A HR-esek önbizalomszintje az egyik legalacsonyabb a magyar munkaerőpiacon

A téma fontosságát hirdető társadalmi felelősségvállalási kezdeményezést indított Komócsin Laura, a Business Coach Kft ügyvezetője, ezért ingyenes Önbizalomnövelde című workshopokat tartanak középiskolásoknak, egyetemistáknak, illetve álláskeresőknek. Országos önbizalom kutatást is végeztek, melynek eredménye szerint a résztvevők átlagos önbizalomszintje az 1-5 skálán 2,46 (ahol az 5 a nagyon alacsony önbizalmat jelenti, az 1 a nagyon magas önbizalmat).

A magyar kitöltők körében jellemző a nehezebb feladatok halogatása, önbizalmuk alakulására pedig az elismerés mértéke, valamint az elvárt viselkedéshez való megfelelés van a legnagyobb hatással.

A válaszadókat a szakmájuk alapján öt csoportba sorolták, ezek pedig a tanár, diák, coach/tréner/tanácsadó, HR és egyéb (informatikus, értékesítő, mérnök…), illetve külön elemezték az alkalmazottak és vállalkozók, illetve a vezető és nem vezető beosztásúak önbizalomszintjét.

Azon megkérdezettek közül, akik már a munkaerőpiacon vannak (azaz a diákokat leszámítva) a legalacsonyabb a HR-esek önbizalma, ami együtt jár azzal is, hogy vannak közülük olyanok, akik hiába sokkal képzettebbek más területen dolgozóknál, mégis kevésbé érvényesítik érdekeiket, ritkábban kérnek béremelést, vagy vágnak bele vállalkozásokba. 

A beérkezett adatok alapján megfigyelhető, hogy a legmagabiztosabbak a coach/tréner/tanácsadó szakmában dolgozók, ami összefügghet azzal, hogy hivatásukból adódóan sokat foglalkoznak az önismeretükkel és fontos, hogy tisztában legyenek saját magukkal, a képességeikkel és az értékeikkel és az átlagtól lényegesen több elismerést is kapnak. 

Vezetők és beosztottak sem kapnak elég elismerést

A nem vezetők átlagos önbizalomszintje alacsonyabb, mint a vezetőké, de meglepő módon mindkét csoportra jellemző, hogy úgy érzik, nem kapnak elegendő elismerést. Emellett pedig elmondható, hogy a vezető beosztásban dolgozók átlagosan több újdonságot, izgalmat, valamint kihívást keresnek az életükben, mint akik nem vezetők. Mindkét csoportra igaz, hogy önbizalmukat beárnyékolja a pótolhatóság érzése. 

A kutatás rámutatott, hogy a vállalkozók magasabb önbizalomszinttel rendelkeznek, mint az alkalmazottak. A konkrét kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, hogy az alkalmazottak több bátorítást és elismerést várnak el, valamint könnyebben zavarba jönnek, és jobban igyekeznek megfelelni az elvárásoknak és kevésbé szeretnek találkozni a hierarchiában felettük állókkal. 

A kutatásból kiderül továbbá, hogy a tanulók alacsonyabb önbizalomszinttel rendelkeznek a tanárok átlagos szintjéhez viszonyítva, de mindkét csoport tagjai hasonló mértékben gondolják úgy, hogy kevés elismerést kapnak a környezetükből. Az adatok alapján a diákok több bátorítást igényelnek, ami kihatással van arra is, hogy az átlagostól lassabban hoznak döntést, valamint sok feladatot halogatnak. A tanárok szempontjából megfigyelhető, hogy nehezebben tudják elengedni magukat, emellett azonban kevésbé jellemző rájuk a visszahúzódás és sokkal magabiztosabban tesznek fel kérdéseket. 

Jelentős eltérés figyelhető meg a két csoport tudásmegosztási hajlandósága között. A diákok ugyanis sokkal inkább tartanak az információ-, illetve a tudásmegosztástól, aminek fő oka lehet a diákok rivalizálása, hiszen ugyanazt a tudást várják el az összes tanulótól és ez információk visszatartását is előrevetítheti, a tanárok pedig (nem véletlenül választva ezt a hivatást) örömmel osztják meg tudásukat.

A közeljövőben a Business Coach Kft tervei között szerepel a magyar kutatás eredményeinek nemzetközi kontextusba helyezése, külföldiek körében végzett kutatás alapján, illetve újabb ingyenes Önbizalomnövelde workshopok meghirdetése azon célcsoport számára, akiknek legalacsonyabb az önbizalma, hiszen a résztvevők nagyon pozitív visszajelzéseket adtak.