállalatnak érdemes magába néznie, mennyire lehet érintett a munkatársai kiégésében, számba venni mi az, amit már most tesz a megelőzésért és azok hogyan működnek. A legtöbb ilyen program az egyén fizikai, szellemi és érzelmi "ügyeire" fókuszál és kevésbé a szervezeti hatások csökkentésére. Utóbbiak lehetnek például a szerepek tisztázatlansága, a jól látható célok hiánya, unfair bánásmód a munkatársak bizonyos körével, közvetlen vezetői támogatás elmaradása nagyobb változások során... Szóval szervezeti oldalról is van bőven tennivaló, sőt, sokszor inkább ott kellene kezdeni.