A HR-es a munkavállalók jó alvásáról is gondoskodjon

Sokkoló tények a kialvatlanságról

Céges tréningjeimen nem győzöm hangsúlyozni, hogy a kialvatlanság nem csupán azt jelenti, hogy az ember fáradt. A kialvatlanság megdöbbentő módon hatással van a döntési képességre, a hangulatunkra, az érzelmeink kifejezésének érettségi szintjére („hiszti- és dührohamok” és érzelmi kirohanások egy kialvatlan éjszaka után – ugye ismerős?) és az érzelmek felismerésének képességére, érinti az összes mentális folyamatot a memóriától kezdve a kommunikációnkig szinte mindenre.

Nézzük sorjában, mire hogyan hat a kialvatlanság:

Test, szomatikus válasz: A krónikus kialvatlanság 2-es típusú diabéteszt, szívmegbetegedéseket, magas vérnyomást, az immunrendszer gyengülését és túlsúlyt okoz – hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Idegrendszer, kognitív válasz: csökkent figyelem, a fókuszálás képességének gyengülése, memóriavesztés, multitasking képességének csökkenése, a kommunikációs kedv és a szókincs szűkülése.

Hangulat, érzelmi válasz: fokozott hajlam a depresszióra, idegesség, ingerlékenység, impulzivitás, motorikus képességek csökkenése, megnövekedett alkoholfogyasztás.

Egészség és alvás

A fentiekből jól látszik, hogy egészségünk szempontjából mennyire fontos az alvás. Mára már több mint 300.000 önkéntes alvásmintázatát követik éveken át, tehát nagyon nagy anyag áll rendelkezésünkre azt illetően, a napi fél-egy óra alvásdeficit milyen hatással van szervezetünkre.

Alvástréningjeimen és a sleepwellness workshopokon még a HR területén dolgozók is megdöbbennek, hogy az alvásnak nemcsak az egészségmegőrzésben van óriási szerepe, hanem emberi kapcsolatainkban és a teljesítményünkben is.
Az alvástréning nem ágyban történik
Megdöbbentő, de kutatások is igazolják, hogy már 1,5 óra alváshiány is 35 százalékos csökkentést okoz a teljesítményben.

Menedzsment és alvás

Ha javítani akarunk a hangulatunkon, növelni kreativitásunkat, átgondoltabb, bölcsebb döntéseket szeretnénk hozni: aludjunk. Ha javítani szeretnénk az emberi kapcsolatainkon, munkatársainkhoz fűződő viszonyunkon, ha türelmesebbek, megfontoltabbak, optimistábbak és humorosabbak szeretnénk lenni: aludjunk. Ha szeretnénk koncentráltan, fókuszáltan dolgozni és nem szétesni egy-egy munkafolyamatban azért, mert vannak „zavaró tényezők” (bejövő, sürgős e-mailek, telefonok, kollégák): aludjunk.

Sok vezető gondolja azt, hogy az alvás egyfajta luxus. Még többen hazardíroznak az egészségükkel oly módon, hogy éjjel vagy este (alvás helyett) átfutják az e-mailjeiket, befejeznek egy jelentést vagy a holnapi feladataikat tervezgetik. Dolgozni, túlórázni, sportolni az alvás rovására a legkevésbé bölcs döntés egy vezetőtől - mégis éppen ők azok, akik felelősségtudatból vagy a munkahelyi nyomásnak engedve hajlamosak rendszeresen ezt tenni.

A kialvatlanság ára

Erős stressz alatt dolgozók valójában aligha engedhetik meg maguknak, hogy ne kipihenten kezdjék a napot. A szervezet és az immunrendszer egyébként is csökkent üzemmódban dolgozik erős stressz alatt – hát még ha keveset alszunk.

Amerikai statisztikák szerint egy kialvatlan dolgozó 11,3 napot hiányzik a munkahelyéről a kialvatlanság okozta megbetegedések miatt. Egy kialvatlan, átlagosan 1-1,5 óra alvásdeficittel rendelkező dolgozó 2.500, egy súlyosan kialvatlan, 2-3 óra alvásdeficites dolgozó 3.200 dollárjába kerül egy vállalatnak.

Ezt csinálják Amerikában a nagyok!

Sleep coaching, sleep policy, sleepwellnes-day, sleeposium, napping room, sleep education – hallottál már ezekről a kifejezésekről? Amcerikai cégeknél rendszeresen dobálózik a vezetőség és a HR ezekkel a szavakkal. Nem csak cégeknek, sportolóknak, kosárlabda-csapatoknak is van saját alvásszakértője. A Google vagy a Johnson&Johnson sleeposiumot, azaz rendszeres előadásokat, workshopokat tart a dolgozóinak, hogy felhívja a figyelmet az alvás jelentőségére és korrigálja a dolgozók helytelen alváshigiénés szokásait.

Alvástréning vállalatoknak és HR vezetőknek

3 éve vagyok alvástréner, 1,5 éve tartok vállalatoknál Alvástréningeket, egyéni sleep coachingokat vezetőknek, workshopokat és interaktív előadásokat dolgozóknak. Tapasztalatom szerint a dolgozók számára különösen fontos az egészségük és nagyon sokakat foglalkoztatja az alvás és az alvászavarok témaköre. Workshopjaimon legalább fél órát a kérdésekre kell szánnom (eredetileg azt gondoltam, 5-10 perc elég, azt hittem, a közönség majd kukán ül, amikor elhangzik a „Kinek van kérdése?” varázsmondat) és utána, a szünetben is tódulnak hozzám a dolgozók, hogy az alvással kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat megvitassák velem.

Az alvásról tehát valamiért nem beszélünk, ám amint szóba jön, hogy „van itt egy alvásszakértő”, hirtelen mindenkinek kérdése támad. Néha úgy tűnik, mintha mindenkinek lenne kisebb-nagyobb gondja az alvással.
Az inszomnia, tehát az álmatlanság személyes tapasztalatból kiindulva teljesen általános jelenség, főképp a vezetőség körében.

Ennek ellenére még a burn out prevencióba vagy a stressz-menedzsment tréningekbe SEM építik bele az alvástréninget, mint legolcsóbb és leghatékonyabb egészségmegőrző módszert.

Horváth ÁgnesPedig a jó alvás tanulható.Kurzusaimon egy Magyarországon új, tájékozottabb HR-esek számára azonban nagyon is ismert módszerrel, a mindfulness meditáció módszerével segítem hozzá a résztvevőket a jó alváshoz. Tréningjeim után a résztvevők 75-80 százaléka lényegesen jobban alszik.

Mi jár egy HR-vezető fejében az alvással kapcsolatban?

HR-vezetőkkel való beszélgetéseimből az derült ki, hogy még az igen tájékozott, az egészségtudatosság mellett elkötelezett HR vezetők is komoly félreértésben vannak egy-két kérdéssel kapcsolatban.

Tévhit Nr. 1
Sokan közülük úgy gondolják, a fáradtság „teljesen normális” jelenség, a dolgozó felnőtt ember általános közérzetéhez tartozik. Sok HR-vezetőnek az a véleménye, hogy a kialvatlanságot ugyanúgy tűrnünk és kezelnünk kell tudni (kiváltképp a managementben), mint a kevésbé hatékony workflow-t vagy a határidők közeledtével járó stresszt. A helyzet éppen fordítva működik: stressztűrő képességünk drasztikusan csökken, ha kialvatlanok vagyunk.

Tévhit Nr. 2
Sokan gondolják, még az egészen tájékozott, egészségtudatos HR-munkatársak is, hogy „ezt az egész alvás-kérdést” (értsd: inszomnia, burn out) egy stresszkezelő tréninggel egy füst alatt le lehet tudni.
A kialvatlanság és az inszomnia azonban nem önmagában a stressztől áll fenn, hanem a helytelen alváshigiénés szokások és a túlzott mentális aktivitás (agyalás) miatt. Ezek korrigálásával, az elme elcsendesítésének módszerével azonban sem a burn out prevenció, sem a stresszkezelő tréningek nem foglalkoznak.

Tévhit Nr. 3
Sok cégnél a HR óriási hangsúlyt fektet az egészségmegőrzésre, már egészen alacsony szinteken is, a vezetők esetében pedig különösen. A dolgozók kialvatlanság miatti drasztikus teljesítménycsökkenését azonban szinte teljesen figyelmen kívül hagyják. Pedig a figyelem felhívás az alvás jelentőségére olcsó (1-1 előadást, workshopot megtartani akár több száz hallgatónak nem tartozik a drága tréningek közé) - ráadásul nagyon sokakat a téma kifejezetten érdekel. Amerikában egy-egy egészségnapon már nem kérdés, hogy az alvásról is szó esik, sőt, kifejezetten az alvásminőség javítását megcélzó kampányokat, előadás-sorozatokat is szerveznek.

Horváth Ágnes alvástréner